beles² mn és fn 

I. mn 15B2

1. (ritk) ’belső szerveit még tartalmazó 〈leölt állat, kül. baromfi〉’ ❖ [egy rendelet] értelmében az őstermelők árusíthatnak beles, azaz bontatlan vágott baromfit (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’bélbe töltött 〈felvágott〉’ ❖ A virslik héját lehúzzuk (természetesen csak akkor, ha műanyag beles virslit vásároltunk), hideg vízbe tesszük és felforraljuk (1986 Frank Júlia et al. CD19).

3. (rég, ritk) ’erőteljes, vastag béllel rendelkező 〈hajtásos növény〉’ ❖ ? Markig […] velős, beles (1835 Magyar és német zsebszótár C2980, 459) | diófánk csemetéjének a fája belül nagyon beles (1893 PallasLex. CD02).

4. (rég, ritk) ’közepébe, belsejébe (betétként) beillesztett, a külsejétől eltérő anyagú, rendsz. puhább állagú (alkat)résszel rendelkező’ ❖ Egyenáramnál a felső vastagabb szén beles, az alsó tömör (1911 RévaiNagyLex. C5699, 74).

5. (nyj) ’evésben, ivásban mértéktelen, telhetetlenül nagy étvágyú’ ❖ Béles: nagyétű (1903 Nagy Sándor² C6398, 40) | Affene beles rókája, mind megzabálta két nagy tyúkot! (1932 Tamási Áron 9701004, 122).

6. (rég, ritk) ’töltelékkel készült 〈étel〉’ ❖ A tésztások közűl említtetnek: a tejes, a tejfeles vagy túrós étek, a „tikmony rántva,” azaz a rántotta, a kenyérkása, sőt külön is a beles ostya (1880 Tagányi Károly CD57).

II. fn 4B (nyj)

’állati bél tisztításával és forgalmazásával foglalkozó személy’ ❖ [állás] a marha négy csülke és pofája, amelyet a piacon a belesök árulnak és amelyből kocsonyát szoktak főzni (1957 Szegedi szótár C6400, 62) | beles […] olyan ember, aki a vágóhídról vett bél tisztításával, mángorlásával és eladásával foglalkozik. […] Főz szappant is (1957 Szegedi szótár C6400, 137).

Vö. CzF. beles [1] , belesleg; ÉrtSz. beles²; ÉKsz. beles²; ÚMTsz. beles², béles²

beles² melléknév és főnév
I. melléknév 15B2
1. (ritk)
belső szerveit még tartalmazó 〈leölt állat, kül. baromfi〉
[egy rendelet] értelmében az őstermelők árusíthatnak beles, azaz bontatlan vágott baromfit
(2000 Magyar Hírlap)
2.
bélbe töltött 〈felvágott〉
A virslik héját lehúzzuk (természetesen csak akkor, ha műanyag beles virslit vásároltunk), hideg vízbe tesszük és felforraljuk
(1986 Frank Júlia et al.)
3. (rég, ritk)
erőteljes, vastag béllel rendelkező 〈hajtásos növény〉
?
Markig […] velős, beles
(1835 Magyar és német zsebszótár)
diófánk csemetéjének a fája belül nagyon beles
(1893 PallasLex.)
4. (rég, ritk)
közepébe, belsejébe (betétként) beillesztett, a külsejétől eltérő anyagú, rendsz. puhább állagú (alkat)résszel rendelkező
Egyenáramnál a felső vastagabb szén beles, az alsó tömör
(1911 RévaiNagyLex.)
5. (nyj)
evésben, ivásban mértéktelen, telhetetlenül nagy étvágyú
Béles: nagyétű
(1903 Nagy Sándor²)
Affene beles rókája, mind megzabálta két nagy tyúkot!
(1932 Tamási Áron)
6. (rég, ritk)
töltelékkel készült 〈étel〉
A tésztások közűl említtetnek: a tejes, a tejfeles vagy túrós étek, a „tikmony rántva,” azaz a rántotta, a kenyérkása, sőt külön is a beles ostya
(1880 Tagányi Károly)
II. főnév 4B (nyj)
állati bél tisztításával és forgalmazásával foglalkozó személy
[állás] a marha négy csülke és pofája, amelyet a piacon a belesök árulnak és amelyből kocsonyát szoktak főzni
(1957 Szegedi szótár)
beles […] olyan ember, aki a vágóhídról vett bél tisztításával, mángorlásával és eladásával foglalkozik. […] Főz szappant is
(1957 Szegedi szótár)
Vö. CzF. beles [1] , belesleg; ÉrtSz. beles²; ÉKsz. beles²; ÚMTsz. beles², béles²

Beállítások