behány ts ige 1a6
1. (átv is) ’összevissza(, rendetlenül) bedobál vmit vhova, vmibe’ ❖ Mihelyt világos lett reggel az ég’ lapján, Három helyt a’ török sok bombákat be-hány (1777 Kónyi János C2731, 120) | a ládába marokkal hányják be a sakkfigurákat (1862 Baksay Sándor C0734, 153) | Az öreg Mik ezalatt gyorsan behányta lakatjait a szerszámos ládába (1906 Krúdy Gyula CD54) | lázas sietséggel koffereket cipel elő, behányja, bedobja a fehérneműt, cipőket, apróságait (1936 Kádár Erzsébet CD10) | Máig eszembe jutnak a festetlen bádog szőlőtaposó kádak, amelyekbe be kellett hánynunk a gránáttépte hullákat (1986 Hegyi Béla 2001012, 65).
1a. ’〈darabos v. szemcsés anyagot〉(vmin keresztül) nagy mennyiségben bezúdít, beönt v. belapátol vhova’ ❖ [Majthényi] azon kis ajtó előtt ment-el szürke bárány prémű kávészín posztó bundácskában, a’ mellyen nekünk … a kemencze-fűtő fát hányták-bé (1803 Kazinczy Ferenc C2556, 37) | A henger nyilt végébe torkollik a medence vizvezető csöve, mely a behányt földre állandó vízsugarat ereszt (1893 PallasLex. CD02) | a gödör félig tele volt behányt kövekkel (2000 Füzes Miklós CD36).
1b. (a magába határozóval is) (kissé rég, biz) ’〈ételt〉 gyorsan elfogyaszt, belapátol’ ❖ Délben sietve habzsolta be ételeit, aztán megint ment azon az átkozott kocsin […], a vacsorát azonképpen behányta magába és újra rohant (1896–1897 Mikszáth Kálmán CD04) | [a derelyét] nem kell rágni se, – csak behányja az ember, – osztán egy-kettő, megy lefele (1912 Móricz Zsigmond C3224, 157) | Vizy csak azért járt haza, hogy behányja magába az ebédet, vacsorát (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 39).
2. ’vmivel teleszór, behint, ill. így beborít, befed vmit’ ❖ [a jobbfajta szőlőket] mint egy félig végeivel bé-áſni, ’s földel bé-hányatni, és gyakran vizzel öntöztetni [kell] (1780 Prónay Pál 7360001, 15) | az előbb levett hamuval hányd be a meszet, hogy az jól befedődjék (1826 Fáy András¹ 8139009, 26) | a három zászló össze van tépve, sárral behányva (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | Cserhajjal [= tölgyfakéreggel] behányt földü tágas szobába (1907 Gárdonyi Géza C1842, 180) | Ti pedig árcsói barátok ehelyett csákánnyal támadtátok, földdel behánytátok a székely jóshegyet (1924 Nyírő József 9486001, 62) | a víz alatt útvezeték féle készült, melyet rőzsekötegekkel mindaddig emeltek, míg a vízből kiért s azután földdel behányták (1940 A magyar nemzet hadtörténelme CD16).
2a. (rég) ’〈kiütés〉 ellep, elborít vkit’ ❖ A kontrás félszemű, a brúgós meg sánta E mellett a ragya derékül behányta (1860 Kállay István C2475, 8).
3. (ritk) ’hányással, okádékkal bepiszkít’ ❖ Olyan voltam, mint fehérre meszelt tiszta ház, kit az utcák csőcselékje behány s meggyaláz (1934 Babits Mihály 9014116, 29).
4. ’〈gödröt, mélyedést〉(földdel) betemet, betölt’ ❖ Ekkor az egéſzſz gödröt flddel bêhányta (1787 Gelei József ford.–Campe 7117005, 339) | a földrengés a vízvezetékeket összerombolta, a kútakat s forrásokat behányta (1861 Rosty Pál 8397005, 44) | [A csontvázak képzeletemben] nem a dörgicsei feltárt s időközben újra behányt gödörből jönnek (1968 Déry Tibor 9107016, 463) | a Miskolci Bányakapitányság szakembereinek helyszíni bejárását követően behányatta a szeleiek által mélyített, életveszélyes „vágatokat” (1997 Magyar Hírlap CD09).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.