becsinált mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → becsinál.

II. mn 2A1

1. (rég) ’tartósítva (és megfőzve) későbbi fogyasztásra eltett 〈gyümölcs, zöldség〉’ ❖ be-tsináltt Savanyú Káposztát és Répát (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 236) | ajándékot nyújték bé-tsinált gyümöltsböl (1783 Molnár János C0292, 121) | ajándékoztam neki veres bort, és bé-tsinált ſzederjet (1802 Molnár János 7445031, 21) | becsinált olajbogyók (1877 Jókai Mór C2265, 130).

2. (rég, Konyha is) ’bő, ízesített lében (zöldségekkel) főzve és liszttel besűrítve elkészített 〈hús(étel)〉’ ❖ A’ bétsinált Tyuk, Lud, Galamb, Fürj (1792 Gáti István C1862, 102) | tzitromos be-tsinált borjú húst kell [a betegnek adni] (1799 Kováts Mihály ford.–Hufeland C2783, 263) | Becsinált bárányszegy (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 130) | paprikás becsinált hal (1860 Vasárnapi Újság CD56) | becsinált vagy sült húst esznek (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | jó volt a becsinált csirke, a túrósrétes is jó volt (1932 Sásdi Sándor CD10).

2a. (kissé rég, Konyha is) ’bő, ízesített lében főtt felaprított húsból (zöldségekkel) készített és liszttel sűrített 〈leves〉’ ❖ [délben csak] egy kis becsinált lé, ’s […] csemege-édességek csúszhattak-le zsugorodott gyomrába (1833 Kovács Pál² C2761, 27) | Sürű étel után a híg következik […], Becsinált ételnek szakácsnék nevezik (1846 Népdalok és mondák C2981, 137) | langyos becsinált levesek (1926 Sziráky Judith CD10) | Anyám kérdezi, hogy mit csináljon a húsból – becsinált levest? (1971 Mészöly Miklós 9439003, 754).

III. fn 2A1

1. (rég) ’tartósítva (és megfőzve) későbbi fogyasztásra eltett gyümölcs, zöldség’ ❖ [a másik hat konyhában a] nádmézes miveket, bé-tsináltakat, syropokat [készítik] (1788 Decsy Sámuel C1382, 83) | [ha a kamra] tsak egy világos száraz szoba, nyáron bizonyosan nem elegendő hives, hogy benne betsináltak és hasonlók eltartatthassanak (1830 Némethy József ford. 8333006, 122) | száz tálat raktak fel az asztalra, egyikben a húsoknak végtelen sora, másokban a tésztáknak s becsináltaknak tömege volt (1930 Móricz Zsigmond CD10).

2. (kissé rég, Konyha is) ’bő, ízesített lében főtt felaprított húsból (zöldségekkel) készített és liszttel sűrített étel, kül. leves’ ❖ Abbúl a’ be-tſináltbúl kérek (1777 Bessenyei György¹ 7044002, 101) | [a beteg gyönge] bé-tsináltokon kivl alig egyék mást (1802 Haiszler György C1998, 207) | Ha borjú- vagy juh-hússal főzöd [a szarvasgombát], becsinált gyanánt is feladhatod (1846 Zelena Ferenc 8534006, 81) | A két csirkéből főzött becsináltat mind elfogyasztotta (1883 Jókai Mór CD18) | A [borjú]lapockából készíthetünk sültet, pörköltet, becsináltat, tokányféléket (1989 Frank Júlia CD19).

Ö: borjú-, csirke-.

ÖU: csibe~, galamb~.

Vö. CzF. becsinált¹, becsinált²; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

becsinált melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévbecsinál
II. melléknév 2A1
1. (rég)
tartósítva (és megfőzve) későbbi fogyasztásra eltett 〈gyümölcs, zöldség〉
be-tsináltt Savanyú Káposztát és Répát
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
ajándékot nyújték bé-tsinált gyümöltsböl
(1783 Molnár János)
ajándékoztam neki veres bort, és bé-tsinált ſzederjet
(1802 Molnár János)
becsinált olajbogyók
(1877 Jókai Mór)
2. (rég, Konyha is)
bő, ízesített lében (zöldségekkel) főzve és liszttel besűrítve elkészített 〈hús(étel)
A’ bétsinált Tyuk, Lud, Galamb, Fürj
(1792 Gáti István)
tzitromos be-tsinált borjú húst kell [a betegnek adni]
(1799 Kováts Mihály ford.Hufeland)
Becsinált bárányszegy
(1834 Pesti szakácskönyv)
paprikás becsinált hal
(1860 Vasárnapi Újság)
becsinált vagy sült húst esznek
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
jó volt a becsinált csirke, a túrósrétes is jó volt
(1932 Sásdi Sándor)
2a. (kissé rég, Konyha is)
bő, ízesített lében főtt felaprított húsból (zöldségekkel) készített és liszttel sűrített 〈leves〉
[délben csak] egy kis becsinált lé, ’s […] csemege-édességek csúszhattak-le zsugorodott gyomrába
(1833 Kovács Pál²)
Sürű étel után a híg következik […], Becsinált ételnek szakácsnék nevezik
(1846 Népdalok és mondák)
langyos becsinált levesek
(1926 Sziráky Judith)
Anyám kérdezi, hogy mit csináljon a húsból – becsinált levest?
(1971 Mészöly Miklós)
III. főnév 2A1
1. (rég)
tartósítva (és megfőzve) későbbi fogyasztásra eltett gyümölcs, zöldség
[a másik hat konyhában a] nádmézes miveket, bé-tsináltakat, syropokat [készítik]
(1788 Decsy Sámuel)
[ha a kamra] tsak egy világos száraz szoba, nyáron bizonyosan nem elegendő hives, hogy benne betsináltak és hasonlók eltartatthassanak
(1830 Némethy József ford.)
száz tálat raktak fel az asztalra, egyikben a húsoknak végtelen sora, másokban a tésztáknak s becsináltaknak tömege volt
(1930 Móricz Zsigmond)
2. (kissé rég, Konyha is)
bő, ízesített lében főtt felaprított húsból (zöldségekkel) készített és liszttel sűrített étel, kül. leves
Abbúl a’ be-tſináltbúl kérek
(1777 Bessenyei György¹)
[a beteg gyönge] bé-tsináltokon kivl alig egyék mást
(1802 Haiszler György)
Ha borjú- vagy juh-hússal főzöd [a szarvasgombát], becsinált gyanánt is feladhatod
(1846 Zelena Ferenc)
A két csirkéből főzött becsináltat mind elfogyasztotta
(1883 Jókai Mór)
A [borjú]lapockából készíthetünk sültet, pörköltet, becsináltat, tokányféléket
(1989 Frank Júlia)
ÖU: csibebecsinált, galambbecsinált
Vö. CzF. becsinált¹, becsinált²; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások