becsérzet fn 3B (rég)

1. ’vkinek a saját maga (erkölcsi) értékéről, becsületéről való tudása, abban való bizonyossága, ill. az annak megfelelő belső hozzáállás’ ❖ szégyenült becsérzet (1842 Kuthy Lajos C2861, 147) | mintha tán sértett becsérzete a csábító vérére szomjazott volna (1862–1863 Jókai Mór CD18) | Lábra, erőre kap a föld szegénye. Érzi becsét, nőttén becsérzetének Jussát e földhöz, hol apái éltek (1908 Budapesti Hírlap okt. 21. C4696, 14).

2. ’ambíció, becsvágy’ ❖ Uj tant, uj világot nyitott lelkemben; nemesb törekvések ösztönét, becsérzetet támasztott abban; […] vezérem, barátom, lelki szükségem lőn (1852 Kuthy Lajos 8261008, 151) | a tudnivágy, a becsérzet, a használni törekvés (1854 Jókai Mór CD18) | A becsérzet arra törekszik, hogy saját egyéniségünk értékét mások elismerjék (1871 Paulay Ede C3435, 76) | Ibrahim a tornyokon lengő lobogók látására katonai becsérzetében magát kielégítve találván, azonnal megtette az intézkedéseket hadseregének elvonúlására (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).

becsérzet főnév 3B (rég)
1.
vkinek a saját maga (erkölcsi) értékéről, becsületéről való tudása, abban való bizonyossága, ill. az annak megfelelő belső hozzáállás
szégyenült becsérzet
(1842 Kuthy Lajos)
mintha tán sértett becsérzete a csábító vérére szomjazott volna
(1862–1863 Jókai Mór)
Lábra, erőre kap a föld szegénye. Érzi becsét, nőttén becsérzetének Jussát e földhöz, hol apái éltek
(1908 Budapesti Hírlap okt. 21.)
2.
Uj tant, uj világot nyitott lelkemben; nemesb törekvések ösztönét, becsérzetet támasztott abban; […] vezérem, barátom, lelki szükségem lőn
(1852 Kuthy Lajos)
a tudnivágy, a becsérzet, a használni törekvés
(1854 Jókai Mór)
A becsérzet arra törekszik, hogy saját egyéniségünk értékét mások elismerjék
(1871 Paulay Ede)
Ibrahim a tornyokon lengő lobogók látására katonai becsérzetében magát kielégítve találván, azonnal megtette az intézkedéseket hadseregének elvonúlására
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia)

Beállítások