becses mn 15Bböcsös (rég)

1. (rég) ’értékes, drága, sok pénzbe kerülő 〈dolog, kül. termék〉’ ❖ Szerentsére, nem minden efféle orvosságok olly bötsösek és ártalmasak mint ez (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 591) | [a tisztviselők] betses ajándékok vitelével bizonyittyák szolgai engedelmességeket (1788 Decsy Sámuel C1382, 34) | [a Nyugat és Kelet közti] kereskedésnek nagy tényezője volt a’ becses bőrök adása vevése (1863 Hunfalvy Pál C2147, 74).

1a. ’nagy eszmei értéket hordozó, ezért különösen fontos, megbecsült 〈dolog〉’ ❖ E’ fü a’ Stahlianuſok [ti. Georg Ernst Stahl követői] elött igen betses (1775 Csapó József 7062001, 83) | Félretettem a pantlikát, s legbecsesb ereklyéim közt tartom fel azt (1812 Kazinczy Ferenc 7163014, 299) | a répa nedvéből czukor készitetik, hulladéka becses takarmánya a marhának (1869 Lukácsy Sándor 8280001, 7) | [a babiloni fogság] a becses Talmudot adta a zsidó népnek (1923 Csifó Salamon 2129002, 24) | [Galgóczi Erzsébet] könyve becses dokumentum ugyan, emberileg, társadalmilag egyaránt, de minőségének művészi jellege kétségbevonható (1985 Széles Klára 2007029, 374) | egy-egy otthonról megmaradt játék becses kinccsé, az otthoni béke és boldogság szimbólumává válik (1990 Vajda Júlia 2004008, 448).

1b. (gúny v. tréf) ’〈öntelt, maga körül forgó személlyel kapcsolatban:〉 értékes, fontos, drága’ ❖ A’ mi ártalmas az  betses szeminek (1809 György László C1969, 8) | Magyaroknál nem ritkaság ez a lovagi hecc, de irodalomért kockáztatni becses bőrünket: fehér holló (1914 Oláh Gábor 9487064, 75) | nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! (1935 József Attila 9282127, 269) | Mindenkit kritizál, mindenkiről van egy rosszmájú megjegyzése, [ön]magával is elégedetlen, de közben nagyra is tartja becses személyét (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. ’tiszteletre, megbecsülésre méltó, sokra tartott, vki számára kedves 〈személy〉’ ❖ Ah ſokkal betsesb vagy te elöttem, és kérlek ne ſajnáld fáraſztani mellettem azon te tsudálatos ellméégedet, melly mindent meg mivel a’ mit tsak akar (1793 Kibédi Sámuel ford.–Molière 7176001, 35) | a jövevény becsesb a honfinál (1846 Kuthy Lajos 8261003, 215) | [A generálisnak] igen becses lehetett a személye, mert huszonöt vasas német őrizte lóháton (1936 Herczeg Ferenc 9241004, 272) | [a parasztságnál] legfeljebb egy-egy becses vendég számára vették el időlegesen az ágy elől az ilyen, többnyire szépen faragott hátú vagy virágozott festésű széket (1997 Magyar néprajz CD47).

2a. (gúny is) ’〈udvariassági kifejezésekben vmely személy v. vele kapcs. dolog jelzőjeként〉’ ❖ vévén az Úrnak mind a’ két bötsös Levelét, igen megvidámultam (1789 Pethő Jakab C2554, 435) | becses nejének minden szavát begyébe szedte (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Ismerve testűletünk iránti jóindúlatát, kérjük, szíveskedjék az alábbi sorokat becses lapjának legközelebbi számában közölni (1893 Szilágy 8665001, 3) | becses engedelmével (1965 Radványi Ervin ford.–Ilf–Petrov 9546002, 58) | ennyit becses cégtársamról (1981 Tandori Dezső 9703001, 18) becses fertály (ritk, tréf) ’ülep, fenék’ ❖ [a férfi] vigasztalásul sündörögve megfogja a lány fenekét? Farát? Bizalmas fenekét, durva seggét, választékos tomporát, […] tréfás becses fertályát, ülőkéjét, női kufferját […] – kabáton át, meglehetősen sok áttétellel? (1984 Esterházy Péter C6383, 173).

3. becses név (birtokszói alaptaggal) (kissé rég) ’becsületes név’ ❖ kérjük tisztelt rendes levelezőinket, engedjék meg, hogy becses nevöknek kitételével közléseik tekintetét neveljük [= tekintélyét növeljük] (1841 Pesti Hírlap CD61) | kéznél áll tenta, toll és papír, s … aláfirkantja böcsös nevét (1855 Fáy András¹ C1721, 142) | – Becses neve? – Élestő Éva. S betűvel. – Mintha más néven szólította volna az imént a tekintetes asszony? – Gyöngyvirág a családi nevem (1917–1919 Krúdy Gyula CD54) | Mivel többet nem árult el magáról – nem tudom sem a becses nevét, sem pedig a pontos címét –, remélem, soraim eltalálnak hozzá (1998 Lakáskultúra CD39).

Sz: becsesít.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. becsül; ÉKsz.; SzT.

becses melléknév 15B
böcsös 15C (rég)
1. (rég)
értékes, drága, sok pénzbe kerülő 〈dolog, kül. termék〉
Szerentsére, nem minden efféle orvosságok olly bötsösek és ártalmasak mint ez
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a tisztviselők] betses ajándékok vitelével bizonyittyák szolgai engedelmességeket
(1788 Decsy Sámuel)
[a Nyugat és Kelet közti] kereskedésnek nagy tényezője volt a’ becses bőrök adása vevése
(1863 Hunfalvy Pál)
1a.
nagy eszmei értéket hordozó, ezért különösen fontos, megbecsült 〈dolog〉
E’ fü a’ Stahlianuſok [ti. Georg Ernst Stahl követői] elött igen betses
(1775 Csapó József)
Félretettem a pantlikát, s legbecsesb ereklyéim közt tartom fel azt
(1812 Kazinczy Ferenc)
a répa nedvéből czukor készitetik, hulladéka becses takarmánya a marhának
(1869 Lukácsy Sándor)
[a babiloni fogság] a becses Talmudot adta a zsidó népnek
(1923 Csifó Salamon)
[Galgóczi Erzsébet] könyve becses dokumentum ugyan, emberileg, társadalmilag egyaránt, de minőségének művészi jellege kétségbevonható
(1985 Széles Klára)
egy-egy otthonról megmaradt játék becses kinccsé, az otthoni béke és boldogság szimbólumává válik
(1990 Vajda Júlia)
1b. (gúny v. tréf)
〈öntelt, maga körül forgó személlyel kapcsolatban:〉 értékes, fontos, drága
A’ mi ártalmas az  betses szeminek
(1809 György László)
Magyaroknál nem ritkaság ez a lovagi hecc, de irodalomért kockáztatni becses bőrünket: fehér holló
(1914 Oláh Gábor)
nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad!
(1935 József Attila)
Mindenkit kritizál, mindenkiről van egy rosszmájú megjegyzése, [ön]magával is elégedetlen, de közben nagyra is tartja becses személyét
(1999 Magyar Hírlap)
2.
tiszteletre, megbecsülésre méltó, sokra tartott, vki számára kedves 〈személy〉
Ah ſokkal betsesb vagy te elöttem, és kérlek ne ſajnáld fáraſztani mellettem azon te tsudálatos ellméégedet, melly mindent meg mivel a’ mit tsak akar
(1793 Kibédi Sámuel ford.Molière)
a jövevény becsesb a honfinál
(1846 Kuthy Lajos)
[A generálisnak] igen becses lehetett a személye, mert huszonöt vasas német őrizte lóháton
(1936 Herczeg Ferenc)
[a parasztságnál] legfeljebb egy-egy becses vendég számára vették el időlegesen az ágy elől az ilyen, többnyire szépen faragott hátú vagy virágozott festésű széket
(1997 Magyar néprajz)
2a. (gúny is)
〈udvariassági kifejezésekben vmely személy v. vele kapcs. dolog jelzőjeként〉
vévén az Úrnak mind a’ két bötsös Levelét, igen megvidámultam
(1789 Pethő Jakab)
becses nejének minden szavát begyébe szedte
(1860 Vasárnapi Újság)
Ismerve testűletünk iránti jóindúlatát, kérjük, szíveskedjék az alábbi sorokat becses lapjának legközelebbi számában közölni
(1893 Szilágy)
becses engedelmével
(1965 Radványi Ervin ford.Ilf–Petrov)
ennyit becses cégtársamról
(1981 Tandori Dezső)
becses fertály (ritk, tréf)
[a férfi] vigasztalásul sündörögve megfogja a lány fenekét? Farát? Bizalmas fenekét, durva seggét, választékos tomporát, […] tréfás becses fertályát, ülőkéjét, női kufferját […] – kabáton át, meglehetősen sok áttétellel?
(1984 Esterházy Péter)
3.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
becses név (birtokszói alaptaggal) (kissé rég)
kérjük tisztelt rendes levelezőinket, engedjék meg, hogy becses nevöknek kitételével közléseik tekintetét neveljük [= tekintélyét növeljük]
(1841 Pesti Hírlap)
kéznél áll tenta, toll és papír, s … aláfirkantja böcsös nevét
(1855 Fáy András¹)
Becses neve? – Élestő Éva. S betűvel. – Mintha más néven szólította volna az imént a tekintetes asszony? – Gyöngyvirág a családi nevem
(1917–1919 Krúdy Gyula)
Mivel többet nem árult el magáról – nem tudom sem a becses nevét, sem pedig a pontos címét –, remélem, soraim eltalálnak hozzá
(1998 Lakáskultúra)
Sz: becsesít
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. becsül; ÉKsz.; SzT.

Beállítások