békességes mn 15B

1. (rég) ’vmely ország, nép életében olyan 〈állapot, ill. időszak〉, amikor a területén nincs háború’ ❖ Numa Pompilius bekeéges [!] uralkodáſát (1779 Bessenyei György¹ 7044013, 23) | [az országot] elébbeni bátorſágos, és békeéges állapottyára [kell hoznunk] (1790 Lethenyei János ford. 7209002, 71) | [a] magyar iaknak az igértetik, hogy ha a’ hadi ſzolgálat nékiek nem tettzik, nemtsak a’ békességes, hanem még a’ háborús idkben is vég-bútsút vehetnek attól (1794 Magyar Kurír 7446081, 419) | Ha rendes, békességes időkben élnénk (1888 Jókai Mór CD18).

1a. (/ritk) ’háború nélküli időszakra, állapotra jellemző, ill. a békét, egyetértést szolgáló 〈folyamat, esemény stb.〉’ ❖ [Ed] békeſségeen uralkodván, fiára hagyta a’ Birodalmat (1786 Dugonics András 7087013, 235) | Csak a csendes, békességes tudományokat kedvelé, mint a csillagászat és mechanika (1853 Jókai Mór CD18) | [Borbála asszony a törökökkel] nem vitte kardra a dolgot, hanem békességesen megegyezett velük (1907 Takáts Sándor 9696002, 149) | Mátyásnak pedig oly nagy volt a tekintélye és hírneve, hogy a szultánok jobbnak látták, hogy vele barátságos és békességes viszonyt tartsanak fenn (1939 A magyar nemzet hadtörténelme CD16).

1b. (/ritk) ’harc, ellenségeskedés, (fegyveres) erőszak nélküli, ill. nem háborús célú 〈szándék, tevékenység stb.〉’ ❖ Indus tárſaim az nyilok’ hegyeit a’ fld-felé ſzegezék; s’ igy jelenték az  ſzokáſok-ſzerént az  békeſséges jöveteleket (1801 Molnár János 7445022, 45) | [a békepárt] a nemzet és az uralkodóház közötti viszályt, ha áldozatokkal is, békességes úton szerette volna kiegyenlíteni (1896 Gracza György CD45) | nem lövünk senkire, hacsak először ránk nem lőnek. E békességes szándék keresztülvitelével elkerülhetjük, hogy az épületet szétlőjék (1978 Kabdebó Tamás 9816001, 30).

2. (rég) ’békekötéssel, békeszerződéssel kapcs., azt célzó, arra vonatk.’ ❖ Báſelbl ujjra ſzárnyra kezdenek a’ békeſséges hirek kelni (1795 Bécsi Magyar Merkurius 7396015, 91) | Buonaparte [= Napóleon] f vezér újabb békességes feltételeket tétetett a ’ Sz. Pápa eleibe (1797 Magyar Kurír 7446131, 16) | a’ békességes szerzdés (1815 Pálóczi Horváth Ádám 8352012, 329) békességes kötés (rég) ’békeszerződés’ ❖ Ratifikáltatódván a’ Frantziák, és a’ Sárdiniai Udvar között való békességes Kötés (1796 Bécsi Magyar Merkurius C0345, 766) | [Anglia] attol a’ juſsátol el-áljon, a’ mellyel az Utrechti békességes kötés ſzerént bír (1797 Bécsi Magyar Merkurius 7396044, 50) békességes pont (rég) ’békepont’ ❖ [ha a] békességes pontokra reá nem áll a’ Párisi kórmányszék (1796 Magyar Kurír C0329, 271) | Zápolya, a’ Bátorira bízott békeſséges pontokon ollyan változásokat tett, mellyeket Maximilián helybe nem hagyhatott (1802 e. Budai Ferenc 7060003, 340).

3. ’békét, egyetértést kedvelő és kereső, ártani nem tudó v. akaró, ill. higgadt, nyugodt 〈személy v. csoport〉’ ❖ békeséges országok (1780 Magyar Hírmondó C0268, 166) | Béts Városának békességes Lakosi-között (1799 Molnár János 7445020, 30) | békességes nemzet (1834 Vajda Péter 8504006, 100) | békességes pásztorok és szántóvetők (1879 Jókai Mór CD18) | Békességes, szelíd öreg ember vagyok már én és azt tartom, hogy nincs nagyobb átka az Istennek, mint a háború (1922 Móra Ferenc 9459009, 111) | a békességes népek közé bombákat dobálnak (1940 Bangha Béla 9024001, 8) | jól megvan ő szűkebb családja békességes körében (1988 Rátai János 1131002, 144).

3a. ’az ilyen személyre, csoportra jellemző 〈tulajdonság, magatartás stb.〉, ill. vkinek ilyen voltát v. állapotát tükröző 〈arc, megnyilvánulás〉’ ❖ Egy Brunsvignak vitéz ’s békességes karja A’ Földet vér-ontás ellen el-takarja (1789 Göböl Gáspár ford.–Durand 7121004, 140) | nemes Gödör Pál a szentgyörgyvölgyi mezőn lévő egyik földjét békességesen szántogatta (1825 Deák Ferenc CD51) | egy békességes érzésű polgárnak (1895 Mikszáth Kálmán CD04) | Isten békességes homloka (1923 József Attila CD01) | [Tagore] békességes természetét 1913-ban a Nobel-bizottság is megjutalmazta (1941 Szerb Antal 9668027, 214) békességes tűrés (rég) ’higgadt, nyugodt lelkiállapot’ ❖ [Kortez] próbára tevé-ki az ö [ti. Montezuma] békeſséges-türését (1793 Amerikának feltalálásáról ford. 7500002, 150) | békeséges tűrése már-már hagyogatni kezdte (1818 Szemere Pál ford.–Körner C3948, 220) | kihozta a parancsnokot békességes türéséből (1862 Papp Miklós C2721, 231) | a mit nagyságod mond, én igazán nem tudom békességes türéssel hallgatni (1873 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1975, 400).

3b. ’ártalmatlan, szelíd (növényevő) 〈állat〉’ ❖ [a lovak] szép, hasznos, és békességes türő állatok (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 502) | Állitá némellyki, hogy az állatfaj egyénei békességesebbek egymás között az embereknél (1837 Vajda Péter 8504019, 69) | egyszerű, békességes, jó, finom tehenek (1919 Szomory Dezső CD10) | [A tapír] félénk és békességes, de ha nem térhet ki, elszántan száll szembe támadójával (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 303).

4. (rég) ’testi v. lelki megpróbáltatást panasz, lázadozás nélkül viselő, beletörődő 〈magatartás〉’ ❖ a’ bajt, akár-melly fájdalmas légyen az, az Iſten’ kezébl el-vegyük […]; békeſséges ſzenvedéſsel, és nagy álhatatoſsággal (1790 Alexovics Vazul 7004003, 34) | az élet’ sanyarúságinak türedelmes kiállása ’s békességes elszenvedése (1826 Szilasy János 8450011, 222) | [az] e világi fájdalmak és keserűségek […] békességes eltűrése út és érdem az örök boldogság elnyerésére (1914 Nagy Zoltán CD10) békességes tűrés (rég) a) ’beletörődés, önuralom, alázat’ ❖ békességes türéssel szenvedi a’ sebeivel valo dajkálkodást (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0806, 143) | igen-igen jó ember lévén, az  ſzerentsétlenségét békeséges tréssel el-ſzenvedte vólna (1789 Földi Ferenc ford.–Campe 7111001, 11) | A’ békességestrést, mikor a’ gonoszt el nem háríthatjuk az okosság javasolja (1801 Sárváry Pál C3710, 30) | a népnek bele kellett törődnie abba, hogy idegen önkénynek engedelmeskedjék […]. Néha ugyan ennek a békességes tűrésnek is vége szakadt (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) b) ’kitartás, állhatatosság, amellyel vki képes hosszadalmas, egyhangú v. kellemetlen feladatot elvégezni, ill. hosszan várakozni’ ❖ csak egy kis békességes tűréssel méltóztasson Nagysád lenni, mig [a mordályokat] a karddal együtt leküldhetem (1785 Daniel család újabb adattára 7404008, 395) | Noha fordíttani nem szeretek, Oszsziánt magyarrá tenni mindég nagy kedvem volt, csak a’ békességes tűrés hibázott (1816 Kisfaludy Sándor 8243057, 291) | nem [volt] békességes türésem bevárni (1832 Kászay Pál C0212, 240).

5. (/vál) ’zavartalan, háborítatlan, nyugodt 〈hely, idő(szak), állapot, tevékenység〉’ ❖ Békeéges élet (1773 Bessenyei György¹ 7044055, 12) | békeséges állapatban (1808 Virág Benedek 8522060, 396) | csendes, békességes város, sem falai, sem védsánczai nem voltak annak (1855 Jókai Mór C2258, 199) | Az égboltozaton békességesen ragyogtak a nyár végi csillagok (1926 Krúdy Gyula CD54) | Úgy látszott most már békességes, örömteli napok következnek (1931 Kassák Lajos 9314011, 177) | Ebben a békességes hangulatban mai ülésünket berekesztem (1997 Országgyűlési Napló CD62).

J: békés.

Vö. CzF. békeségės, békeségesėn, békességės; TESz. béke; SzT. ~, békességesen

békességes melléknév 15B
1. (rég)
vmely ország, nép életében olyan 〈állapot, ill. időszak〉, amikor a területén nincs háború
Numa Pompilius bekeéges [!] uralkodáſát
(1779 Bessenyei György¹)
[az országot] elébbeni bátorſágos, és békeéges állapottyára [kell hoznunk]
(1790 Lethenyei János ford.)
[a] magyar iaknak az igértetik, hogy ha a’ hadi ſzolgálat nékiek nem tettzik, nemtsak a’ békességes, hanem még a’ háborús idkben is vég-bútsút vehetnek attól
(1794 Magyar Kurír)
Ha rendes, békességes időkben élnénk
(1888 Jókai Mór)
1a. (/ritk)
háború nélküli időszakra, állapotra jellemző, ill. a békét, egyetértést szolgáló 〈folyamat, esemény stb.〉
[Ed] békeſségeen uralkodván, fiára hagyta a’ Birodalmat
(1786 Dugonics András)
Csak a csendes, békességes tudományokat kedvelé, mint a csillagászat és mechanika
(1853 Jókai Mór)
[Borbála asszony a törökökkel] nem vitte kardra a dolgot, hanem békességesen megegyezett velük
(1907 Takáts Sándor)
Mátyásnak pedig oly nagy volt a tekintélye és hírneve, hogy a szultánok jobbnak látták, hogy vele barátságos és békességes viszonyt tartsanak fenn
(1939 A magyar nemzet hadtörténelme)
1b. (/ritk)
harc, ellenségeskedés, (fegyveres) erőszak nélküli, ill. nem háborús célú 〈szándék, tevékenység stb.〉
Indus tárſaim az nyilok’ hegyeit a’ fld-felé ſzegezék; s’ igy jelenték az  ſzokáſok-ſzerént az  békeſséges jöveteleket
(1801 Molnár János)
[a békepárt] a nemzet és az uralkodóház közötti viszályt, ha áldozatokkal is, békességes úton szerette volna kiegyenlíteni
(1896 Gracza György)
nem lövünk senkire, hacsak először ránk nem lőnek. E békességes szándék keresztülvitelével elkerülhetjük, hogy az épületet szétlőjék
(1978 Kabdebó Tamás)
2. (rég)
békekötéssel, békeszerződéssel kapcs., azt célzó, arra vonatk.
Báſelbl ujjra ſzárnyra kezdenek a’ békeſséges hirek kelni
(1795 Bécsi Magyar Merkurius)
Buonaparte [= Napóleon] f vezér újabb békességes feltételeket tétetett a ’ Sz.szent Pápa eleibe
(1797 Magyar Kurír)
a’ békességes szerzdés
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
békességes kötés (rég)
Ratifikáltatódván a’ Frantziák, és a’ Sárdiniai Udvar között való békességes Kötés
(1796 Bécsi Magyar Merkurius)
[Anglia] attol a’ juſsátol el-áljon, a’ mellyel az Utrechti békességes kötés ſzerént bír
(1797 Bécsi Magyar Merkurius)
békességes pont (rég)
[ha a] békességes pontokra reá nem áll a’ Párisi kórmányszék
(1796 Magyar Kurír)
Zápolya, a’ Bátorira bízott békeſséges pontokon ollyan változásokat tett, mellyeket Maximilián helybe nem hagyhatott
(1802 e. Budai Ferenc)
3.
békét, egyetértést kedvelő és kereső, ártani nem tudó v. akaró, ill. higgadt, nyugodt 〈személy v. csoport〉
békeséges országok
(1780 Magyar Hírmondó)
Béts Városának békességes Lakosi-között
(1799 Molnár János)
békességes nemzet
(1834 Vajda Péter)
békességes pásztorok és szántóvetők
(1879 Jókai Mór)
Békességes, szelíd öreg ember vagyok már én és azt tartom, hogy nincs nagyobb átka az Istennek, mint a háború
(1922 Móra Ferenc)
a békességes népek közé bombákat dobálnak
(1940 Bangha Béla)
jól megvan ő szűkebb családja békességes körében
(1988 Rátai János)
3a.
az ilyen személyre, csoportra jellemző 〈tulajdonság, magatartás stb.〉, ill. vkinek ilyen voltát v. állapotát tükröző 〈arc, megnyilvánulás〉
Egy Brunsvignak vitéz ’s békességes karja A’ Földet vér-ontás ellen el-takarja
(1789 Göböl Gáspár ford.Durand)
nemes Gödör Pál a szentgyörgyvölgyi mezőn lévő egyik földjét békességesen szántogatta
(1825 Deák Ferenc)
egy békességes érzésű polgárnak
(1895 Mikszáth Kálmán)
Isten békességes homloka
(1923 József Attila)
[Tagore] békességes természetét 1913-ban a Nobel-bizottság is megjutalmazta
(1941 Szerb Antal)
békességes tűrés
(rég)
higgadt, nyugodt lelkiállapot
[Kortez] próbára tevé-ki az ö [ti. Montezuma] békeſséges-türését
(1793 Amerikának feltalálásáról ford.)
békeséges tűrése már-már hagyogatni kezdte
(1818 Szemere Pál ford.Körner)
kihozta a parancsnokot békességes türéséből
(1862 Papp Miklós)
a mit nagyságod mond, én igazán nem tudom békességes türéssel hallgatni
(1873 Győry Vilmos ford.Cervantes Saavedra)
3b.
ártalmatlan, szelíd (növényevő) 〈állat〉
[a lovak] szép, hasznos, és békességes türő állatok
(1799 Fábián József ford.Raff)
Állitá némellyki, hogy az állatfaj egyénei békességesebbek egymás között az embereknél
(1837 Vajda Péter)
egyszerű, békességes, jó, finom tehenek
(1919 Szomory Dezső)
[A tapír] félénk és békességes, de ha nem térhet ki, elszántan száll szembe támadójával
(1929 TolnaiÚjLex.)
4. (rég)
testi v. lelki megpróbáltatást panasz, lázadozás nélkül viselő, beletörődő 〈magatartás〉
a’ bajt, akár-melly fájdalmas légyen az, az Iſten’ kezébl el-vegyük […]; békeſséges ſzenvedéſsel, és nagy álhatatoſsággal
(1790 Alexovics Vazul)
az élet’ sanyarúságinak türedelmes kiállása ’s békességes elszenvedése
(1826 Szilasy János)
[az] e világi fájdalmak és keserűségek […] békességes eltűrése út és érdem az örök boldogság elnyerésére
(1914 Nagy Zoltán)
békességes tűrés (rég)
a)
beletörődés, önuralom, alázat
békességes türéssel szenvedi a’ sebeivel valo dajkálkodást
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
igen-igen jó ember lévén, az  ſzerentsétlenségét békeséges tréssel el-ſzenvedte vólna
(1789 Földi Ferenc ford.Campe)
A’ békességestrést, mikor a’ gonoszt el nem háríthatjuk az okosság javasolja
(1801 Sárváry Pál)
a népnek bele kellett törődnie abba, hogy idegen önkénynek engedelmeskedjék […]. Néha ugyan ennek a békességes tűrésnek is vége szakadt
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
b)
kitartás, állhatatosság, amellyel vki képes hosszadalmas, egyhangú v. kellemetlen feladatot elvégezni, ill. hosszan várakozni
csak egy kis békességes tűréssel méltóztasson Nagysád lenni, mig [a mordályokat] a karddal együtt leküldhetem
(1785 Daniel család újabb adattára)
Noha fordíttani nem szeretek, Oszsziánt magyarrá tenni mindég nagy kedvem volt, csak a’ békességes tűrés hibázott
(1816 Kisfaludy Sándor)
nem [volt] békességes türésem bevárni
(1832 Kászay Pál)
5. (/vál)
zavartalan, háborítatlan, nyugodt 〈hely, idő(szak), állapot, tevékenység〉
Békeéges élet
(1773 Bessenyei György¹)
békeséges állapatban
(1808 Virág Benedek)
csendes, békességes város, sem falai, sem védsánczai nem voltak annak
(1855 Jókai Mór)
Az égboltozaton békességesen ragyogtak a nyár végi csillagok
(1926 Krúdy Gyula)
Úgy látszott most már békességes, örömteli napok következnek
(1931 Kassák Lajos)
Ebben a békességes hangulatban mai ülésünket berekesztem
(1997 Országgyűlési Napló)
J: békés
Vö. CzF. békeségės, békeségesėn, békességės; TESz. béke; SzT. ~, békességesen

Beállítások