beletemetkezik tn ige 14b

1. (rég, ritk) ’vmit temetkezőhelyül használva abba temetkezik’ ❖ ? És a’ kik közelrül vagy távolrúl jöttek, Ingyen e’ mezzbe belé temetkeztek (1795 Iváncsics József C2183, 31) | [a kápolna] kriptájába e környék földesurasága temetkezik bele (1858–1860 Jókai Mór C2251, 287) | Vár a föld kebele Örömmel elmégyek én S temetkezem bele (1872 Kontra Lajos C2742, 94).

1a. ’vhova elvonul, és ki sem mozdul onnan’ ❖ [a tudós] bele temetkezik könyves szobájába (1869 Greguss Gyula C1918, 251) | Beletemetkezel a tornyos paloták közé s nem látod többet hazádnak bérczeit (1900 Benedek Elek C0919, 116).

2. (irod) ’úgy helyezkedik el vmiben, hogy szinte ki sem látszik belőle’ ❖ beletemetkeztek a magasra vetett párnák […] czihákba szorított pehelytengerébe (1857 Jókai Mór C2255, 22) | Az asszony kétkedve rázta fejét és beletemetkezett egy széles, mély zsöllyeszékbe (1894 Tóth Béla¹ ford.–Ohnet C4260, 119) | erre vágyik, aki ide [ti. Velencébe] eljön forró nyáron, gondtalanul kóborolni, gondolán siklani, beletemetkezni a Lido aranyos homokjába (1909 Lengyel Géza CD10) | Lerántottam Kajcsost magam mellé a hóba. Lebukva, beletemetkezve szitkozódtam (1974 Munkácsi Miklós 2025025, 605).

3. ’minden másról elfeledkezve, egész figyelmével, teljes lényével vmi felé fordul, belemélyed, belemerül vmibe’ ❖ ott ült az ablakban, szép szemeivel beletemetkezve egy kék táblás könyvecskébe (1865 Balázs Sándor¹ C0744, 72) | [az öreg] beletemetkezett a mélységes tudományba (1879 Csukássi József C1341, 44) | beletemetkezve a saját, egyre bizarrabb, egyre féktelenebb és egyre vadabb álmaiba (1927 Móricz Zsigmond CD10) | a munka arra szolgál, hogy szerelmi bánat esetén belétemetkezzenek, a pénzszerzés gondűző foglalatosság (1992 Békés Pál 2016043, 457).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

beletemetkezik tárgyatlan ige 14b
1. (rég, ritk)
vmit temetkezőhelyül használva abba temetkezik
?
És a’ kik közelrül vagy távolrúl jöttek, Ingyen e’ mezzbe belé temetkeztek
(1795 Iváncsics József)
[a kápolna] kriptájába e környék földesurasága temetkezik bele
(1858–1860 Jókai Mór)
Vár a föld kebele Örömmel elmégyek én S temetkezem bele
(1872 Kontra Lajos)
1a.
vhova elvonul, és ki sem mozdul onnan
[a tudós] bele temetkezik könyves szobájába
(1869 Greguss Gyula)
Beletemetkezel a tornyos paloták közé s nem látod többet hazádnak bérczeit
(1900 Benedek Elek)
2. (irod)
úgy helyezkedik el vmiben, hogy szinte ki sem látszik belőle
beletemetkeztek a magasra vetett párnák […] czihákba szorított pehelytengerébe
(1857 Jókai Mór)
Az asszony kétkedve rázta fejét és beletemetkezett egy széles, mély zsöllyeszékbe
(1894 Tóth Béla¹ ford.Ohnet)
erre vágyik, aki ide [ti. Velencébe] eljön forró nyáron, gondtalanul kóborolni, gondolán siklani, beletemetkezni a Lido aranyos homokjába
(1909 Lengyel Géza)
Lerántottam Kajcsost magam mellé a hóba. Lebukva, beletemetkezve szitkozódtam
(1974 Munkácsi Miklós)
3.
minden másról elfeledkezve, egész figyelmével, teljes lényével vmi felé fordul, belemélyed, belemerül vmibe
ott ült az ablakban, szép szemeivel beletemetkezve egy kék táblás könyvecskébe
(1865 Balázs Sándor¹)
[az öreg] beletemetkezett a mélységes tudományba
(1879 Csukássi József)
beletemetkezve a saját, egyre bizarrabb, egyre féktelenebb és egyre vadabb álmaiba
(1927 Móricz Zsigmond)
a munka arra szolgál, hogy szerelmi bánat esetén belétemetkezzenek, a pénzszerzés gondűző foglalatosság
(1992 Békés Pál)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások