békóz (4a) l. béklyóz

béklyóz ts ige 4abékóz (rég)

1. ’〈állatot, kül. lovat〉 béklyóba köt, ill. abban tart’ ❖ Láttuk a’ négy ló-is békózva itt vagyon (1793 Gvadányi József C1940, 82) | Éjszaka egy gazember próbálgatá mególdozni a’ lánczot, mellyel a’ tevék voltak béklyózva (1834 Fillértár 8623001, 101) | [A vad elefántot] aztán békózva, a két szelíd elefánt közt inni s fürdeni folyóra vezetik (1877 Xantus János C4561, 28) | e vázak formáján látszott, hogy kínzó karmaik és vascsuklóik közé kutyát vagy nyulat szoktak béklyózni (1933 Török Sophie CD10) | egy teherautón platóhoz-béklyózott üszökfekete lovakat [visznek] (1986 Szepesi Attila 9666002, 22).

2. ’〈végtagot〉 béklyóval (vmihez, vkihez v. vhova kötve, szorítva) bilincsbe ver, szabadságától megfoszt vkit’ ❖ parantsoljon bár  béklyozott kezemmel, De rab modra bánni nem képes szivemmel (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 760) | lábaim leragadnak, mintha ide volnék békózva (1845 Degré Alajos C1396, 65) | A négerek párosával voltak egymáshoz békózva (1851 Jókai Mór C2260, 244) | Krisztust az egyik kinzó béklyózza (1873 Athenaeum C0029, 1269) | béklyózott lábaim elrendeléssel hurcolom (1925 Bányai Kornél 9025008, 46).

3. (vál) ’cselekvési, szellemi, érzelmi stb. szabadságában korlátoz, akadályoz, gátol vkit v. vmit’ ❖ Vagy, hát az értelemnek-is más békózó lántz kell-e? (1788 Pálóczi Horváth Ádám C2119, 16) | Lelkiismeretem jobban békózva van, Mint lábam és kezem (1872 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare C3735, 118) | idegen, kártékony szempontok is béklyóztak (1930 Kosztolányi Dezső CD10) | azok a társadalmi és politikai erők, amelyek oly nagy hatással voltak sorsának alakulására, másokat is emeltek-nyomtak, előrevittek vagy béklyóztak (1971 Keresztury Dezső CD30) | megszabadultál egypár nyűgtől, amely béklyózta az akaratodat (1985 Grendel Lajos 1060004, 404) | a tervezők fantáziáját vajmi kevéssé béklyózhatta a pénzhiány (1996 Természet Világa CD50).

3a. ’vmilyen helyzetbe, állapotba stb. kényszerít, szorít vmi’ ❖ az erszak Férjhez békózta (1796 Újfalvy Krisztina C3188, 32) | [A szobormű] fájdalmasan nyujtózkodó nőt ábrázol, akinek tagjait kétségbeesés béklyózza szenvedő mozdulatba (1932 Farkas Zoltán CD10) | iúságunk hazátlanságba béklyózott, leláncolt kor, mert én nem vagyok itthon (1956 Irodalmi Újság júl. 14. C5231, 7) | a béklyózó anyagi körülmények (1965 Németh G. Béla CD53).

3b. ’érzelmi kötelékkel vkit vkihez v. vmihez kapcsol, köt, vonz’ ❖ a’ kaczérok’ béklyózó mesterségeihez nem ért (1831 e. Kazinczy Ferenc ford.–Lessing C0456, 57) | Kálday vidor kedélyével … békózta magához Vilmost (1847 Degré Alajos C1393, 172) | az ezüst tenger drága, ezüst hölgye karjába béklyózza a vadászt (1936 e. Kosztolányi Dezső ford.–Wilde CD01) | Mily láthatatlan lánc béklyóz e néphez, hogy házát őrzöd még, gazdátlan eb (1948 Rákos Sándor 9550034, 40) | Az írónő – akit élete minden szép emléke az otthonaként szeretett lakáshoz béklyóz – összeomlik (1995 Új Könyvek CD29).

Ö: meg~.

Sz: béklyózás, béklyózatlan.

Vö. CzF. békóz; ÉrtSz.; TESz. béklyó; ÉKsz.

békóz lásd béklyóz
béklyóz tárgyas ige 4a
békóz 4a (rég)
1.
〈állatot, kül. lovat〉 béklyóba köt, ill. abban tart
Láttuk a’ négy ló-is békózva itt vagyon
(1793 Gvadányi József)
Éjszaka egy gazember próbálgatá mególdozni a’ lánczot, mellyel a’ tevék voltak béklyózva
(1834 Fillértár)
[A vad elefántot] aztán békózva, a két szelíd elefánt közt inni s fürdeni folyóra vezetik
(1877 Xantus János)
e vázak formáján látszott, hogy kínzó karmaik és vascsuklóik közé kutyát vagy nyulat szoktak béklyózni
(1933 Török Sophie)
egy teherautón platóhoz-béklyózott üszökfekete lovakat [visznek]
(1986 Szepesi Attila)
2.
〈végtagot〉 béklyóval (vmihez, vkihez v. vhova kötve, szorítva) bilincsbe ver, szabadságától megfoszt vkit
parantsoljon bár  béklyozott kezemmel, De rab modra bánni nem képes szivemmel
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
lábaim leragadnak, mintha ide volnék békózva
(1845 Degré Alajos)
A négerek párosával voltak egymáshoz békózva
(1851 Jókai Mór)
Krisztust az egyik kinzó béklyózza
(1873 Athenaeum)
béklyózott lábaim elrendeléssel hurcolom
(1925 Bányai Kornél)
3. (vál)
cselekvési, szellemi, érzelmi stb. szabadságában korlátoz, akadályoz, gátol vkit v. vmit
Vagy, hát az értelemnek-is más békózó lántz kell-e?
(1788 Pálóczi Horváth Ádám)
Lelkiismeretem jobban békózva van, Mint lábam és kezem
(1872 Rákosi Jenő ford.Shakespeare)
idegen, kártékony szempontok is béklyóztak
(1930 Kosztolányi Dezső)
azok a társadalmi és politikai erők, amelyek oly nagy hatással voltak sorsának alakulására, másokat is emeltek-nyomtak, előrevittek vagy béklyóztak
(1971 Keresztury Dezső)
megszabadultál egypár nyűgtől, amely béklyózta az akaratodat
(1985 Grendel Lajos)
a tervezők fantáziáját vajmi kevéssé béklyózhatta a pénzhiány
(1996 Természet Világa)
3a.
vmilyen helyzetbe, állapotba stb. kényszerít, szorít vmi
az erszak Férjhez békózta
(1796 Újfalvy Krisztina)
[A szobormű] fájdalmasan nyujtózkodó nőt ábrázol, akinek tagjait kétségbeesés béklyózza szenvedő mozdulatba
(1932 Farkas Zoltán)
iúságunk hazátlanságba béklyózott, leláncolt kor, mert én nem vagyok itthon
(1956 Irodalmi Újság júl. 14.)
a béklyózó anyagi körülmények
(1965 Németh G. Béla)
3b.
érzelmi kötelékkel vkit vkihez v. vmihez kapcsol, köt, vonz
a’ kaczérok’ béklyózó mesterségeihez nem ért
(1831 e. Kazinczy Ferenc ford.Lessing)
Kálday vidor kedélyével … békózta magához Vilmost
(1847 Degré Alajos)
az ezüst tenger drága, ezüst hölgye karjába béklyózza a vadászt
(1936 e. Kosztolányi Dezső ford.Wilde)
Mily láthatatlan lánc béklyóz e néphez, hogy házát őrzöd még, gazdátlan eb
(1948 Rákos Sándor)
Az írónő – akit élete minden szép emléke az otthonaként szeretett lakáshoz béklyóz – összeomlik
(1995 Új Könyvek)
Sz: béklyózás, béklyózatlan
Vö. CzF. békóz; ÉrtSz.; TESz. béklyó; ÉKsz.

Beállítások