beleolt ts ige 4a3

1. (Mezőg, átv is) ’〈alanyba vmely más fajta hajtását〉 nemesítés v. keresztezés céljából beleilleszti; beolt²’ ❖ a’ hol az óltó-ágatska belé óltatik (1802 Bogsch János C1135, 11) | sok csemete azért nem terem kellemesebb izü gyümölcsöt, mivel szelid fa nem oltatik bele (1845 Kis János¹ 8240001, 17) | [A gyümölcsfa vagy a szőlő oltásakor] mindaz a nedv, ami az ágban keringett, most már átmegy az oltott ágba is, s a kettő összeforrik teljesen. Az alanynak az energiájával termi a jó gyümölcsöt. A vadszőlőbe így lehet beleoltani mondjuk a muskotályt, s lesz belőle illatos, finom szőlő (2000 Csiha Kálmán CD1211).

2. (vál) ’vmi mást hozzátéve gazdagít v. megváltoztat vmit’ ❖ [a magyar alkotmány] a’ maga eredeti typusában olly alkotvány volt, mielőtt szent István idegen elemeket oltott belé, miszerint annál szebbet, szabadabbat a’ historia nem is mutat (1841 Pesti Hírlap CD61) | senki sem tudta az ó-kor fennkölt, nemes izlését költészetünkbe oly sikerrel beleoltani […], mint [Berzsenyi Dániel] (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Magánál Hegelnél a dialektikus mozgás tudvalevőleg az Abszolútum mozgása, amelybe beleoltja ugyan az organikus elvet és ezzel történetivé teszi, de ugyanakkor egyszersmind eszmeiségében magára is állítja: a történet éppen az Abszolútumnak időbeli kibontakozása (1946 Prohászka Lajos 9537001, 31) | [Riedl Frigyesnek] kivált versmondása volt egyéni, félig énekelt recitatívó: nem kántált, de megnövelte, kiemelte az érzés hangsúlyát, beleoltotta a ritmusba, evvel föloldotta, lebegőbbé bűvölte a szöveget (1972 Várkonyi Nándor 2021009, 890).

3. (vál) ’〈magatartást, tulajdonságot, ill. vmely eszményt, szabályt stb.〉(neveléssel) vkiben meggyökereztet, személyiségének részévé tesz, ill. elsajátíttat vkivel’ ❖ Ezen rvendetes Ünnep mind azokat a’ Gyenge érzékenységeket fel ſerkenti fiúi ſzívemben, amellyeket az ígaz fiúi Köteleſség belé ólytott (1792 Rosenbacher Ferenc 7284004, 258) | Az Attya belé óltotta a’ fösvénységet (1794 Gyarmathi Sámuel C1947, 237) | Az engedelmességnek erkölcse szigorubban belé volt oltva, mint hogy […] ellenmondhatott volna (1855 Vas Gereben C4375, 223) | [a kisfiú] komolyan vett minden erkölcsi szabályt, amelyet leginkább anyja, de az iskola, s később a könyvek beleoltottak (1939 Schöpflin Aladár CD10) | [Örlősi] a hadapródiskola előtt a jezsuiták gimnáziumába járt négy esztendeig, és ott kellőképpen beléoltották „a tiszta férfiúság” eszményét (1983 Örsi Ferenc 9502001, 70).

3a. (kissé rég) ’〈Isten, a természet vmely tulajdonságot, képességet embernek, állatnak〉 megad’ ❖ a’ természettől beléoltatott muzsikai érzése (1830 Márton József¹ 8298002, 18) | az Istentől beléoltott erkölcsi érzést a’ maga nemesítésére kivánja használni (1843 Mentor C3079, 232) | az állat a’ bele oltott természeti ösztöntől vezéreltetvén élelmét mindenik feltalálja (1845 Bátky Károly 8033001, 12) | [a] nő, külön lény, nem alkatrésze és funkciója a férfinak, olyan energia, melybe a természet beleoltotta a megmaradás akaratát (1924 Schöpflin Aladár CD10).

4. (tárgy n. is) (átv is) ’〈baktériumot, kórokozót, mérget〉 oltással vmibe, vkibe juttat, belefecskendez’ ❖ két hólnapok múlva, újonnan belé óltatta az himlket (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 207) | még a felvilágosodott atyák és nevelők is azt hiszik, hogy a nevelés anyagi részének eleget tesznek, […] ha gyermeköket nem dajka szoptatja, ha nem pépen tartják, ha be nem pólálják, nem ringatják, ha egészséges levegőt sziv, a himlőt beleoltják (1847 Hetilap CD61) | Beleoltani a jövendő nemzedék lelkébe a hazug ideálizmus mérgét (1906 Juhász Gyula¹ 9284829, 80) | Sajtbaktériumok a levegőből, a környezetből a sajtba került avagy mesterségesen beléoltott baktériumfajták, melyek bizonyos sarjadzógombákkal együtt a sajt „érését” idézik elő (1924 RévaiNagyLex. C5712, 487).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

beleolt tárgyas ige 4a3
1. (Mezőg, átv is)
〈alanyba vmely más fajta hajtását〉 nemesítés v. keresztezés céljából beleilleszti; beolt²
a’ hol az óltó-ágatska belé óltatik
(1802 Bogsch János)
sok csemete azért nem terem kellemesebb izü gyümölcsöt, mivel szelid fa nem oltatik bele
(1845 Kis János¹)
[A gyümölcsfa vagy a szőlő oltásakor] mindaz a nedv, ami az ágban keringett, most már átmegy az oltott ágba is, s a kettő összeforrik teljesen. Az alanynak az energiájával termi a jó gyümölcsöt. A vadszőlőbe így lehet beleoltani mondjuk a muskotályt, s lesz belőle illatos, finom szőlő
(2000 Csiha Kálmán)
2. (vál)
vmi mást hozzátéve gazdagít v. megváltoztat vmit
[a magyar alkotmány] a’ maga eredeti typusában olly alkotvány volt, mielőtt szent István idegen elemeket oltott belé, miszerint annál szebbet, szabadabbat a’ historia nem is mutat
(1841 Pesti Hírlap)
senki sem tudta az ó-kor fennkölt, nemes izlését költészetünkbe oly sikerrel beleoltani […], mint [Berzsenyi Dániel]
(1860 Vasárnapi Újság)
Magánál Hegelnél a dialektikus mozgás tudvalevőleg az Abszolútum mozgása, amelybe beleoltja ugyan az organikus elvet és ezzel történetivé teszi, de ugyanakkor egyszersmind eszmeiségében magára is állítja: a történet éppen az Abszolútumnak időbeli kibontakozása
(1946 Prohászka Lajos)
[Riedl Frigyesnek] kivált versmondása volt egyéni, félig énekelt recitatívó: nem kántált, de megnövelte, kiemelte az érzés hangsúlyát, beleoltotta a ritmusba, evvel föloldotta, lebegőbbé bűvölte a szöveget
(1972 Várkonyi Nándor)
3. (vál)
〈magatartást, tulajdonságot, ill. vmely eszményt, szabályt stb.〉 (neveléssel) vkiben meggyökereztet, személyiségének részévé tesz, ill. elsajátíttat vkivel
Ezen rvendetes Ünnep mind azokat a’ Gyenge érzékenységeket fel ſerkenti fiúi ſzívemben, amellyeket az ígaz fiúi Köteleſség belé ólytott
(1792 Rosenbacher Ferenc)
Az Attya belé óltotta a’ fösvénységet
(1794 Gyarmathi Sámuel)
Az engedelmességnek erkölcse szigorubban belé volt oltva, mint hogy […] ellenmondhatott volna
(1855 Vas Gereben)
[a kisfiú] komolyan vett minden erkölcsi szabályt, amelyet leginkább anyja, de az iskola, s később a könyvek beleoltottak
(1939 Schöpflin Aladár)
[Örlősi] a hadapródiskola előtt a jezsuiták gimnáziumába járt négy esztendeig, és ott kellőképpen beléoltották „a tiszta férfiúság” eszményét
(1983 Örsi Ferenc)
3a. (kissé rég)
〈Isten, a természet vmely tulajdonságot, képességet embernek, állatnak〉 megad
a’ természettől beléoltatott muzsikai érzése
(1830 Márton József¹)
az Istentől beléoltott erkölcsi érzést a’ maga nemesítésére kivánja használni
(1843 Mentor)
az állat a’ bele oltott természeti ösztöntől vezéreltetvén élelmét mindenik feltalálja
(1845 Bátky Károly)
[a] nő, külön lény, nem alkatrésze és funkciója a férfinak, olyan energia, melybe a természet beleoltotta a megmaradás akaratát
(1924 Schöpflin Aladár)
4. (tárgy n. is) (átv is)
〈baktériumot, kórokozót, mérget〉 oltással vmibe, vkibe juttat, belefecskendez
két hólnapok múlva, újonnan belé óltatta az himlket
(1786 Domby Sámuel ford.Rosenstein)
még a felvilágosodott atyák és nevelők is azt hiszik, hogy a nevelés anyagi részének eleget tesznek, […] ha gyermeköket nem dajka szoptatja, ha nem pépen tartják, ha be nem pólálják, nem ringatják, ha egészséges levegőt sziv, a himlőt beleoltják
(1847 Hetilap)
Beleoltani a jövendő nemzedék lelkébe a hazug ideálizmus mérgét
(1906 Juhász Gyula¹)
Sajtbaktériumok a levegőből, a környezetből a sajtba került avagy mesterségesen beléoltott baktériumfajták, melyek bizonyos sarjadzógombákkal együtt a sajt „érését” idézik elő
(1924 RévaiNagyLex.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások