beburkol ts ige 1a

1. ’úgy vesz körül vmi vmit, hogy felületét teljesen körbevéve befedi’ ❖ A fák az út mellett, a fenyőerdők a távolban egészen beburkolva fehér zúzmarával (1869 Jókai Mór CD18) | [az őserdőben] a fák törzseit – sőt a nedvesebb köderdőkben az ágait is – bundaszerűen burkolják be a mohák és zuzmók (1998 Természet Világa CD50).

1a. (vmely hajlékony, puha anyagba) betakar, ezzel (szorosan) körülvesz (és így becsomagol) vmit, es. vkit’ ❖ Egész testét fedték egy nagy Lepedvel; Nagy hirtelenséggel abba bé-burkolták (1800 Perecsényi Nagy László C3472, 29) | gondosan beburkolt iratcsomót vett elő (1884 Gabányi Árpád 8152002, 51) | az ülésen nagy bokréta pármai ibolya, félig beburkolva selyempapírba (1938 Benedek Marcell ford.–Martin du Gard 9042009, 847) | [a szoborcsoportot] a zordabb időjárás elleni védekezésként az idei télre is beburkolták (1999 Magyar Hírlap CD09).

1b. (ruhadarabba) felöltöztet vkit(, és szorosan összehúzza rajta)’ ❖ ruhájokba bé-burkolva (1786 Mátyus István C3067, 407) | utiasan beburkolt alakok jöttek (1868 Vértesi Arnold C4454, 181) | Szliminszkyné beburkolta Wladint egy tavaszi felöltőbe (1895 Mikszáth Kálmán 8312007, 146) | beburkolta magát útiköpenyegébe (1931 Herczeg Ferenc 9241006, 94) | [az urak] a lépcsőházban beburkolták az átizzadt hölgyeket a bundákba (1937 Márai Sándor 9421009, 36).

1c. ’〈élőlény testének vmely részét〉 természettől fogva fedi, körülveszi vmi; betakar’ ❖ [a medvék] mezítelen és vak kölyköket ſzlnek, burokba vaſtagon bé-burkolva (1787 Mátyus István 7222021, 158) | A fej bensejét az agyvelő tölti ki, mellyet három hártya burkol be (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [a hashártya] a hasüri és medencebeli szerveket is többé-kevésbé beburkolja (1894 PallasLex. CD02) | A chitinpáncél teljesen beburkolja a rovar testét (1933 Az állatok világa ford. CD46).

1d. (irod) ’〈köd, füst, sötétség stb.〉(anyagával) körülvesz és elhomályosít v. láthatatlanná tesz vkit v. vmit; betakar’ ❖ Teste beburkolva őszi nap ködével (1854 Arany János C0656, [117]) | Az egész kert palotástól be volt burkolva a füstbe (1883 Jókai Mór CD18) | A pára teljesen beburkolja Angelovot és szét kell csapnia a karjával, ha látni akar (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 150).

1e. (irod) ’〈vmely láthatatlan állapot, tulajdonság〉 körüllengve jellemez vmit v. vkit’ ❖ [Virág Benedek] érdemeibe béburkolva bátran ballag a Duna hídgyán (1809 Vitkovics Mihály C2559, 515) | a nagy csöndesség, mint a mesebeli nagy álom, beburkolta a kis várost (1923 Elek Artúr CD10) | az egész művet védőn beburkoló líraiság (1941 Sőtér István 9613004, 74).

2. ’〈(vmekkora) sima felületet vmely anyaggal〉(védő v. díszítő céllal) összefüggő rétegben befed, ill. ilyen burkolattal ellát’ ❖ azon a pénzen, mellyen most 100 ▫ ölet kővel beburkolhatni, fával 143¾ ▫ ölet lehetne beburkolni (1847 Hetilap CD61) | [a gőzmozdony] sisteregve fujja végig páráival az aszfaltot, beburkolván azt egy pillanat alatt finom átlátszó jéghártyával (1888 Sziklay János 8447003, 92) | [a gőzhajót] erős vaslemezekkel fogják beburkolni (1903 Jókai Mór CD18) | A terrasz be volt már burkolva, a korláton csillogott a bádog (1937 Németh László² 9485040, 16) | [tróntermét Salamon] cédrusfával burkoltatta be a padlótól a mennyezetig (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

3. (rég, átv is) ’〈rá- v. eléhelyezett dolog(gal)〉 eltakar, elrejt vmit’ ❖ Itt néz ki egy dáma, de irígy fátyola Minden szépségeket tőlünk béburkola (1794 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | a’ mézes száju liberitas’ leplege [= leple] alatt […] legügyesebben gondolja beburkolhatni ellenünki irígy fondorkodását (1838 Széchenyi István CD1501) | tanai következetlenségeit beburkolni törekszik (1847 Hetilap CD61) | az enyhítések, amiket ők tesznek, nem céloznak másra, mint arra, hogy a tiszta tudományt beburkolják, elhomályosítsák és megrontsák (1909 Rábold Gusztáv ford.–Calvin CD1211).

3a. (rég) ’〈szellemi tartalmat, ill. azt tartalmazó megnyilatkozást〉 félig elrejtve, homályban tartva, nem nyíltan közöl’ ❖ Refutatio [ti. cáfolat] név alatt készítettem ezen Toldalékot, hogy némelj igasságokat bé burkolhassak (1805 Sárközy István C2556, 459) | várakozásink, ohajtásink és reményink is megemlittessenek, de nem egyenesen, hanem csak úgy béburkolva, hogy említve mégse legyenek (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A kisasszonyok neheztelése egy beburkolt vallomás (1878 Mikszáth Kálmán CD04).

3b. (ritk) ’〈érzékelhető jelenség vmely vele egynemű jelenséget〉 erőteljesebb hatásával elnyom, háttérbe szorít, kevésbé érzékelhetővé tesz; beárnyékol’ ❖ a legillatosabb szappan korántsem a legjobb, sőt ellenben az erős illat igen gyakran csak arra szolgál, hogy a szappannak, mely ki tudja milyen romlott bűzös zsiradékból készült, rossz szagát beburkolja (1888 Beniczky Irma 8042002, 69) | A végzetet nem harsonák üvöltik, egyenletes, lágy zene kíséri súlyos lépteit, beburkolva, feledtetve az iszonyatot (1941 Halász Gábor¹ CD10).

4. (biz) ’〈ételt〉(mohón v. sietve) elfogyaszt, befal’ ❖ Mádl Ferenc köztársasági elnök parlamenti asztalánál Áder János és a hat pártelnök beburkolta a vajas zsömléket sonkával, tojással, dzsemmel meg a sajttálakat (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

beburkol tárgyas ige 1a
1.
úgy vesz körül vmi vmit, hogy felületét teljesen körbevéve befedi
A fák az út mellett, a fenyőerdők a távolban egészen beburkolva fehér zúzmarával
(1869 Jókai Mór)
[az őserdőben] a fák törzseit – sőt a nedvesebb köderdőkben az ágait is – bundaszerűen burkolják be a mohák és zuzmók
(1998 Természet Világa)
1a.
(vmely hajlékony, puha anyagba) betakar, ezzel (szorosan) körülvesz (és így becsomagol) vmit, es. vkit
Egész testét fedték egy nagy Lepedvel; Nagy hirtelenséggel abba bé-burkolták
(1800 Perecsényi Nagy László)
gondosan beburkolt iratcsomót vett elő
(1884 Gabányi Árpád)
az ülésen nagy bokréta pármai ibolya, félig beburkolva selyempapírba
(1938 Benedek Marcell ford.Martin du Gard)
[a szoborcsoportot] a zordabb időjárás elleni védekezésként az idei télre is beburkolták
(1999 Magyar Hírlap)
1b.
(ruhadarabba) felöltöztet vkit(, és szorosan összehúzza rajta)
ruhájokba bé-burkolva
(1786 Mátyus István)
utiasan beburkolt alakok jöttek
(1868 Vértesi Arnold)
Szliminszkyné beburkolta Wladint egy tavaszi felöltőbe
(1895 Mikszáth Kálmán)
beburkolta magát útiköpenyegébe
(1931 Herczeg Ferenc)
[az urak] a lépcsőházban beburkolták az átizzadt hölgyeket a bundákba
(1937 Márai Sándor)
1c.
〈élőlény testének vmely részét〉 természettől fogva fedi, körülveszi vmi; betakar
[a medvék] mezítelen és vak kölyköket ſzlnek, burokba vaſtagon bé-burkolva
(1787 Mátyus István)
A fej bensejét az agyvelő tölti ki, mellyet három hártya burkol be
(1858 Vasárnapi Újság)
[a hashártya] a hasüri és medencebeli szerveket is többé-kevésbé beburkolja
(1894 PallasLex.)
A chitinpáncél teljesen beburkolja a rovar testét
(1933 Az állatok világa ford.)
1d. (irod)
〈köd, füst, sötétség stb.〉 (anyagával) körülvesz és elhomályosít v. láthatatlanná tesz vkit v. vmit; betakar
Teste beburkolva őszi nap ködével
(1854 Arany János)
Az egész kert palotástól be volt burkolva a füstbe
(1883 Jókai Mór)
A pára teljesen beburkolja Angelovot és szét kell csapnia a karjával, ha látni akar
(1931 Gelléri Andor Endre)
1e. (irod)
〈vmely láthatatlan állapot, tulajdonság〉 körüllengve jellemez vmit v. vkit
[Virág Benedek] érdemeibe béburkolva bátran ballag a Duna hídgyán
(1809 Vitkovics Mihály)
a nagy csöndesség, mint a mesebeli nagy álom, beburkolta a kis várost
(1923 Elek Artúr)
az egész művet védőn beburkoló líraiság
(1941 Sőtér István)
2.
(vmekkora) sima felületet vmely anyaggal〉 (védő v. díszítő céllal) összefüggő rétegben befed, ill. ilyen burkolattal ellát
azon a pénzen, mellyen most 100 ▫ ölet kővel beburkolhatni, fával 143¾ ▫ ölet lehetne beburkolni
(1847 Hetilap)
[a gőzmozdony] sisteregve fujja végig páráival az aszfaltot, beburkolván azt egy pillanat alatt finom átlátszó jéghártyával
(1888 Sziklay János)
[a gőzhajót] erős vaslemezekkel fogják beburkolni
(1903 Jókai Mór)
A terrasz be volt már burkolva, a korláton csillogott a bádog
(1937 Németh László²)
[tróntermét Salamon] cédrusfával burkoltatta be a padlótól a mennyezetig
(1995 Protestáns Biblia ford.)
3. (rég, átv is)
〈rá- v. eléhelyezett dolog(gal) eltakar, elrejt vmit
Itt néz ki egy dáma, de irígy fátyola Minden szépségeket tőlünk béburkola
(1794 Csokonai Vitéz Mihály)
a’ mézes száju liberitas’ leplege [= leple] alatt […] legügyesebben gondolja beburkolhatni ellenünki irígy fondorkodását
(1838 Széchenyi István)
tanai következetlenségeit beburkolni törekszik
(1847 Hetilap)
az enyhítések, amiket ők tesznek, nem céloznak másra, mint arra, hogy a tiszta tudományt beburkolják, elhomályosítsák és megrontsák
(1909 Rábold Gusztáv ford.Calvin)
3a. (rég)
〈szellemi tartalmat, ill. azt tartalmazó megnyilatkozást〉 félig elrejtve, homályban tartva, nem nyíltan közöl
Refutatio [ti. cáfolat] név alatt készítettem ezen Toldalékot, hogy némelj igasságokat bé burkolhassak
(1805 Sárközy István)
várakozásink, ohajtásink és reményink is megemlittessenek, de nem egyenesen, hanem csak úgy béburkolva, hogy említve mégse legyenek
(1835 Kossuth Lajos összes munkái)
A kisasszonyok neheztelése egy beburkolt vallomás
(1878 Mikszáth Kálmán)
3b. (ritk)
〈érzékelhető jelenség vmely vele egynemű jelenséget〉 erőteljesebb hatásával elnyom, háttérbe szorít, kevésbé érzékelhetővé tesz; beárnyékol
a legillatosabb szappan korántsem a legjobb, sőt ellenben az erős illat igen gyakran csak arra szolgál, hogy a szappannak, mely ki tudja milyen romlott bűzös zsiradékból készült, rossz szagát beburkolja
(1888 Beniczky Irma)
A végzetet nem harsonák üvöltik, egyenletes, lágy zene kíséri súlyos lépteit, beburkolva, feledtetve az iszonyatot
(1941 Halász Gábor¹)
4. (biz)
〈ételt〉 (mohón v. sietve) elfogyaszt, befal
Mádl Ferenc köztársasági elnök parlamenti asztalánál Áder János és a hat pártelnök beburkolta a vajas zsömléket sonkával, tojással, dzsemmel meg a sajttálakat
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások