belemarkol tn ige 1a 

1. ’vminek a belsejébe nyúlva a benne levő dolgokból megragad és kivesz egy maroknyit’ ❖ A’ [szilvát tartalmazó] kosárra tekint. Ugyan jól belé markoltál (1786 Osvald Zsigmond ford.–Möller¹ 7251002, 6) | [Csóri] belemarkolt egyik közellevő üstbe, S meggyőződött, hogy mind huszasok, ezüstbe’ (1851 Arany János CD01) | A sofőr belemarkolt a zsebébe s egy marék pénzt vett ki. Volt közte bankó, ezüst, aprópénz (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 258) | A férfi kinyújtja a kezét, és belemarkol a dobozba. Három bonbont erőltet egyszerre a szájába (1976 Bertha Bulcsu C6152, 77).

1a. ’〈vmely puha, szemcsés v. szálas anyagba〉 mélyeszti a kezét, és kivesz belőle egy marékkal’ ❖ visszahuzván a dohányszitát magához, gyönyörűséggel markolt bele a dohányba (1888 Szabó Endre C3766, 52) | A fiú puszta kézzel tördelte darabokra a tyúkot és belemarkolva a sóba, megsózta az egyes darabokat (1913 Braun Róbert 9072001, 8) | [Micskei] lehajolt, belemarkolt a hóba, és megdörgölte vele az arcát (1964 Szakonyi Károly 9635001, 79).

1b. (vál) ’〈a valóság vmely részéből〉 művészi témát merít’ ❖ Degas is meglátott egynéhány színt, Forain is belémarkolt az életbe (1908 Lengyel Géza CD10) | [Az opera] nagyszerű játék, amely néha belemarkol a legmélyebb problémákba (1914 Hevesi Sándor 9247004, 177) | Érezzük, hogy Ferenczy [Károly] merészen, ötletesen és függetlenül markol belé az életbe. Gyönyörködéssel kiválasztott, kivételes képeket nyújt, a valóság olyan pillanatait, melyeket ő fedezett fel és formált a maga képére (1940 Farkas Zoltán CD10).

2. ’markával (erősen) megragad, megszorít vmit’ ❖ [a gazda] felugrik ’s rohan a’ kamrába, Belemarkol Sárika’ hajába (1846 Vörösmarty Mihály 8524346, 143) | A részeg ember megrázta magát s két rettenetes kezével belémarkolt az ellenfele torkába (1905 Petelei István 8361006, 119) | [a férfi] kedélyesen belemarkolt az asszony mellébe (1953 Sarkadi Imre 9586002, 17) | Kifelé menet valaki belemarkol az ingembe (1971 Mészöly Miklós 9439004, 781).

2a. (irod) ’〈szél〉 erősen belekap vmibe’ ❖ Ugy a sötét harag hideg förgetege bele markolt haja meredt fürteibe (1854 Vajda János C4644, 134) | a szélvész iszonyu erővel belemarkolt a kocsiba, s lovastól mindenestől fölkapta a levegőbe (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A szalma lángra lobbanna, a szél azonnal belémarkolna és rászórná az ólra, onnan a házakra, a házakról a bástyákra, palánkokra (1962 Szabó Pál² 9631001, 133).

3. ’〈kínzó látvány v. érzés〉 hirtelen (szorító) hatásával fájdalmat okoz’ ❖ [a koldus csonkaságával] markol belé lágyszivüséges szivökbe [felebarátainak] (1876 Hevesi Lajos C2087, 192) | belemarkol a beleibe a görcs (1911 Móricz Zsigmond CD10) | [A Don Quijotét alakító színész] egy-egy fejrázása, felkiáltása, eszelősen égbenézése s bánatosan csengő szava, amikor rögeszméjétől távolabb eső dolgokról mond [valamit], belémarkolnak a nézőbe, aki megdöbben (1919 Laczkó Géza CD10) | hol járhat ez a fiú reggel óta? Most már belémarkolt az aggodalom [ti. az anyába] (1961 Füst Milán 9161044, 103).

4. (rég, ritk) ’〈vmely tevékenységbe〉 belekezd, belefog’ ❖ Tessék csak belemarkolni a munkába s egy év mulva […] bizonyosan ha nem is több tisztelettel, de mélyebb sohajjal s kevesebb henczegéssel fognak beszélni azon dologról, a mellyhez egy év előtt még semmit sem értettek (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Amíg a két vitéz a pikétben iparkodott egymást lekiabálni, Natália belemarkolt a gazdasszonyi gyakorlati intézkedésekbe (1903 Jókai Mór CD18).

4a. (rég) ’〈más személy v. közösség dolgába〉 illetéktelenül kapcsolódik be, részt kezd venni benne; beleavatkozik’ ❖ [Bánk bán] földúlt hona nevében boszut esküszik egy királyné ellen, ki a magyarok jogaiba kíméletlenül belemarkolt (1848 Vasvári Pál 8515002, 48) | [az osztályellentétek] mindig alkalmat adtak és alkalmat fognak adni ellenségeinknek, hogy belemarkolva közügyeinkbe, saját magunkkal töressék le a magyar érdeket, magunknak adjanak fegyvert a magyar haza ellen (1921 Bethlen István 9055002, 227) | a fermói püspök némely tekintetben túlságosan belemarkolt a király hatáskörét és tisztán személyes ügyeit képező dolgokba is (1930 Bánlaky József CD16).

Vö. CzF. markol; ÉrtSz.; ÉKsz.