beírás fn 4A

1. ’a beír igével kifejezett cselekvés’ ❖ Az illyen az országi táblába, vagy a’ fundusi könyvekbe való bé-írás azómban nem válhat, azoknak a’ Hitelezknek rövidségére (1789 Polgári törvénykönyv ford. C2449, 83).

2. (kissé rég, Isk is) ’az a hivatalos eljárás, amelynek során vmely (tan)intézmény névjegyzékébe, nyilvántartásába bejegyeznek, felvesznek vkit’ ❖ kik a’ társulat [ti. a Magyar Természettudományi Társulat] anyagi erejét tetemesen nevelik, pártoló tagi czímmel határozá megtiszteltetni. A’ segédtagokra csekély terhet rova, két pengő forintot, melly a’ beiráskor tétetik le (1841 Pesti Hírlap CD61) | September 29–30-án történnek a beirások a tanépület első emeletében levő igazgatói teremben (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Beirás a tudományegyetem közgazdaságtudományi karán (1921 Budapesti Hírlap aug. 25. C4709, 5).

3. ’〈szövegbe, könyvbe〉 beírt szöveg, szó, jel; bejegyzés’ ❖ A királynak eltávozása után ezen béirásnak [ti. a jegyzékbe felvett királyi rendeletnek] ellentmond a parlamentum (1826 Kossuth Lajos CD32) | e XIV–XV. századi könyveknek beirásaikból nemcsak egykoru magyar tulajdonosaik neveit megtudjuk, hanem egy-kettőben azok hazai leiróival is, másolóikkal sőt nevezetesen szerzőikkel is megismerkedünk (1876 Magyar Könyvszemle CD40) | Ez a beírás téves (1906 Ambrus Zoltán C0594, 133) | a könyvekben lévő beírások segítenek abban, hogy ne tévedjünk az adományozót illetően (1998 Deé Nagy Anikó CD40).

3a. (Isk)(ellenőrzőkönyvbe írt,) rendsz. a gyerek (kifogásolható) magaviseletéről tájékoztató, a szülőknek szóló iskolai bejegyzés’ ❖ róluk szól a vezércikk, hogy hogy pofozza ki este a gyerekét, a szívén viselt magyar iúságot, ha óra alatti evésért hoz beírást (1992 Országgyűlési Napló CD62).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

beírás főnév 4A
1.
a beír igével kifejezett cselekvés
Az illyen az országi táblába, vagy a’ fundusi könyvekbe való bé-írás azómban nem válhat, azoknak a’ Hitelezknek rövidségére
(1789 Polgári törvénykönyv ford.)
2. (kissé rég, Isk is)
az a hivatalos eljárás, amelynek során vmely (tan)intézmény névjegyzékébe, nyilvántartásába bejegyeznek, felvesznek vkit
kik a’ társulat [ti. a Magyar Természettudományi Társulat] anyagi erejét tetemesen nevelik, pártoló tagi czímmel határozá megtiszteltetni. A’ segédtagokra csekély terhet rova, két pengő forintot, melly a’ beiráskor tétetik le
(1841 Pesti Hírlap)
September 29–30-án történnek a beirások a tanépület első emeletében levő igazgatói teremben
(1858 Vasárnapi Újság)
Beirás a tudományegyetem közgazdaságtudományi karán
(1921 Budapesti Hírlap aug. 25.)
3.
〈szövegbe, könyvbe〉 beírt szöveg, szó, jel; bejegyzés
A királynak eltávozása után ezen béirásnak [ti. a jegyzékbe felvett királyi rendeletnek] ellentmond a parlamentum
(1826 Kossuth Lajos)
e XIV–XV. századi könyveknek beirásaikból nemcsak egykoru magyar tulajdonosaik neveit megtudjuk, hanem egy-kettőben azok hazai leiróival is, másolóikkal sőt nevezetesen szerzőikkel is megismerkedünk
(1876 Magyar Könyvszemle)
Ez a beírás téves
(1906 Ambrus Zoltán)
a könyvekben lévő beírások segítenek abban, hogy ne tévedjünk az adományozót illetően
(1998 Deé Nagy Anikó)
3a. (Isk)
(ellenőrzőkönyvbe írt,) rendsz. a gyerek (kifogásolható) magaviseletéről tájékoztató, a szülőknek szóló iskolai bejegyzés
róluk szól a vezércikk, hogy hogy pofozza ki este a gyerekét, a szívén viselt magyar iúságot, ha óra alatti evésért hoz beírást
(1992 Országgyűlési Napló)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások