belevisz ts ige 9b3

1. ’〈ember, állat v. jármű〉 vminek a belsejébe, közepébe visz vmit, vkit’ ❖ E’ kor belé vitte a’ Lámát Gidóival égyütt [a kis akolba] (1794 Gyarmathi Sámuel ford.–Campe C1949, 132) | [a ló] bele vitte az árokba (1856 Jókai Mór C2230, 230) | Vitte [a kocsi] a kékreverendás kis papot. Belevitte a vörös alkonyatba, bele a fekete estébe (1895 Gárdonyi Géza C1826, 84) | [a nehéz lövegeket] gyorsan belevitték az előkészített állásokba s eleinte állítólag igen jól működtek (1940 Bánlaky József CD16).

1a. (ritk) ’bevezet, bekísér, magával visz vkit vhova’ ❖ [Trivulzió] ígéretet tőn, hogy akár holnap mindjárt belevisz az ellenség kellő közepébe (1867 Jókai Mór CD18) | Ha kell neki [ti. Csabának] akkora lakás, van is neki, akit belevigyen (1920–1921 Gárdonyi Géza C5322, 428).

1b. ’〈vmely élő szerv(ezet)be〉 bejuttat vmit’ ❖ [a kísérlet során a vipera] foghüvelyében lévő sárga nedvet vitték bele a fiatal csibéken és galambokon ejtett sebbe, azok csakhamar elpusztultak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | az az őrült bacillustömeg, amelyet [a kísérletező orvos a saját] bőrébe belevitt, könnyen megölhette volna (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A 19. század fordulóján terriervért vittek bele a bulldogba, a küzdelmekre ugyanis gyorsabb, mozgékonyabb, fordulékonyabb ebeket kerestek (1995 Szinák János–Veress István CD59).

1c. ’〈víz, szél〉 áramlásával, lökéseivel besodor, behajt vmit vhova’ ❖ a fátyolt belevitte a szél a pocsétába (1875 Jókai Mór CD18) | [íváskor az ún. szivárványos ökle édesvízi hal hímje] a kagyló lélekzőnyílása fölé kibocsátja tejét, amelyet a víz belevisz a kagyló belsejébe, hogy ott a letojt ikrát megtermékenyítse (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [egy szélroham] a szép barna kalapomat … belevitte a Dunába (1955 Tabi László C4079, 304).

2. ’〈eszmét, tulajdonságot stb.〉 megismertetve meghonosít vhol v. meggyökereztet vkiben’ ❖ [Platón] tanítá, hogy a dolgok örök typusai, s minden ismereteink elemei bennünk lakoznak […]. Azt, minek csirája ott nem létezik, semmiféle oktatás, megmutatás, s gondolkodás által abba belé nem vihetjük (1843 Zimmermann Jakab 8560001, 3) | Ezért rendezte a nagy Ruskin … a virágfakadás szinpompájában a tavaszi gyermekünnepségeket, hogy abba a kicsi lélekbe belevigye a természet szépségei iránt való fogékonyságot is (1898 Hock János C2093, 140) | [nyelvészeink] a nemzet tudatába belevitték a finn-ugor rokonsági tant (1928 Szekfű Gyula CD42) | [Széchenyi István] egész írói művével és életpéldájával lendületes és lendítő szellemet visz bele az irodalmi életbe (1942 Farkas Gyula² CD43).

3. ’〈(új) elemet, elvet stb.〉 beletesz, beemel vhova, ill. belekever vmibe’ ❖ a hatásba beleviszi a reflexio elemét (1879 Asbóth János C0674, 94) | [Nietzsche szerint Arisztotelész] nem értheti már a dionysosi hangulatot, amelyből Aischylosék műve fakadt, ezért viszi bele a katharzisz fogalmát a tragikum elméletébe, holott ez erkölcsi elem nem férhet össze a görög tragédia tisztán művészi világszemléletével (1905 Juhász Gyula¹ 9284817, 54) | A teljesen szabályos jambus kibírhatatlan. Még aki ilyet ír, az is belevisz spondeusnak álcázott trochaeusokat (1955 Németh László² 9485054, 358) | teljesen új szempontot visz bele a vitába (1989 HaagLex. ford. CD1208).

3a. ’〈vmely (lelki) tartalmat〉 megjelenít, kifejez vmiben’ ❖ Petőfi beleviszi a leírásba saját vágyait (1887 Riedl Frigyes C3631, 43) | Szentimentálizmust, rokon- vagy ellenérzést sohase volna szabad belevinni komolyságra törekvő kritikába (1917 Budapesti Hírlap 2102002, 3) | [A tehetséges káromkodó] egész egyéniségét beleviszi a rövid, de átérzett szövegbe (1936 Bálint György 9021001, 19) | ügyei intézésébe egy zsidó mindig több szenvedélyt tud belevinni, mint a szószátyár orosz (1989 Könczöl Csaba ford.–Gorkij 2039025, 81).

4. ’〈vmely (kellemetlen v. veszélyes) helyzetbe〉 juttat, sodor, ill. vmely tevékenységre késztet’ ❖ érezni fogják a’ törvényeknek hátra-hagyásából következett károkat és inségeket, mellyekbe réſz ſzerént magok belé mentenek, réſz-ſzerént másokat, gyakran ártatlanokat is, belé vittenek (1793 Bécsi Magyar Merkurius 7396002, 329) | [a végzetszerűen ismétlődő események] minket egyre mélyebben belévittek a kétségbeesett küzdelembe; eleinte törvényes szabadságunkért, utóbb létünkért (1849 Görgey Artúr CD45) | [Gyulai] jól tudta az ő ismeretes modorával ingerelni és belevinni sokféle apró és nagy vitába [Kemény Zsigmondot] (1875 Tóth Kálmán C4635, 155) | Csábos tekintetű asszonnyal jól vigyázz, és ne csodálkozz, ha belevisz a bűnbe (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

belevisz tárgyas ige 9b3
1.
〈ember, állat v. jármű〉 vminek a belsejébe, közepébe visz vmit, vkit
E’ kor belé vitte a’ Lámát Gidóival égyütt [a kis akolba]
(1794 Gyarmathi Sámuel ford.Campe)
[a ló] bele vitte az árokba
(1856 Jókai Mór)
Vitte [a kocsi] a kékreverendás kis papot. Belevitte a vörös alkonyatba, bele a fekete estébe
(1895 Gárdonyi Géza)
[a nehéz lövegeket] gyorsan belevitték az előkészített állásokba s eleinte állítólag igen jól működtek
(1940 Bánlaky József)
1a. (ritk)
bevezet, bekísér, magával visz vkit vhova
[Trivulzió] ígéretet tőn, hogy akár holnap mindjárt belevisz az ellenség kellő közepébe
(1867 Jókai Mór)
Ha kell neki [ti. Csabának] akkora lakás, van is neki, akit belevigyen
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
1b.
〈vmely élő szerv(ezet)be〉 bejuttat vmit
[a kísérlet során a vipera] foghüvelyében lévő sárga nedvet vitték bele a fiatal csibéken és galambokon ejtett sebbe, azok csakhamar elpusztultak
(1933 Az állatok világa ford.)
az az őrült bacillustömeg, amelyet [a kísérletező orvos a saját] bőrébe belevitt, könnyen megölhette volna
(1933 Az állatok világa ford.)
A 19. század fordulóján terriervért vittek bele a bulldogba, a küzdelmekre ugyanis gyorsabb, mozgékonyabb, fordulékonyabb ebeket kerestek
(1995 Szinák János–Veress István)
1c.
〈víz, szél〉 áramlásával, lökéseivel besodor, behajt vmit vhova
a fátyolt belevitte a szél a pocsétába
(1875 Jókai Mór)
[íváskor az ún. szivárványos ökle édesvízi hal hímje] a kagyló lélekzőnyílása fölé kibocsátja tejét, amelyet a víz belevisz a kagyló belsejébe, hogy ott a letojt ikrát megtermékenyítse
(1933 Az állatok világa ford.)
[egy szélroham] a szép barna kalapomat … belevitte a Dunába
(1955 Tabi László)
2.
〈eszmét, tulajdonságot stb.〉 megismertetve meghonosít vhol v. meggyökereztet vkiben
[Platón] tanítá, hogy a dolgok örök typusai, s minden ismereteink elemei bennünk lakoznak […]. Azt, minek csirája ott nem létezik, semmiféle oktatás, megmutatás, s gondolkodás által abba belé nem vihetjük
(1843 Zimmermann Jakab)
Ezért rendezte a nagy Ruskin … a virágfakadás szinpompájában a tavaszi gyermekünnepségeket, hogy abba a kicsi lélekbe belevigye a természet szépségei iránt való fogékonyságot is
(1898 Hock János)
[nyelvészeink] a nemzet tudatába belevitték a finn-ugor rokonsági tant
(1928 Szekfű Gyula)
[Széchenyi István] egész írói művével és életpéldájával lendületes és lendítő szellemet visz bele az irodalmi életbe
(1942 Farkas Gyula²)
3.
(új) elemet, elvet stb.〉 beletesz, beemel vhova, ill. belekever vmibe
a hatásba beleviszi a reflexio elemét
(1879 Asbóth János)
[Nietzsche szerint Arisztotelész] nem értheti már a dionysosi hangulatot, amelyből Aischylosék műve fakadt, ezért viszi bele a katharzisz fogalmát a tragikum elméletébe, holott ez erkölcsi elem nem férhet össze a görög tragédia tisztán művészi világszemléletével
(1905 Juhász Gyula¹)
A teljesen szabályos jambus kibírhatatlan. Még aki ilyet ír, az is belevisz spondeusnak álcázott trochaeusokat
(1955 Németh László²)
teljesen új szempontot visz bele a vitába
(1989 HaagLex. ford.)
3a.
〈vmely (lelki) tartalmat〉 megjelenít, kifejez vmiben
Petőfi beleviszi a leírásba saját vágyait
(1887 Riedl Frigyes)
Szentimentálizmust, rokon- vagy ellenérzést sohase volna szabad belevinni komolyságra törekvő kritikába
(1917 Budapesti Hírlap)
[A tehetséges káromkodó] egész egyéniségét beleviszi a rövid, de átérzett szövegbe
(1936 Bálint György)
ügyei intézésébe egy zsidó mindig több szenvedélyt tud belevinni, mint a szószátyár orosz
(1989 Könczöl Csaba ford.Gorkij)
4.
〈vmely (kellemetlen v. veszélyes) helyzetbe〉 juttat, sodor, ill. vmely tevékenységre késztet
érezni fogják a’ törvényeknek hátra-hagyásából következett károkat és inségeket, mellyekbe réſz ſzerént magok belé mentenek, réſz-ſzerént másokat, gyakran ártatlanokat is, belé vittenek
(1793 Bécsi Magyar Merkurius)
[a végzetszerűen ismétlődő események] minket egyre mélyebben belévittek a kétségbeesett küzdelembe; eleinte törvényes szabadságunkért, utóbb létünkért
(1849 Görgey Artúr)
[Gyulai] jól tudta az ő ismeretes modorával ingerelni és belevinni sokféle apró és nagy vitába [Kemény Zsigmondot]
(1875 Tóth Kálmán)
Csábos tekintetű asszonnyal jól vigyázz, és ne csodálkozz, ha belevisz a bűnbe
(1996 Katolikus Biblia ford.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások