befelé hsz 0

1. ’vmely hely, terület belseje, közepe felé, belülre, belső irányba’ ❖ én pedig mentem azomban be felé [ti. a házba], hogy a’ gyanút el-kerljem (1792 Pálóczi Horváth Ádám 7143031, 156) | Sokan nem akarának várakozni; […] egymást taszigálva befelé tolakodának (1832 Kölcsey Ferenc 8253056, 348) | befelé nyiló és légmentesen zárodó ablak (1881 Budapesti Hírlap 8608001, 4) | [Péterkét] felültették a kút deszkájára, a lába befelé lógott a kútba (1921 Móricz Zsigmond 9462043, 12) | Ültem a kávéházban és néztem az utca nyüzsgését, s ha befelé fordultam, bámészkodtam a kávéházi közönségen (1949 Nagy Lajos 9472006, 302) | A kis Rece a deszkák közötti résen leselkedett befele (1973 Csukás István 9095021, 49) | eloldoztam a csónakot, kényelmesen befelé eveztem (1989 Csengey Dénes 1028002, 17) | Mintegy 2800-an kifelé igyekeztek volna [átjutni az országhatáron], a többiek (inkább csak átutazási céllal) befelé (1994 Magyar Hírlap CD09).

1a. (msz-szerűen) ’〈helyiségbe történő belépésre vonatk. bizalmas v. nyomatékos felszólítás kif-ére〉’ ❖ No, csak befelé, kerüljék ki a perpatvart (1874 Tóth Ede 8486001, 12) | [Anya a lányának:] Kusti befelé! (1941 Tersánszky Józsi Jenő 9706012, 17) | Martha (sztentori hangon) Mondtam, hogy gyertek beljebb. Befelé! (1967 Elbert János ford.–Albee 9121003, 16) | Takarodjatok a belső szobába. Befelé! Befelé! (1985 Sütő András 9620022, 29).

1b. ’vmely központi(nak tekintett) hely felé, ill. vmely lakott terület központja irányában’ ❖ Ahogy az Andrássy-uton lassu járással haladtam, sok nőt láttam, akik a liget felől jöttek befelé a városba (1913 Nagy Lajos 9472011, 22) | [Kanizsai] reggel fogta magát, elindult befelé, gyalog a Váci úton, hogy majd csak lesz vele valami (1979 László-Bencsik Sándor 9383005, 148) | A repülőtérről befelé közlekedők (1999 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’vmely külsőnek, szélsőnek tekintett határtól, tájékozódási ponttól beljebb, a központ felé’ ❖ Ezeken az ablakakon túl béfelé a’ vakſzemtsontnak [= halántékcsontnak] kſziklás réſziben vagyon a’ bels fül (1789 Rácz Sámuel 7278011, 115) | A körtértől befelé, megelevenedett a kihalt utca (1899 Herczeg Ferenc 9241014, 94) | Befelé a parttól sátrak álltak (1931 Gergely Sándor 9188006, 15) | A IX. kerületben a Nagykörúttól befelé mindenhol óránként 120 forintot kell fizetni, amennyit a fővárosi parkolási rendelet meghatároz (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. ’végével v. vmelyik oldalával vmi(nek a belseje) felé, ill. vmely rétegezett dolgon belülre’ ❖ A’ kévék kalászokkal befelé legyenek, jól megnyomva, és sűrűn rakva, hogy az Asztag el ne düljön (1818 Nagyváthy János 8328007, 120) | Tisztítsd-meg a’ spárgát, kösd egy csomóba és főzd-meg puhán, szűrd-le a’ vizet róla, és rakd csinosan a’ tálba, úgy hogy a’ feje befelé legyen (1846 Zelena Ferenc 8534009, 130) | újságpapírt szedett fel maga mellől, s míg úgy hajtogatta, hogy befelé kerüljön a használt fele, a halvány, napszítta betűkre meredt (1966 Domonkos István 1037004, 27) | A juhász, ha meleg van, szőrével kifelé viseli subáját, ha hideg van, befelé fordítva (1994 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’vmely tárgy, felület stb. közepe felé’ ❖ [a patkónak] a’ belső oldalon jól bevonva, kicsiny ’s befelé hajló sarokkal kell ellátva lenni (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310010, 67) | A gallér két alsó sarkában, ferdén befelé, ugyanilyen [levél] alakú, de nagyobb díszek foglalnak helyet (1907 Malonyay Dezső 8292004, 52) | a korábban erősen befelé dőlő oldalfalakat ezúttal „kiegyenesítették” (2000 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈élő testre vonatkoztatva:〉 a közepe felé, ill. az ellenkező oldali végtag irányában’ ❖ A’ [sarlós gamandor] virága keſztyü forma vereſellö. Némellynek alsó ajaka öt réſzre oſztva vagyon, mellyeknek középsöje kalán módra bé-felé hajlik (1775 Csapó József 7062001, 60) | Ismertető jelül annyit mondok róla, Hogy mindig befelé fordult keze lába (1848 Vajda János 8503011, 34) | befelé hajlitott csámpás lábak (1911 Pásztor Árpád 9519011, 174) | A szarvak hegye befelé görbült (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a lábujja befelé fordul, és az olyan feltűnő a fehér cipőben a füves pályán! (1970 Szőllősy Klára ford.–Mansfield 9685007, 55).

2c. (arcával, színével stb.) a fal, ritk. más felület felé (fordulva)’ ❖ Zsigó álmos is volt, mérges is volt; azt mondta: no, hát foglalják le [az újságot]! Azzal befelé fordult, s tovább aludt (1875 Jókai Mór CD18) | [Iboly] a falhoz nyomkodott, úgy szorított folyton befelé (1935 Szép Ernő 9665045, 174) | a sarokban áll befelé fordítva egy nagy kép (1961 e. Sarkadi Imre 9586001, 84) | [a tantermek ajtaján levő] táblákat lecsavarozták, majd feliratos felükkel befelé erősítették vissza őket (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vmely közösségen, intézményrendszeren belül(re irányulva)’ ❖ Az állameszme a maga tisztaságában és teljességében megköveteli kifelé a teljes függetlenséget, befelé a kizáró illetékességet minden ügyeinek intézésére (1873 Toldy István 8482015, 278) | Szociális ár- és bérpolitika befelé, kifelé pedig az elzárkózás megszüntetése […]: ezek teremthetnek jobb viszonyokat (1921 Népszava 2136001, 1) | Kifelé minden a régiben maradt [Kareninék házasságában], befelé azonban a viszonyuk teljesen megváltozott (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485064, 167) | vidámságukkal, örömükkel képviseljék itt, a nemzet házában a magyarság nemzeti egységét befelé és kifelé egyaránt (1979 Hernádi Gyula 9244002, 507).

4. ’vmely időszakba, annak közepe felé’ ❖ Ez az időbelileg állandóan befelé, a múlt régióiba való mélyülés (1948 Szauder József 2052025, 86) | Ahogy haladunk befelé a nyárba, úgy vágyunk egyre inkább a könnyű, saját ízüket megmutató zöldségételekre (1999 Lakáskultúra CD39).

5. ’〈a külvilággal v. más emberrel való kapcsolattal szemben:〉 önmaga felé, ill. önmagába(n)’ ❖ A hősének [= hősi ének] erővel teljes, az érzés kifelé tör abban; a nőének szelíd, befelé vonúló érzéssel (1827 Toldy Ferenc 8481036, 213) | Szótlan valék; befelé beszéltek bennem a gondolatok (1847 Pákh Albert 8347012, 266) | a nagy, csillogó szemek mozdulatlansága mintha befelé, a saját álmaiba nézne (1927 Pásztor Árpád 9519018, 27) | mindenki mindenkitől eltávolodik. A megoldást mindenki befelé keresi, sűrűsödő magánya közepén (1948 Keszi Imre 9329003, 12) | a vajúdó asszony néhány pillanat óta már nem önmagára, nem befelé, hanem kifelé, a külső világra figyel (1970 Molnár Zoltán 9457001, 102).

5a. ’lelkileg v. gondolatilag, ill. magában, anélkül, hogy kifelé jelét adná’ ❖ [nem hiszek én ennek], mert mindig mosolyog. Az ilyen ember csak befelé haragszik (1882 Jókai Mór C2306, 146) | Akiben csupán az akarat van meg, az harcoljon kifelé minden erejével; befelé szintén minden erejével dolgozzék azon, hogy szocialistává legyen (1910 Csizmadia Sándor¹ 9089012, 8) | Reggel szomorúságra ébredni, délig bosszankodni, délután befelé sírni (1914 Oláh Gábor 9487064, 98) | három magyar templomunk egyedüli vigasztaló helyünk, de itt is csak befelé imádkozhatunk, mert kémek vannak körülöttünk (1920 Budapesti Hírlap febr. 14. C4708, 5) | [Józsika] befelé szenved, és nem szól semmit (1936 e. Kosztolányi Dezső 9359337, 31) | [A fiú] befelé, halkan kuncogni kezdett (1979 Hajnóczy Péter 9215002, 114).

6. ’bejövetel v. bemenetel közben; bejövet, ill. bemenet’ ❖ A’ pinczeszáj még szükebb volt, mint befelé a torkolat (1834 Vörösmarty Mihály 8524421, 43) | Szünetben mentek el Temesi Máriáért Hidegkútra, befelé, az autóban skálázott be (1995 Magyar Hírlap CD09).

7. (ik-szerűen) ’〈azonos ismétlődő mozzanatokból, mozdulatokból álló cselekvés huzamosságának kif-ére:〉 fokozatosan, apránként be (vmely tárgy, test belsejébe)’ ❖ E’ veti a’ már el-puſztult Erdöt bé felé maggal (1787–1792 Gáti István 7116013, 12) | elkezdi kiszedegetni abból a sok mindenféle fehérneműt, s aztán rakosgatja befelé az almáriom fiókjaiba (1885 Jókai Mór CD18) | Kihasadt testszínű gesztenye a Gyár-utca sarkán, süti az ujjakat, mikor kapkodják és dobják befelé a stanicliba! (1920 Szép Ernő 9665042, 86) | buzgón kanalazta befelé a híg, sovány főzeléket (1987 Vas István 9760021, 21).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

befelé határozószó 0
1.
vmely hely, terület belseje, közepe felé, belülre, belső irányba
én pedig mentem azomban be felé [ti. a házba], hogy a’ gyanút el-kerljem
(1792 Pálóczi Horváth Ádám)
Sokan nem akarának várakozni; […] egymást taszigálva befelé tolakodának
(1832 Kölcsey Ferenc)
befelé nyiló és légmentesen zárodó ablak
(1881 Budapesti Hírlap)
[Péterkét] felültették a kút deszkájára, a lába befelé lógott a kútba
(1921 Móricz Zsigmond)
Ültem a kávéházban és néztem az utca nyüzsgését, s ha befelé fordultam, bámészkodtam a kávéházi közönségen
(1949 Nagy Lajos)
A kis Rece a deszkák közötti résen leselkedett befele
(1973 Csukás István)
eloldoztam a csónakot, kényelmesen befelé eveztem
(1989 Csengey Dénes)
Mintegy 2800-an kifelé igyekeztek volna [átjutni az országhatáron], a többiek (inkább csak átutazási céllal) befelé
(1994 Magyar Hírlap)
1a. (msz-szerűen)
〈helyiségbe történő belépésre vonatk. bizalmas v. nyomatékos felszólítás kif-ére〉
No, csak befelé, kerüljék ki a perpatvart
(1874 Tóth Ede)
[Anya a lányának:] Kusti befelé!
(1941 Tersánszky Józsi Jenő)
Martha (sztentori hangon) Mondtam, hogy gyertek beljebb. Befelé!
(1967 Elbert János ford.Albee)
Takarodjatok a belső szobába. Befelé! Befelé!
(1985 Sütő András)
1b.
vmely központi(nak tekintett) hely felé, ill. vmely lakott terület központja irányában
Ahogy az Andrássy-uton lassu járással haladtam, sok nőt láttam, akik a liget felől jöttek befelé a városba
(1913 Nagy Lajos)
[Kanizsai] reggel fogta magát, elindult befelé, gyalog a Váci úton, hogy majd csak lesz vele valami
(1979 László-Bencsik Sándor)
A repülőtérről befelé közlekedők
(1999 Magyar Hírlap)
1c.
vmely külsőnek, szélsőnek tekintett határtól, tájékozódási ponttól beljebb, a központ felé
Ezeken az ablakakon túl béfelé a’ vakſzemtsontnak [= halántékcsontnak] kſziklás réſziben vagyon a’ bels fül
(1789 Rácz Sámuel)
A körtértől befelé, megelevenedett a kihalt utca
(1899 Herczeg Ferenc)
Befelé a parttól sátrak álltak
(1931 Gergely Sándor)
A IX. kerületben a Nagykörúttól befelé mindenhol óránként 120 forintot kell fizetni, amennyit a fővárosi parkolási rendelet meghatároz
(1999 Magyar Hírlap)
2.
végével v. vmelyik oldalával vmi(nek a belseje) felé, ill. vmely rétegezett dolgon belülre
A’ kévék kalászokkal befelé legyenek, jól megnyomva, és sűrűn rakva, hogy az Asztag el ne düljön
(1818 Nagyváthy János)
Tisztítsd-meg a’ spárgát, kösd egy csomóba és főzd-meg puhán, szűrd-le a’ vizet róla, és rakd csinosan a’ tálba, úgy hogy a’ feje befelé legyen
(1846 Zelena Ferenc)
újságpapírt szedett fel maga mellől, s míg úgy hajtogatta, hogy befelé kerüljön a használt fele, a halvány, napszítta betűkre meredt
(1966 Domonkos István)
A juhász, ha meleg van, szőrével kifelé viseli subáját, ha hideg van, befelé fordítva
(1994 Magyar Hírlap)
2a.
vmely tárgy, felület stb. közepe felé
[a patkónak] a’ belső oldalon jól bevonva, kicsiny ’s befelé hajló sarokkal kell ellátva lenni
(1846 Mihálka Antal ford.Wagenfeld)
A gallér két alsó sarkában, ferdén befelé, ugyanilyen [levél] alakú, de nagyobb díszek foglalnak helyet
(1907 Malonyay Dezső)
a korábban erősen befelé dőlő oldalfalakat ezúttal „kiegyenesítették”
(2000 Magyar Hírlap)
2b.
〈élő testre vonatkoztatva:〉 a közepe felé, ill. az ellenkező oldali végtag irányában
A’ [sarlós gamandor] virága keſztyü forma vereſellö. Némellynek alsó ajaka öt réſzre oſztva vagyon, mellyeknek középsöje kalán módra bé-felé hajlik
(1775 Csapó József)
Ismertető jelül annyit mondok róla, Hogy mindig befelé fordult keze lába
(1848 Vajda János)
befelé hajlitott csámpás lábak
(1911 Pásztor Árpád)
A szarvak hegye befelé görbült
(1929 Az állatok világa ford.)
a lábujja befelé fordul, és az olyan feltűnő a fehér cipőben a füves pályán!
(1970 Szőllősy Klára ford.Mansfield)
2c.
(arcával, színével stb.) a fal, ritk. más felület felé (fordulva)
Zsigó álmos is volt, mérges is volt; azt mondta: no, hát foglalják le [az újságot]! Azzal befelé fordult, s tovább aludt
(1875 Jókai Mór)
[Iboly] a falhoz nyomkodott, úgy szorított folyton befelé
(1935 Szép Ernő)
a sarokban áll befelé fordítva egy nagy kép
(1961 e. Sarkadi Imre)
[a tantermek ajtaján levő] táblákat lecsavarozták, majd feliratos felükkel befelé erősítették vissza őket
(1995 Magyar Hírlap)
3.
vmely közösségen, intézményrendszeren belül(re irányulva)
Az állameszme a maga tisztaságában és teljességében megköveteli kifelé a teljes függetlenséget, befelé a kizáró illetékességet minden ügyeinek intézésére
(1873 Toldy István)
Szociális ár- és bérpolitika befelé, kifelé pedig az elzárkózás megszüntetése […]: ezek teremthetnek jobb viszonyokat
(1921 Népszava)
Kifelé minden a régiben maradt [Kareninék házasságában], befelé azonban a viszonyuk teljesen megváltozott
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
vidámságukkal, örömükkel képviseljék itt, a nemzet házában a magyarság nemzeti egységét befelé és kifelé egyaránt
(1979 Hernádi Gyula)
4.
vmely időszakba, annak közepe felé
Ez az időbelileg állandóan befelé, a múlt régióiba való mélyülés
(1948 Szauder József)
Ahogy haladunk befelé a nyárba, úgy vágyunk egyre inkább a könnyű, saját ízüket megmutató zöldségételekre
(1999 Lakáskultúra)
5.
〈a külvilággal v. más emberrel való kapcsolattal szemben:〉 önmaga felé, ill. önmagába(n)
A hősének [= hősi ének] erővel teljes, az érzés kifelé tör abban; a nőének szelíd, befelé vonúló érzéssel
(1827 Toldy Ferenc)
Szótlan valék; befelé beszéltek bennem a gondolatok
(1847 Pákh Albert)
a nagy, csillogó szemek mozdulatlansága mintha befelé, a saját álmaiba nézne
(1927 Pásztor Árpád)
mindenki mindenkitől eltávolodik. A megoldást mindenki befelé keresi, sűrűsödő magánya közepén
(1948 Keszi Imre)
a vajúdó asszony néhány pillanat óta már nem önmagára, nem befelé, hanem kifelé, a külső világra figyel
(1970 Molnár Zoltán)
5a.
lelkileg v. gondolatilag, ill. magában, anélkül, hogy kifelé jelét adná
[nem hiszek én ennek], mert mindig mosolyog. Az ilyen ember csak befelé haragszik
(1882 Jókai Mór)
Akiben csupán az akarat van meg, az harcoljon kifelé minden erejével; befelé szintén minden erejével dolgozzék azon, hogy szocialistává legyen
(1910 Csizmadia Sándor¹)
Reggel szomorúságra ébredni, délig bosszankodni, délután befelé sírni
(1914 Oláh Gábor)
három magyar templomunk egyedüli vigasztaló helyünk, de itt is csak befelé imádkozhatunk, mert kémek vannak körülöttünk
(1920 Budapesti Hírlap febr. 14.)
[Józsika] befelé szenved, és nem szól semmit
(1936 e. Kosztolányi Dezső)
[A fiú] befelé, halkan kuncogni kezdett
(1979 Hajnóczy Péter)
6.
bejövetel v. bemenetel közben; bejövet, ill. bemenet
A’ pinczeszáj még szükebb volt, mint befelé a torkolat
(1834 Vörösmarty Mihály)
Szünetben mentek el Temesi Máriáért Hidegkútra, befelé, az autóban skálázott be
(1995 Magyar Hírlap)
7. (ik-szerűen)
〈azonos ismétlődő mozzanatokból, mozdulatokból álló cselekvés huzamosságának kif-ére:〉 fokozatosan, apránként be (vmely tárgy, test belsejébe)
E’ veti a’ már el-puſztult Erdöt bé felé maggal
(1787–1792 Gáti István)
elkezdi kiszedegetni abból a sok mindenféle fehérneműt, s aztán rakosgatja befelé az almáriom fiókjaiba
(1885 Jókai Mór)
Kihasadt testszínű gesztenye a Gyár-utca sarkán, süti az ujjakat, mikor kapkodják és dobják befelé a stanicliba!
(1920 Szép Ernő)
buzgón kanalazta befelé a híg, sovány főzeléket
(1987 Vas István)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások