bázisos mn 15A1

(Kém) ’bázisként viselkedő v. bázisból származó 〈vegyület〉, ill. bázis vizes oldatára jellemző(, lúgos)(kém)hatás(ú), összetétel(ű) stb.〉’ ❖ az ammoniába belépő savgyök, annak bázisos sajátságait csökkenti (1893 PallasLex. CD02) | bázisos vegyhatású, aránylag egyszerű kémiai összetételű anyagok (1914 RévaiNagyLex. C5706, 363) | bázisos nitrogénvegyületek (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 118) | A bázisos sók a megfelelő bázisból származtathatók úgy, hogy a hidroxidionokat részben savmaradékkal helyettesítik (1994 MagyarNagyLex. C5816, 412) | bázisos hatásra (1997 Magyarország földje CD05).

a. (Ásv) ’a szilikátokból származó kovasavat 45–52% közötti mennyiségben tartalmazó 〈magmás kőzet (tartalmú)〉, ill. ilyen kőzetekre jellemző’ ❖ Ez a Bazalt a Kenozói korszak bázisos eruptiv kőzete (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A bázisos lávák sötét színűek, a savasak világosabbak (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 163) | az erupciós termékek időben fokozatosan bázisosabbá lesznek (1961 Szádeczky-Kardoss Elemér CD30) | a szilikátokat a múlt század közepén SiO₂-ből és H₂-ből összerakható vegyületeknek, a „kovasav sóinak” tekintették; ha SiO₂-ből („kovasavból”) sok volt a kőzetben, akkor savanyúnak, ha kevés, akkor bázisosnak nevezték (1997 Magyarország földje CD05) | ultrabázisos és bázisos magmás kőzetek (1997 Magyarország földje CD05).

J: bázikus.

bázisos melléknév 15A1
(Kém)
bázisként viselkedő v. bázisból származó 〈vegyület〉, ill. bázis vizes oldatára jellemző(, lúgos) (kém)hatás(ú), összetétel(ű) stb.〉
az ammoniába belépő savgyök, annak bázisos sajátságait csökkenti
(1893 PallasLex.)
bázisos vegyhatású, aránylag egyszerű kémiai összetételű anyagok
(1914 RévaiNagyLex.)
bázisos nitrogénvegyületek
(1928 TolnaiÚjLex.)
A bázisos sók a megfelelő bázisból származtathatók úgy, hogy a hidroxidionokat részben savmaradékkal helyettesítik
(1994 MagyarNagyLex.)
bázisos hatásra
(1997 Magyarország földje)
a. (Ásv)
a szilikátokból származó kovasavat 45–52% közötti mennyiségben tartalmazó 〈magmás kőzet (tartalmú), ill. ilyen kőzetekre jellemző
Ez a Bazalt a Kenozói korszak bázisos eruptiv kőzete
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A bázisos lávák sötét színűek, a savasak világosabbak
(1930 TolnaiÚjLex.)
az erupciós termékek időben fokozatosan bázisosabbá lesznek
(1961 Szádeczky-Kardoss Elemér)
a szilikátokat a múlt század közepén SiO₂-ből és H₂-ből összerakható vegyületeknek, a „kovasav sóinak” tekintették; ha SiO₂-ből („kovasavból”) sok volt a kőzetben, akkor savanyúnak, ha kevés, akkor bázisosnak nevezték
(1997 Magyarország földje)
ultrabázisos és bázisos magmás kőzetek
(1997 Magyarország földje)

Beállítások