belindek (3B1) l. beléndek

beléndek fn 3B1belindek (rég v. nyj) , böléndek (rég v. nyj)

1. (Növ is) ’utak mentén, parlagokon gyakori, 30–100 centiméter magas, piszkosfehér virágú, erősen mérgező egy- v. kétéves növény, amelynek korsó alakú, kupakkal nyíló toktermése van, ill. e növények faja, az ún. bolondító beléndek (Hyoscyamus niger)’ ❖ Hyoſciamus vulgaris, ve [= vagy] niger […]. Magy. Belénd-f; Beléndek; Bolondító-f; Diſznó-bab (1797 Veszelszki Antal C4463, 251) | csak a vércsillag [ti. a Mars] és a böléndek ellenében érzek oly félelmet és taszító undort, mint ez arcz iránt (1846 Jókai Mór C2246, 90) | Hioszcin, a hioszciamin társaságában a beléndekben (Hyosciamus niger) előforduló alkaloida; képlete C₁₇H₂₃O₃N (1895 PallasLex. CD02) | a pajta oldala mellett leültünk a sűrű vadparaj meg a fehér virágú beléndekek közé (1964 Lázár Ervin 9388012, 10).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ A huros-madár a plántákra nézve ártalmas férgekkel táplálja magát, s a bolonditó-beléndek magvát felette szereti (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Hyoscyamus L., beléndek (növ.), a Solanaceae (Ebszőllőfélék) család génusza (1914 RévaiNagyLex. C5706, 437) | aranysárga beléndek H. [= Hyoscyamus] aureus (1998 Növényneveink C6120, 45).

2. ’e növény vmely része, ill. annak főzete, kivonata mint kábítószer v. méreg’ ❖ ezenfelül a belendek száraz leve (extractum) … a fájdalmat enyhíti (1802 Kováts Mihály ford.–Struve C6672, 321) | ha a’ kertbe fognak menni, valami mérges magot, vagy leveleket, mint a’ bilindeket, bürköt, ebszőllőt, csudafát stb. meg ne egyék (1841 Bátky Károly 8033003, 22) | Többé se mákony, sem beléndek, a Természet semmi altató-szere Nem adja vissza édes álmodat (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | beléndeket nyelt és így halt meg (1933 Laczkó Géza CD10).

J: csalmatok.

ÖE: ~fű, ~mag, ~szag, ~virág.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

belindek lásd beléndek
beléndek főnév 3B1
belindek 3B1 (rég v. nyj)
böléndek 3B1 (rég v. nyj)
1. (Növ is)
utak mentén, parlagokon gyakori, 30–100 centiméter magas, piszkosfehér virágú, erősen mérgező egy- v. kétéves növény, amelynek korsó alakú, kupakkal nyíló toktermése van, ill. e növények faja, az ún. bolondító beléndek (Hyoscyamus niger)
Hyoſciamus vulgaris, ve [= vagy] niger […]. Magy.magyarul Belénd-f; Beléndek; Bolondító-f; Diſznó-bab
(1797 Veszelszki Antal)
csak a vércsillag [ti. a Mars] és a böléndek ellenében érzek oly félelmet és taszító undort, mint ez arcz iránt
(1846 Jókai Mór)
Hioszcin, a hioszciamin társaságában a beléndekben (Hyosciamus niger) előforduló alkaloida; képlete C₁₇H₂₃O₃N
(1895 PallasLex.)
a pajta oldala mellett leültünk a sűrű vadparaj meg a fehér virágú beléndekek közé
(1964 Lázár Ervin)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
A huros-madár a plántákra nézve ártalmas férgekkel táplálja magát, s a bolonditó-beléndek magvát felette szereti
(1858 Vasárnapi Újság)
Hyoscyamus L.Linnaeus, beléndek (növ.növény), a Solanaceae (Ebszőllőfélék) család génusza
(1914 RévaiNagyLex.)
aranysárga beléndek H. [= Hyoscyamus] aureus
(1998 Növényneveink)
2.
e növény vmely része, ill. annak főzete, kivonata mint kábítószer v. méreg
ezenfelül a belendek száraz leve (extractum) … a fájdalmat enyhíti
(1802 Kováts Mihály ford.Struve)
ha a’ kertbe fognak menni, valami mérges magot, vagy leveleket, mint a’ bilindeket, bürköt, ebszőllőt, csudafát stb.s a többi meg ne egyék
(1841 Bátky Károly)
Többé se mákony, sem beléndek, a Természet semmi altató-szere Nem adja vissza édes álmodat
(1864 Szász Károly² ford.Shakespeare)
beléndeket nyelt és így halt meg
(1933 Laczkó Géza)
ÖE: beléndekfű, beléndekmag, beléndekszag, beléndekvirág
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások