beás² mn és fn 

I. mn 14A1

1. ’a magyarországi cigányság egyik, kül. a déli és délnyugati területeken élő, a magyaron kívül a román nyelv egy változatát beszélő 〈népcsoportja〉, ill. e néphez tartozó, ilyen származású 〈személy, csoport〉’ ❖ A román anyanyelvű cigányok legnépesebb csoportja a beáscigányok, akiknek teknővájás az eredeti főfoglalkozásuk (1977 NéprajziLex. CD47) | [a Gandhi Alapítványt] egyik képviselőtársunk itt a beás cigányoknak [alapította] (1992 Országgyűlési Napló CD62) | A zömmel román ajkú beás cigányok által lakott Baranya megyei Gilvánfán (1996 Magyar Hírlap CD09) | a horvátországi romák több mint fele beás cigány (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’e néppel kapcs., azzal összefüggő, ahhoz tartozó stb.’ ❖ zalai „beás” községekből (1995 Magyar Hírlap CD09) | A telep cigányférfiai a beás ipart művelték: teknyőt vájtak, fakanalat faragtak, és maguk adták el (1997 Magyar Hírlap CD09) | sok segítséget várunk a Magyarországon már nagy tapasztalatokat szerzett, Pécs környéki beás szervezetektől (1998 Magyar Hírlap CD09) | a Kanizsa Csillagai együttes beás népdalokat rögzített lemezre (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (Nyelvt is) ’e népcsoport által beszélt(, archaikus) román 〈nyelv(változat)〉, ill. ilyen nyelvű 〈szöveg, mű〉’ ❖ harmincezer [cigány] beszéli a Romániából származó beás nyelvet, ami tulajdonképpen óromán nyelv (1991 Sánta Gábor 2003036, 18) | kiadtuk a beás és a lovári bibliát (1992 Országgyűlési Napló CD62) | a Kanizsa Csillagai CD-jének kísérőfüzetében már a dalok eredeti, beás szövege is olvasható (1998 Magyar Hírlap CD09) | sok cigánygyerek mondja élete első szavait, mondatait beás nyelven és az ősi dard nyelvcsaládba tartozó romanin (1999 Magyar Hírlap CD09).

3a. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ Hatéves koromig csak beásul beszéltem, az általános iskola első osztályát is úgy kezdtem meg, hogy nem tudtam magyarul (1997 Magyar Hírlap CD09) | csak azután, hogy beásul megszólaltam, fogadtak el (1997 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4A

1. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’a magyarországi cigányság egyik, kül. a déli és délnyugati területeken élő, a magyaron kívül a román nyelv egy változatát beszélő népcsoportja’ ❖ valóságos saját nyelvnek csak a roma nyelv tekinthető, amely viszont nem nyelve sem a beásoknak, sem a csak magyarul tudó, cigány származású honfitársainknak (1993 Országgyűlési Napló CD62) | a beásokat kivéve a magyarországi cigányok körében nincs hagyománya a mezőgazdaságnak (1998 Magyar Hírlap CD09) | Nem keveredtünk össze [ti. a zenész cigányok] az oláh cigányokkal, és főleg nem a beásokkal (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’e népcsoporthoz tartozó személy’ ❖ cigányként – beásként – romaként szeretnék őket sikeresnek látni (1997 Magyar Hírlap CD09) | A községben a miénken kívül még egy cigány család volt. Ők nem voltak beások (1997 Magyar Hírlap CD09) | [az iskola tanulói] a magyarországi cigányok legkisebb közösségéhez tartoznak. Beások (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (Nyelvt is) ’e népcsoport által beszélt román nyelvváltozat’ ❖ a beás archaikus román nyelv, amelyben magyar és délszláv jövevényszavak keverednek (1996 Magyar Hírlap CD09) | a magyarországi cigányság három nyelvjárást használ, a magyart, a lovárit és a beást (1997 Magyar Hírlap CD09).

beás² melléknév és főnév
I. melléknév 14A1
1.
a magyarországi cigányság egyik, kül. a déli és délnyugati területeken élő, a magyaron kívül a román nyelv egy változatát beszélő 〈népcsoportja〉, ill. e néphez tartozó, ilyen származású 〈személy, csoport〉
A román anyanyelvű cigányok legnépesebb csoportja a beáscigányok, akiknek teknővájás az eredeti főfoglalkozásuk
(1977 NéprajziLex.)
[a Gandhi Alapítványt] egyik képviselőtársunk itt a beás cigányoknak [alapította]
(1992 Országgyűlési Napló)
A zömmel román ajkú beás cigányok által lakott Baranya megyei Gilvánfán
(1996 Magyar Hírlap)
a horvátországi romák több mint fele beás cigány
(1998 Magyar Hírlap)
2.
e néppel kapcs., azzal összefüggő, ahhoz tartozó stb.
zalai „beás” községekből
(1995 Magyar Hírlap)
A telep cigányférfiai a beás ipart művelték: teknyőt vájtak, fakanalat faragtak, és maguk adták el
(1997 Magyar Hírlap)
sok segítséget várunk a Magyarországon már nagy tapasztalatokat szerzett, Pécs környéki beás szervezetektől
(1998 Magyar Hírlap)
a Kanizsa Csillagai együttes beás népdalokat rögzített lemezre
(1998 Magyar Hírlap)
3. (Nyelvt is)
e népcsoport által beszélt(, archaikus) román 〈nyelv(változat), ill. ilyen nyelvű 〈szöveg, mű〉
harmincezer [cigány] beszéli a Romániából származó beás nyelvet, ami tulajdonképpen óromán nyelv
(1991 Sánta Gábor)
kiadtuk a beás és a lovári bibliát
(1992 Országgyűlési Napló)
a Kanizsa Csillagai CD-jének kísérőfüzetében már a dalok eredeti, beás szövege is olvasható
(1998 Magyar Hírlap)
sok cigánygyerek mondja élete első szavait, mondatait beás nyelven és az ősi dard nyelvcsaládba tartozó romanin
(1999 Magyar Hírlap)
3a. (-ul raggal, hsz-szerűen)
e nyelven
Hatéves koromig csak beásul beszéltem, az általános iskola első osztályát is úgy kezdtem meg, hogy nem tudtam magyarul
(1997 Magyar Hírlap)
csak azután, hogy beásul megszólaltam, fogadtak el
(1997 Magyar Hírlap)
II. főnév 4A
1. (hat ne-vel, tbsz-ban)
a magyarországi cigányság egyik, kül. a déli és délnyugati területeken élő, a magyaron kívül a román nyelv egy változatát beszélő népcsoportja
valóságos saját nyelvnek csak a roma nyelv tekinthető, amely viszont nem nyelve sem a beásoknak, sem a csak magyarul tudó, cigány származású honfitársainknak
(1993 Országgyűlési Napló)
a beásokat kivéve a magyarországi cigányok körében nincs hagyománya a mezőgazdaságnak
(1998 Magyar Hírlap)
Nem keveredtünk össze [ti. a zenész cigányok] az oláh cigányokkal, és főleg nem a beásokkal
(1999 Magyar Hírlap)
1a.
e népcsoporthoz tartozó személy
cigányként – beásként – romaként szeretnék őket sikeresnek látni
(1997 Magyar Hírlap)
A községben a miénken kívül még egy cigány család volt. Ők nem voltak beások
(1997 Magyar Hírlap)
[az iskola tanulói] a magyarországi cigányok legkisebb közösségéhez tartoznak. Beások
(1999 Magyar Hírlap)
2. (Nyelvt is)
e népcsoport által beszélt román nyelvváltozat
a beás archaikus román nyelv, amelyben magyar és délszláv jövevényszavak keverednek
(1996 Magyar Hírlap)
a magyarországi cigányság három nyelvjárást használ, a magyart, a lovárit és a beást
(1997 Magyar Hírlap)

Beállítások