befúr ige 1a6

1. ts ’〈hegyes eszközt, tárgyat〉 szilárd anyagba (fúrva) belenyom’ ❖ félig befurta a főldbe a botot (1866 Balkányi Szabó Lajos C0750, 75) | Fenn és lent az ablakkereten két ráfordító csavart fúrunk be (1943 Sztrókay Kálmán 9687002, 132) | Embernyi botja végét befúrja a homokba (1955 Nemes Nagy Ágnes 9479020, 54).

1a. tn ’(hegyes eszközzel) szilárd anyagba (vmilyen mértékben behatolva) lyukat, mélyedést fúr’ ❖ az ellenség könnyen bé-fúrhat alája [ti. a vár alá] (1790 Mindenes Gyűjtemény C0369, 172) | az iszapban élő lárvák ügyes módon szerzik meg a lélekzésre szükséges levegőt, a hátukon lévő tüskékkel ugyanis mélyen befúrnak a növényi szövetbe, amíg valamely levegőtszállító sejtközötti járatot fel nem hasítanak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A szarv belseje e tájon még tömör, ezért vékonyabb fúróval a lemetszett végről befúrnak az üregig (1982 NéprajziLex. CD47) | Elég azonban pár centiméternyire befúrni a házak falába és a vörösesbarna por 99 százalékos biztonsággal elárulja a bauxit jelenlétét (1994 Magyar Hírlap CD09).

1b. ts ’〈vmibe lyukat, mélyedést〉 fúrva készít’ ❖ Sebet furok be két szemén, ’S lelkét halálba burkolom (1826 Vörösmarty Mihály 8524397, 275) | Merőlegesen befúrnak egy ember magasságú, kb. 2 méter széles és 30–60 méter […] hosszú alagutat (1997 Természet Világa CD50).

1c. ts befúrja magát vmibe (rég) ’〈lövedék, ill. nagy sebességgel haladó tárgy〉 vmely anyagba v. tárgyba behatol úgy, hogy lyukat, mélyedést hagy maga után’ ❖ [Borsszem Jankó] ha buzogányát fölvetette, midőn az leesett, néhány ölnyire furta be magát a földbe (1860 Szemere Pál 8439015, 109) | A templom oldalába egy ágyúgolyó fúrta be magát (1882 Jókai Mór CD18) | A sebesség azonban még elég nagy arra, hogy a földbe, sőt tömött, szilárd mészkőbe is mélyen befúrják magukat [a meteoritok] (1896 PallasLex. CD02).

2. ts ’〈fejét, arcát〉 vmibe v. vhova erősen belenyomja vki’ ❖ [Emma] kimerülten feküdt az ágyában, a fejét befúrta a párnák közé (1909 Kortsák Jenő CD10) | Fejed befúrod a párnádba fájón (1929 Juhász Gyula¹ 9284679, 66) | befúrta könnyes arcát a hónom alá (1956 Füst Milán C0091, 1124).

3. ts befúrja magát vmibe ’〈ember v. állat〉 testével furakodva v. fúrva, ill. 〈növény〉 gyökeret eresztve vminek a belsejébe hatol’ ❖ a’ Gyökeres Vetemények mentül mélyebben bé-fúrják magokat a’ Földbe, annál inkább meg-puhitják a’ Földet (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 54) | [a méhek] fáradtságoſan fúrják-bé magokat a’ még ki nem nyiltt rósába (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163042, 259) | egy szénakazalba befurhattam magamat, mielőtt megláttak (1847 Petőfi Sándor C3504, 266) | [a kacslábú rákok] a cetek bőrébe befúrják magukat és azt izgatásukkal megvastagítják (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [István] vigyázva visszahúzódott s akkor óvatosan befúrta magát a ponyva alá (1955 Tatay Sándor 9704001, 29).

3a. befúrja magát vmibe (rég) ’〈vmely zárt közösségbe, ill. vmely (magas) tisztségbe〉 idegenként bejut, és ott tevékenységet fejt ki vki’ ❖ minden vígyázás mellett-is egy vagy más a’ Társaságba bé-fúrta vólna magát (1791 Sándor István 7287058, 111) | Az egyház egy förtelmes iratban adott kifejezést fölháborodásának, hogy efféle egyén […] befurhatta magát az elnöki székbe (1882 Tolnai Lajos C4191, 196).

3b. befúrja magát vmibe (kissé rég) ’〈érzés, gondolat〉 újként v. idegenként bejut vhova, és ott elterjed’ ❖ Különösön befúrja magát az állhatatlan vélekedés minden tselekedeteikben az embereknek (1783 Benyák Bernát ford.–Brueys 7039003, 100) | mentől inkább igyekeztek elnyomni csak gondolatját is a’ szerelemnek, annál erősebben fúrá-bé az magát szíveik’ legmélyebb rejtekébe (1822 Zsebkönyv C4585, 208) | Remegő inakkal álltak egymás mellett […], hogy elriadjon a döbbenet, mely e váratlan szó hallatára szívükbe befúrta magát (1917 Réti Ödön CD10) | Károlyi fejébe befurta magát a rögeszme, hogy diplomáciai ügyeskedésével meg fogja szerezni Magyarországnak ugyanazokat az előnyöket, amelyek a horvátok, szlovének és tótok ölébe hullottak (1928 Budapesti Hírlap máj. 27. C4716, 5).

4. ts befúrja magát vmibe (rég)(hízelgő) magatartásával rokonszenvet keltve maga iránt megnyeri vkinek a jóindulatát, bizalmát; beférkőzik’ ❖ Hizelkedéssel furta-bé magát a’ Tsászár kedvébe (1790 Virágszótár C3337, 136) | befúrtam magamat bizodalmába (1836 Aurora C0043, 325) | [Tergovcsics József] édes beszédével, valamint simaságával majdnem valamennyi előkelő s főur kegye, s barátságába magát befurván, átaljános kedvencük lett (1867 Rosty Zsigmond 8398004, 55).

Vö. CzF.; SzT.

befúr ige 1a6
1. tárgyas
〈hegyes eszközt, tárgyat〉 szilárd anyagba (fúrva) belenyom
félig befurta a főldbe a botot
(1866 Balkányi Szabó Lajos)
Fenn és lent az ablakkereten két ráfordító csavart fúrunk be
(1943 Sztrókay Kálmán)
Embernyi botja végét befúrja a homokba
(1955 Nemes Nagy Ágnes)
1a. tárgyatlan
(hegyes eszközzel) szilárd anyagba (vmilyen mértékben behatolva) lyukat, mélyedést fúr
az ellenség könnyen bé-fúrhat alája [ti. a vár alá]
(1790 Mindenes Gyűjtemény)
az iszapban élő lárvák ügyes módon szerzik meg a lélekzésre szükséges levegőt, a hátukon lévő tüskékkel ugyanis mélyen befúrnak a növényi szövetbe, amíg valamely levegőtszállító sejtközötti járatot fel nem hasítanak
(1933 Az állatok világa ford.)
A szarv belseje e tájon még tömör, ezért vékonyabb fúróval a lemetszett végről befúrnak az üregig
(1982 NéprajziLex.)
Elég azonban pár centiméternyire befúrni a házak falába és a vörösesbarna por 99 százalékos biztonsággal elárulja a bauxit jelenlétét
(1994 Magyar Hírlap)
1b. tárgyas
〈vmibe lyukat, mélyedést〉 fúrva készít
Sebet furok be két szemén, ’S lelkét halálba burkolom
(1826 Vörösmarty Mihály)
Merőlegesen befúrnak egy ember magasságú, kb.körülbelül 2 méter széles és 30–60 méter […] hosszú alagutat
(1997 Természet Világa)
1c. tárgyas befúrja magát vmibe (rég)
〈lövedék, ill. nagy sebességgel haladó tárgy〉 vmely anyagba v. tárgyba behatol úgy, hogy lyukat, mélyedést hagy maga után
[Borsszem Jankó] ha buzogányát fölvetette, midőn az leesett, néhány ölnyire furta be magát a földbe
(1860 Szemere Pál)
A templom oldalába egy ágyúgolyó fúrta be magát
(1882 Jókai Mór)
A sebesség azonban még elég nagy arra, hogy a földbe, sőt tömött, szilárd mészkőbe is mélyen befúrják magukat [a meteoritok]
(1896 PallasLex.)
2. tárgyas
〈fejét, arcát〉 vmibe v. vhova erősen belenyomja vki
[Emma] kimerülten feküdt az ágyában, a fejét befúrta a párnák közé
(1909 Kortsák Jenő)
Fejed befúrod a párnádba fájón
(1929 Juhász Gyula¹)
befúrta könnyes arcát a hónom alá
(1956 Füst Milán)
3. tárgyas befúrja magát vmibe
〈ember v. állat〉 testével furakodva v. fúrva, ill. 〈növény〉 gyökeret eresztve vminek a belsejébe hatol
a’ Gyökeres Vetemények mentül mélyebben bé-fúrják magokat a’ Földbe, annál inkább meg-puhitják a’ Földet
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
[a méhek] fáradtságoſan fúrják-bé magokat a’ még ki nem nyiltt rósába
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
egy szénakazalba befurhattam magamat, mielőtt megláttak
(1847 Petőfi Sándor)
[a kacslábú rákok] a cetek bőrébe befúrják magukat és azt izgatásukkal megvastagítják
(1929 Az állatok világa ford.)
[István] vigyázva visszahúzódott s akkor óvatosan befúrta magát a ponyva alá
(1955 Tatay Sándor)
3a. befúrja magát vmibe (rég)
〈vmely zárt közösségbe, ill. vmely (magas) tisztségbe〉 idegenként bejut, és ott tevékenységet fejt ki vki
minden vígyázás mellett-is egy vagy más a’ Társaságba bé-fúrta vólna magát
(1791 Sándor István)
Az egyház egy förtelmes iratban adott kifejezést fölháborodásának, hogy efféle egyén […] befurhatta magát az elnöki székbe
(1882 Tolnai Lajos)
3b. befúrja magát vmibe (kissé rég)
〈érzés, gondolat〉 újként v. idegenként bejut vhova, és ott elterjed
Különösön befúrja magát az állhatatlan vélekedés minden tselekedeteikben az embereknek
(1783 Benyák Bernát ford.Brueys)
mentől inkább igyekeztek elnyomni csak gondolatját is a’ szerelemnek, annál erősebben fúrá-bé az magát szíveik’ legmélyebb rejtekébe
(1822 Zsebkönyv)
Remegő inakkal álltak egymás mellett […], hogy elriadjon a döbbenet, mely e váratlan szó hallatára szívükbe befúrta magát
(1917 Réti Ödön)
Károlyi fejébe befurta magát a rögeszme, hogy diplomáciai ügyeskedésével meg fogja szerezni Magyarországnak ugyanazokat az előnyöket, amelyek a horvátok, szlovének és tótok ölébe hullottak
(1928 Budapesti Hírlap máj. 27.)
4. tárgyas befúrja magát vmibe (rég)
(hízelgő) magatartásával rokonszenvet keltve maga iránt megnyeri vkinek a jóindulatát, bizalmát; beférkőzik
Hizelkedéssel furta-bé magát a’ Tsászár kedvébe
(1790 Virágszótár)
befúrtam magamat bizodalmába
(1836 Aurora)
[Tergovcsics József] édes beszédével, valamint simaságával majdnem valamennyi előkelő s főur kegye, s barátságába magát befurván, átaljános kedvencük lett
(1867 Rosty Zsigmond)
Vö. CzF.; SzT.

Beállítások