belelát ige 5a

1. tn ’vmely nyíláson keresztül v. magaslatról vhova, kül. belső, zárt helyre lát’ ❖ magasról jobban bele látunk azon vidéknek, mellyet szemlélünk, lejjebb lejjebb sülyedő és csak domborúan emelkedő részébe (1844 Bocsor István 8061003, 2) | Budavárának minden udvarába belelátni a körüle fekvő hegyormokról (1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc CD45) | [A tank] ágyúcsöve pontosan a mi házunkat vette célba. Beleláttunk a cső torkába (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. tn ’átfogó ismerete, áttekintése van vmiről, ill. (képes) ismeretet szerez(ni) vmely rejtett v. titkolt dologról, kül. a mások gondolat- és érzésvilágáról’ ❖ úgy majd jobban belé lehet látni a’ mostani háborgásokba (1786 Magyar Hírmondó C0274, 762) | Cato is azonnal belelátott a különös idegen gonosz szándékába (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | az ember belelát az intézet vezetésének egész organizmusába és munkájának tervszerűségébe (1919 Elek Artúr CD10) | beleláttak a mesterkedéseimbe (1957 Nemes Nagy Ágnes ford.–Brecht 9479031, 14) | [A lány] úgy érezte, mamája belelát és kiderül a titka (1991 Ingusz Iván 2035004, 202) | [Békésy György fizikusnak] irigylésre méltó képessége volt belelátni az összetett folyamatokba (1999 Természet Világa CD50).

3. ts ’vminek vmely benne nem levő tartalmat, jelleget tulajdonít, beleképzel vmit’ ❖ A 19. századot sokáig csak az érdekelte, hogy mit akar a művész művében és hogy mit lehet belelátni a képbe, hozzáérezni a szoborhoz, és egyáltalában nem feszélyezte őt feltevéseiben és leírásaiban az a körülmény, hogy mi is van tulajdonképpen a kérdéses alkotáson (1912 Feleky Géza CD10) | a XIX. század történetíróinak főtévedése volt, hogy a saját koruk ideológiáját látták bele elmúlt századok törekvéseibe (1931 Babits Mihály 9014139, 218) | [az ember] hajlik arra, hogy a valóságba belelássa azt, amit látni akar, s hogy ellenkezőleg, ne lássa meg, ne vegye észre azt, amit valamiért kellemetlen volna tudomásul vennie (1978 Hankiss Ágnes 1063001, 21).

Fr: kártya¹.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

belelát ige 5a
1. tárgyatlan
vmely nyíláson keresztül v. magaslatról vhova, kül. belső, zárt helyre lát
magasról jobban bele látunk azon vidéknek, mellyet szemlélünk, lejjebb lejjebb sülyedő és csak domborúan emelkedő részébe
(1844 Bocsor István)
Budavárának minden udvarába belelátni a körüle fekvő hegyormokról
(1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc)
[A tank] ágyúcsöve pontosan a mi házunkat vette célba. Beleláttunk a cső torkába
(1997 Magyar Hírlap)
2. tárgyatlan
átfogó ismerete, áttekintése van vmiről, ill. (képes) ismeretet szerez(ni) vmely rejtett v. titkolt dologról, kül. a mások gondolat- és érzésvilágáról
úgy majd jobban belé lehet látni a’ mostani háborgásokba
(1786 Magyar Hírmondó)
Cato is azonnal belelátott a különös idegen gonosz szándékába
(1881 Mikszáth Kálmán)
az ember belelát az intézet vezetésének egész organizmusába és munkájának tervszerűségébe
(1919 Elek Artúr)
beleláttak a mesterkedéseimbe
(1957 Nemes Nagy Ágnes ford.Brecht)
[A lány] úgy érezte, mamája belelát és kiderül a titka
(1991 Ingusz Iván)
[Békésy György fizikusnak] irigylésre méltó képessége volt belelátni az összetett folyamatokba
(1999 Természet Világa)
3. tárgyas
vminek vmely benne nem levő tartalmat, jelleget tulajdonít, beleképzel vmit
A 19. századot sokáig csak az érdekelte, hogy mit akar a művész művében és hogy mit lehet belelátni a képbe, hozzáérezni a szoborhoz, és egyáltalában nem feszélyezte őt feltevéseiben és leírásaiban az a körülmény, hogy mi is van tulajdonképpen a kérdéses alkotáson
(1912 Feleky Géza)
a XIX. század történetíróinak főtévedése volt, hogy a saját koruk ideológiáját látták bele elmúlt századok törekvéseibe
(1931 Babits Mihály)
[az ember] hajlik arra, hogy a valóságba belelássa azt, amit látni akar, s hogy ellenkezőleg, ne lássa meg, ne vegye észre azt, amit valamiért kellemetlen volna tudomásul vennie
(1978 Hankiss Ágnes)
Fr: kártya¹
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások