belföld fn 2C2

1. ’〈a külfölddel szemben:〉 vmely ország államhatárain belüli földrajzi terület (a hozzá tartozó természeti és mesterséges környezettel, ill. a lakossággal együtt)’ ❖ Belföld. Patria. Innland. (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 25) | a pálinkafőzést belföldön eltiltani annyit tenne, mint a külföldi pálinka behozatalára jutalmat tenni (1842 Kossuth Lajos CD32) | Belföld, a hazai terület összesége, mely politikai és közigazgatási tekintetben egy ország kötelékébe tartozik (1893 PallasLex. CD02) | A kül- és belföld legnevesebb orvosprofesszorai konzultálták az idegek nagymérvű depresszióját (1926 Sipos Iván CD10) | Ez a küldemény belföldre […] bérmentesítés nélkül is feladható (1949 Szabad Föld jan. 30. C1538, 2) | 3 millió litert meghaladó mennyiséget értékesítettek belőle [ti. az Unicumból], elsősorban belföldön (2000 Figyelő CD2601).

1a. ’az itt élő emberek közössége’ ❖ Béla dicső bajnok, kül ’s belföld tiszteli hírét (1825 Vörösmarty Mihály 8524156, 283) | a’ belföld ezt máskép látta eddig (1831 Széchenyi István CD1501) | a belföld cipőszükséglete fedezve van (1917 Márkus Andor CD10) | kötelességének érzi a „Soproni Szemle”, hogy visszaidézze emlékét annak a nagy embernek [ti. Király József Pálnak], akit a belföld, külföld, tanulók, tudósok egyaránt nagyra becsültek (1939 Lenky Jenő CD52) | [1849-ben] a republikánusok többször is a királyság szimbólumának nyilvánították a koronát, levétele az akkor használatos címerekről természetszerűen ugyancsak a köztársaságra utalt – a belföld számára (1999 Bertényi Iván CD58).

2. (rég) ’tengerrel, vízzel nem határos, a szárazföld belsejében fekvő terület, tartomány’ ❖ Binnenland: belföld; nem tengerre fekvő tartomány (1823 Német–magyar–deák lexikon C3047, 439) | A melly országtól […] messze esik a tenger, az belföld (1851 A Falu Könyve C1667, 114) | [Kleiszthenész] az egész országot három nagy részre, a városra és a körülte lévő községekre, a tengerpartra, és a belföldre osztotta (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | a Narenta völgye […] egyedűl nyúlik be mélyebben a belföldre az Adria felől (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).

2a. (rég, átv is) ’vmely dolognak, kül. térségnek, vidéknek a szélétől távolabbi, belül levő, középső területe’ ❖ nem tartozik szived belföldébe (1845 Vahot Imre C4638, 16) | a hon belfölde lecsapolódott (1853 Kőváry László C2805, 20).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bel-; ÉKsz.; ÚMTsz.

belföld főnév 2C2
1.
〈a külfölddel szemben:〉 vmely ország államhatárain belüli földrajzi terület (a hozzá tartozó természeti és mesterséges környezettel, ill. a lakossággal együtt)
Belföld. Patria. Innland.
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
a pálinkafőzést belföldön eltiltani annyit tenne, mint a külföldi pálinka behozatalára jutalmat tenni
(1842 Kossuth Lajos)
Belföld, a hazai terület összesége, mely politikai és közigazgatási tekintetben egy ország kötelékébe tartozik
(1893 PallasLex.)
A kül- és belföld legnevesebb orvosprofesszorai konzultálták az idegek nagymérvű depresszióját
(1926 Sipos Iván)
Ez a küldemény belföldre […] bérmentesítés nélkül is feladható
(1949 Szabad Föld jan. 30.)
3 millió litert meghaladó mennyiséget értékesítettek belőle [ti. az Unicumból], elsősorban belföldön
(2000 Figyelő)
1a.
az itt élő emberek közössége
Béla dicső bajnok, kül ’s belföld tiszteli hírét
(1825 Vörösmarty Mihály)
a’ belföld ezt máskép látta eddig
(1831 Széchenyi István)
a belföld cipőszükséglete fedezve van
(1917 Márkus Andor)
kötelességének érzi a „Soproni Szemle”, hogy visszaidézze emlékét annak a nagy embernek [ti. Király József Pálnak], akit a belföld, külföld, tanulók, tudósok egyaránt nagyra becsültek
(1939 Lenky Jenő)
[1849-ben] a republikánusok többször is a királyság szimbólumának nyilvánították a koronát, levétele az akkor használatos címerekről természetszerűen ugyancsak a köztársaságra utalt – a belföld számára
(1999 Bertényi Iván)
2. (rég)
tengerrel, vízzel nem határos, a szárazföld belsejében fekvő terület, tartomány
Binnenland: belföld; nem tengerre fekvő tartomány
(1823 Német–magyar–deák lexikon)
A melly országtól […] messze esik a tenger, az belföld
(1851 A Falu Könyve)
[Kleiszthenész] az egész országot három nagy részre, a városra és a körülte lévő községekre, a tengerpartra, és a belföldre osztotta
(1899 Nagy képes világtörténet)
a Narenta völgye […] egyedűl nyúlik be mélyebben a belföldre az Adria felől
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
2a. (rég, átv is)
vmely dolognak, kül. térségnek, vidéknek a szélétől távolabbi, belül levő, középső területe
nem tartozik szived belföldébe
(1845 Vahot Imre)
a hon belfölde lecsapolódott
(1853 Kőváry László)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bel-; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások