belső mn és fn 

I. mn 17C8

1. (alapfokban) ’〈vmely dolog határoló falainak, határvonalának〉 belülre eső, befelé néző 〈oldala, fele〉, ill. vminek ezen az oldalán, felén levő, ahhoz illeszkedő’ ❖ az órnak belsö réſzét bé-boritó taknyos hártyából (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck 7278027, 135) | [a hólyag] belső felületén nagyszámú fehér testecskék, mákszemnyi nagyságúk láthatók (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310011, 163) | az egész belső vakolatot levakarni kellene (1884 Ipolyi Arnold 8197005, 438) | Kék kötött pullóver, a belső fele meg bordó (1954 Vidor Miklós 9778001, 64) | A tapéta évtizedek óta az egyik legnépszerűbb belső burkolat (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. (Mat) ’vmely sokszög közös csúcsból kiinduló oldalai által meghatározott, a sokszögön belülre eső pontokat tartalmazó, ill. két egy síkban levő egyenes és egy őket metsző harmadik egyenes által meghatározott, a síknak az eredeti két egyenes közötti részére eső 〈szögtartomány (nagysága)〉’ ❖ a’ küls szög … egyenl lészen a’ két … bels ellen-szögekkel (1784 Dugonics András C1463, 55) | Midőn két egyenes egy harmadikkal metszetik, nyolc szög képződik, ezek közül azok, mellyek a két vonal közé esnek belsőknek, a többiek külsőknek neveztetnek (1848 Vállas Antal C6697, 14) | A (közönséges) három-, négy- vagy sokszög minden szögpontjában az ott találkozó két szomszédos oldal belső szöget, az egyik oldal és a szomszédjának ama szögponton túl való meghosszabbítása külső szöget zár be (1911 RévaiNagyLex. C5699, 73) | Euklidész szerint két (egy síkban levő) egyenes akkor párhuzamos, ha ezeket egy harmadik egyenessel metszve, a metsző egyenes egyazon oldalán keletkezett két belső szög összege 180° (1978 Szénássy Barna CD30) | [Robert Amman] több olyan hatszögekből álló párt talált, ahol a hatszögek öt belső szöge 90 fokos, egy pedig 270 fokos (1997 Természet Világa CD50).

1b. (alapfokban) ’〈végtagon, ill. azon levő tárgyon:〉 a test, ill. a túloldali végtag felé eső 〈oldal v. rész〉’ ❖ A’ jobb térdének bels oldalán egy daganatot láttúnk (1795 Bécsi Magyar Merkurius 7396022, 715) | mindenik czomb’ hátulsó belső részéről (1829 Horváth József ford.–Becker¹ 8187006, 87) | [a dámvad] felső teste, a combok és a fark hegye barnavörös, has oldala és a lábszárak belső fele pedig fehér (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132003, 39) | Bal karja belső részén, a csukló és a könyök között (1976 Dobos László 1034001, 111) | [ha a ló] nem hajlandó továbbmenni, hajlítsuk az ellenkező oldalra, miközben a belső csizmaszárral nyomjuk a tárgy felé (1987 Domokos Lajos² 1038002, 110).

2. (földrajzi nevek előtagjaként is) ’vmely (részlegesen) körülhatárolt helyen, területen, térben (mélyen) belül, kül. a közepéhez közel(ebb) v. a nyílásától, a szélétől távol(abb) levő, megjelenő, ill. folyó, történő’ ❖ Spárta belſ-része ſintſ illy veszély nélkl (1772 Bessenyei György¹ 7044019, 10) | lehetnek ma is oly Népek, kikről semmit nem tudunk, p. o. Afrikának, és Új Hollandiának [= Ausztráliának] belső réſzeibenn (1800 Budai Ézsaiás 7059001, 1) | Igy végezvén Mátyás ravaszul szavait: Belsőbb pinczeágba szólitá társait (1846 Tompa Mihály 8484064, 94) | a legbelsőbb szentélyben, a szentek szentében álló frigyláda (1910 Csizmadia Lajos CD1211) | beült az asztal belső oldalán a karos lócára (1911 Móricz Zsigmond C3228, 140) | Ami álombeli táj elragadta a Zalán, a Cserhalom, Tündérvölgy olvasóit, az elevenen itt áll ma is Belső-Tolnában (1945 Illyés Gyula 9274069, 11) | félig tolva egy belsőbb ajtó felé vitt bennünket (1947 Szabó Lőrinc ford.–Doyle 9629171, 70) | A távoli Belső-Ázsiában talált régészeti leletek (1977 László Gyula¹ 9384003, 356) | belső kerületi bérház (1993 Rubicon CD17) | belső vulkáni koszorú (1995 Természet Világa CD50) belső telek (Tört is) ’〈a település határában elhelyezkedő rétekkel, szántókkal, az ún. kültelekkel v. külső telekkel szemben:〉 ált. a paraszti gazdaságnak, ill. a jobbágy telkének a település belterületére eső része; beltelek’ ❖ Intravillanum. Belső telek (1831 Bitnitz Lajos C1116, 25) | A’ földesúr tartozik adni jobbágyának a’ törvény’ értelmében: Jobbágytelki illetőséget, mellyen érteni kell részint belső telket, azaz: házhelyet, udvart; részint külső telket, azaz: szántóföldet, kaszálót, rétet (1845 Szűcs István 8457002, 19) | a belső telken állt az istálló, a csűr s más gazdasági épület, ahol a gazda marháját, szekerét, ekéjét, boronáját őrizte, melyekkel gazdálkodását folytatta, mert mindezek saját tulajdonát tették s nem a földesúrtól kapta használatra (1906 Acsády Ignác 8004002, 44) | Egységes mérce csak a belső telekre volt, egy egésztelek belsőségének egy magyar holdból kellett állnia (1998 Orosz István CD17).

2a. ’vmely állam politikai határai között, annak életében, közösségében v. intézményi struktúrájában jelentkező, folyó, történő’ ❖ Szerentsés Arſatzides történeteid e’ napon reménységeden túl estek, ’s belsö háborút adtál a’ gyözettetteknek (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 16) | lehetnek valamely teljesen egyesített államnak belsejében is vámvonalak, melyek belső vámoknak […] neveztetnek (1865 Deák Ferenc CD51) | sok országban a vám kétszeresét fizettetik vele [ti. a külföldi kereskedővel], hogy a belső kereskedelmet a hazai kereskedőknek biztosítsák (1906 Domanovszky Sándor 9111002, 36) | [a magyar ipar] fejlődését a belső piac korlátoltsága is erősen gátolja (1947 Losonczy Géza 2005108, 40) | az uralkodó köteles a társadalmi egyensúlyt, a belső békét biztosítani (1965 Szauder József CD53) | A személyek szabad belső mozgásának […] a külső határok szigorú őrzése az ára (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vmely dologban, kül. tárgyban annak határoló falai, határ(vonal)ai között (mélyen belül) levő, ill. folyó, történő’ ❖ Az a’ mi ott gyöngynek mondatik, vagy tojása a’ tekenyöben lévö békának, vagy […] a’ tekenyönek belsö puffadékja (1775 Molnár János 7232028, 189) | Az a’ gáz, melly a’ két henger közt felemelkedik, argandi lámpát képez, ’s ahoz a’ levegőnek mind belső mind külső hozzájárulása van (1834 Fillértár 8623004, 284) | kemény héjú, kék zománcú [indiai] mangosztánalmák, miknek belső húsa ízre és olvadékonyságra a fagylalthoz hasonlít (1872–1874 Jókai Mór CD18) | a golyó belső üregét (1878 Csepreghy Ferenc 8087002, 195) | Sok hajfürt él pénzestárcák belső rejtekében (1943 Márai Sándor 2032005, 718) | A Ganz-gyárban a belső égésű motorok gyártásának megindítása Bánki Donát (1859–1922) nevéhez fűződik (1996 Terplán Zénó CD30) | [a polcokat] belső fiókokkal párosították (1999 Lakáskultúra CD39).

