beléndes mn 15B1 (rég)

’kicsapongó, feslett életű, buja 〈ember〉’ ❖ Eleink ettl a’ ftl [ti. a beléndektől] a’ Buját, Fajtalant, vagy is Paráznát Beléndesnek mondták (1808 Sándor István C1534, 8) | Tudtára beléndes urunknak A fzött szándok, s ha soká marasztalod a véd Nyujtását, kinozó boszszúállása kiirthat Bennünköt (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358005, 190) | Beléndes, fajtalan, geil (1843 Kunoss Endre C2855, 10).

Sz: beléndeskedik, beléndesség.

Vö. CzF.; TESz.

beléndes melléknév 15B1 (rég)
kicsapongó, feslett életű, buja 〈ember〉
Eleink ettl a’ ftl [ti. a beléndektől] a’ Buját, Fajtalant, vagy is Paráznát Beléndesnek mondták
(1808 Sándor István)
Tudtára beléndes urunknak A fzött szándok, s ha soká marasztalod a véd Nyujtását, kinozó boszszúállása kiirthat Bennünköt
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
Beléndes, fajtalan, geil
(1843 Kunoss Endre)
Sz: beléndeskedik, beléndesség
Vö. CzF.; TESz.

Beállítások