3a. (csak alap- és ritk. felsőfokban) ’az emberi v. állati testen belül, kül. a törzsben levő, ill. folyó, történő v. ott haszn.’ ❖ bels kelések-is (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 60) | belső szerek (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187003, 150) | az agyonütött nem sebén, hanem egy e’ pillanatban bekövetkezett gutaütésen, vagy más valami belső bajon halt meg (1845 Eötvös József C1584, 43) | A belső szervek épek (1912 Csáth Géza 9085006, 22) | [a balzsamot] mind külső, mind belső használatra egyaránt alkalmasnak tartja a hirdető gyógyszertáros (1965 Borsa Gedeon CD52) | Nem tudni pontosan hol, melyik állatcsoportnál jelent meg először a belső fájdalom (1996 Természet Világa CD50) belső elválasztású (Anat v. Orvos) ’váladékát kivezetőcső nélkül közvetlenül a vérbe v. a testnedvekbe ürítő 〈(hormontermelő) mirigy(rendszer)〉, ill. ilyen mirigy(ek)re, mirigyrendszerre jellemző 〈működés(mód)〉; endokrin’ ❖ [a pajzsmirigy] az emberben, s csaknem minden gerinces állatban meglevő belső elválasztású mirigy (1922 RévaiNagyLex. C5711, 89) | a gyermek belső elválasztású mirigyrendszerében (1965 György Júlia 1062001, 45) | a belső elválasztású mirigyműködés eltérésein túl, a gégeizmok finom koordinációjának zavarai vagy pszichés okok is szerepet játszhatnak [a mutálás időbeni elnyúlásában] (1997 Magyar Hírlap CD09) belső fül (Anat) ’a gerincesek halló- és egyensúlyszervének a koponyacsontban legbelül elhelyezkedő, a receptorsejteket magában foglaló része’ ❖ béfelé a’ vakſzemtsontnak [= halántékcsontnak] kſziklás réſziben vagyon a’ bels fül, mely három réſzekre oſzlik, ugymint: pitvarra […]; három fél kerület tsatornákra […]; és egy tsigára […]; melyek mind egygyütt labyrinthusnak neveztetnek (1789 Rácz Sámuel 7278011, 115) | Empedocles is sokat foglalkozott állatok bonczolásával és ő fedezte föl a belső fül labyrinthusát (1904 ÓkoriLex. CD28) | a hallócsontok továbbítják a dobhártyától a hangot a tulajdonképpeni belső fülbe (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A belső fülből kiinduló hanghullámokat (1992 Élet és Tudomány 2006022, 668).

3b. (alapfokban) (rég) ’a törzsön belül elhelyezkedő szervek betegségeinek vizsgálatával, gyógyításával foglalkozó 〈orvos, ill. tudományág〉’ ❖ nem minden órában futhatnak a’ bels és sebgyógyító Orvosokhoz (1795 Magyar Kurír C0327, 753) | a’ ki a’ bels orvosi tudományt [tanulta] (1796 Magyar Kurír C0329, 538) | A görögök mind a külső, mind a belső orvosi tudományt igen nagyra becsülték (1825–1827 k. Kossuth Lajos CD32).

3c. (alapfokban) (Irodt) ’olyan 〈rím〉, amelynek összecsengő, hangzásbeli egyezést mutató szavai egy (vers)soron belül helyezkednek el’ ❖ belsőrímű és … végrímmel kapcsolt hatméretű versekben (1900 Irodalomtörténeti Közlemények C0217, 469) | A leoninus aránylag leggyakoribb formája a belső rímes disztichon (1959 Hegedüs Géza 9233027, 106) | A szabályos sorvégi rímek mellett gyakran használ Rimay a vers akusztikai hatásának élénkítésére belső rímeket is: vagy a sormetszet előtt álló szót csendíti össze a sor végével (pl. Illik énnekem, édes Istenem), vagy a sor első szavát és a sor végét rímelteti (pl. Vajjon s de mi haszon) (1964 Pirnát Antal CD53) | [Csiki László] képei erősek, érzékletesek, izzóak, s belső rímmel, számtalan alliterációval válnak még tömörebbé (1989 Vig Mónika 2025076, 166).

3d. ’vkinek a lelkében v. agyában, érzelem- v. gondolatvilágában, lénye mélyében levő, ill. ott keletkező, ott zajló, (fizikai inger nélkül) ott megjelenő, onnan fakadó 〈érzés, gondolat, kép stb.〉’ ❖ Vegyék-el Istenink hát bels gytrelmem’ (1772 Bessenyei György¹ C1076, 122) | A legbelsőbb örömmel vettem leveledet (1815 Berzsenyi Dániel 8054205, 395) | azt súgta belső érzete (1871 e. Eötvös József C1597, 222) | belső megvetéssel tekintett mostani urára (1881 Vajkay Károly C4673, 74) | belső tűz, színes érzelem (1922 Kosztolányi Dezső C2751, 264) | Az élmény és emlék mindenkiben belső világot is teremt. Ez a belső kép objektív tény, él és hat (1948 Sebestyén György 2052040, 127) | Látomás. Belső látás, álom vagy más, közvetlenül nem érzékelhető események által (1988 Bibliai nevek és fogalmak CD1209) | Beethovent, mikor már elveszítette hallását, a koncerteken mindig az első sorba ültették, hogy rálásson a zongora billentyűire, s látván a „leütött” hangokat, belső hallásával élvezhesse is a zenét (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. ’több darabból v. személyből álló (sűrű) csoport közepéhez közel(ebb), ill. vmely (homogén) anyagban belül levő’ ❖ [az iszapos föld] belsö réſzei ſzoroſan egy máshoz ragadnak (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332003, 7) | Tisztítsd-meg a’ kelkáposztát a’ vastagabb leveleitől, főzd-meg sós vízben puhán, de hogy a’ belső része a’ kelnek épen maradjon (1846 Zelena Ferenc 8534006, 73) | A fehér hunok a feketékkel összekeveredve apró csapatokban tarkálnak a belső sorok között. Leghátul állnak a gyalogosok (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 297) | [a duramen] a fák fatestének belsőbb és régibb része (1912 RévaiNagyLex. C5702, 56) | A köteg legbelső okmányának (1962 Kelényi Ferenc CD52) | [a fényenergia] megolvaszthatja a jég belső részét (1996 Természet Világa CD50) belső becs (rég) ’vmely ötvözet, kül. pénzérme nemesfémtartalma; belbecs’ ❖ pénznek belső betsét … meg-fogyasztyák (1787 Törvény a vétkekről ford. C2450, 43) | Az arany és ezüst edények birtokosi árra köteleztetnek, hogy a’ bels betsnek harmad részét fizessék le (1809 Hazai és Külföldi Tudósítások C0192, 199) | Általjában véve az értznek belső betse is a’ külsőtől függ (1811 Farkas Ferenc C1693, 9) | a’ könnyen vakítható fényü arany helyett belső becs nélküli vas pénzt ada (1838 Zsoldos Ignác 8540002, 65).

4a. ’〈a külsővel szemben is:〉 több hasonló réteg, ill. sorba rendezett hasonló dolgok v. sorban álló személyek közül a (leg)belül, a középpont(nak tekintett, rendsz. nagyobb dolog)hoz(, személyhez) közel(ebb) levő’ ❖ Az Emberi test közönséges takaróihoz számláltatnak 1. a’ külsö bör; 2. a’ belsö bör; 3. a’ kövér bör (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 32) | Alruha, bels v. alsó ruha. Tunica (1803 Sándor István C3667, 9) | Ezen Hólyag’ falai vastagok ’s két rétegből állanak: a’ külsőbb rostos, erős, a’ belsőbb nyálkahártya, melly sürűn rakva van nyálkamirigyekkel (1848 Pólya József 8371003, 45) | [a magházon] három réteget, külsőt, belsőt és középsőt különböztetünk meg (1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.–Emery C3077, 172) | Keskeny kettős kör volt belerajzolva a zodiacus tizenkét csillagjegyével, a belső körben háromszög (1932 Móra Ferenc 9459035, 151) | beterelnék a 7-es buszt a legbelső sávba (1996 Magyar Hírlap CD09) | a szakember a belső emberek katasztrofális védekezésének, valamint a gyenge kapusteljesítménynek tulajdonítja a vereségeket (1998 Magyar Hírlap CD09).

4b. (Sp) ’〈labdarúgásban:〉 a középcsatár és a szélsők között játszó 〈összekötők vmelyike〉 v. 〈a támadójátékosoknak〉 a szélsők között elhelyezkedő 〈csoportja〉, ill. 〈a hátvédsor〉 középen elhelyezkedő 〈vmely tagja〉’ ❖ A Bratislava belső csatárai is észrevették a cserét (1950 Népsport júl. 17. C5350, 26) | [1951-ben] a milánói piros-feketék belső hármasát már a svéd „Grenoli-trio” (Gunnar Gren–Gunnar Nordahal–Nils Liedholm) alkotta. A középcsatár Nordahl az 50-es években 5-ször bizonyult a Serie A gólkirályának (1990 Tények könyve CD37) | egy álomszerű „belső hármas”, Pelé, Di Stefano és Puskás (1997 Magyar Hírlap CD09) | A söprögetős játékról [a csapatnál] már az eindhoveni tornán áttértek a két belső védősre (mindkét mérkőzésen Komlósi és Kuttor volt a hátvédsor két középső embere) (1999 Magyar Hírlap CD09).

5. ’vmely (zárt) rendszernek, vmilyen szempontból összetartozó dolgok, folyamatok rendezett csoportjának, összességének a keretein belül levő, abban érvényesülő’ ❖ Illyenek vóltak a’ Káldeuſok, illyenek az Egyptiakuſok, tſillagokat viſgáltak, jövendöltek, barmokat, plántákat imádtak s’ a’ terméſzetnek belsö réſzeit eléggé magyarázni nem tudták (1777 Bessenyei György¹ 7044056, 45) | a’ magyar nyelv’ belső történetét (1809 Szemere Pál C2559, 285) | a gondolatok belső, szimbolikus ritmusát (1911 Babits Mihály C0696, 86) | a versben jelentkező ritmusformák bizonyos belső összefüggést mutatnak (1961 Gáldi László 9167001, 10) | az előfeltevések rendszerének […] belső láncolata (1990 Jancsó Júlia ford.–Ricoeur 2029024, 625) | a nagyívű önéletrajz belső kohézióját (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

6. ’vmely közösség, szervezet, intézmény keretein belül levő, folyó, történő, ható’ ❖ a gazdasszonyokkal, feleségökkel való csaknem minden harmadnapi belső háború, harcz, ütközet, veszedelem (1802–1804 Bessenyei György¹ C1079, 41) | az Omode ház belső harcait (1864 Toldy Ferenc 8481011, 223) | ez az Egyház legbelsőbb ügye (1905 Ady Endre CD0801) | a nagykegyelmű család belső békéjét (1963 Bóka László 9064023, 120) | irodalmi életünk belsőbb köreiben (1975 Somlyó György 2056007, 75) | választási jellegű [lesz] a miskolci kongresszus, hiszen nincs olyan belső csoportosulás, amely ne szeretné megmenteni az 1998-as esélyt (1995 Magyar Hírlap CD09).

6a. (alapfokban) ’vmely közösség, szervezet, intézmény központi, meghatározó részéhez tartozó, ill. ahhoz v. annak irányítójához közel álló 〈személy, csoport〉’ ❖ A bécsi minisztérium belső köréből is nagyon szeretném, ha valami tudósítást szereznél (1848 Kossuth Lajos CD32) | [a Magyar Tudományos Akadémia] belső tagjai (1890 Akadémiai Értesítő C0011, 65) | [a] határozat jelentőségét még az is növelte, hogy kebelbeli, belső ember, egy városi tisztviselő ellen hozták (1983 Szabó Jenő CD52) | [ha] korlátozzák az Európai Bizottság létszámát, nem lehet egyszerre minden tagállamnak képviselője. Így az ENSZ Biztonsági Tanácsának mintájára kialakulhatna a nagyok egy belső csoportja (2000 Magyar Hírlap CD09).

6b. (alapfokban) ’〈a külsővel szemben:〉 vmely intézményben munkaviszonyban, alkalmazotti jogviszonyban dolgozó 〈személy〉, ill. ilyen viszonnyal, alkalmazással kapcs.’ ❖ [Acsády Ignác történetíró és publicista] 1870 január 1-én a Pesti naplóhoz ment át s azóta mostanáig e lapnak belső munkatársa (1893 PallasLex. CD02) | A Mayer & fiai gépgyári cég belső tagja elhunyt (1900 Budapesti Hírlap nov. 17. C0055, 8) | Budapesti vállalat belső ellenőrt keres (1961 Népszava aug. 20. C4825, 11) | Minálunk – folytatja Albert, nekibátorodva – minden időben dolgoztak nagyon tiszteletreméltó, sőt, nagyon elegáns beosztású belső alkalmazottak (1965 Dobozy Imre 9110002, 72) | a belső létszámot, a külső foglalkoztatást (1998 Országgyűlési Napló CD62).

6c. (alapfokban) (rég) ’〈kül. az állami és egyházi intézményrendszerben:〉 a hivatalos szervezethez, hierarchiához, (köz)intézményhez tartozó 〈egység, testület〉, ill. abban tisztséget betöltő 〈személy〉’ ❖ [Viklef] a’ Szent Irás ellen-való dolognak tánitá lenni a’ Papok, Egyháziak’, belsö Személyek jóſzágát (1774 Molnár János C3194, 74) | Magam is gyakran óhajtottam vala már, hogy bár tsak valamellyik fijam bels ember lenne (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, 36) | [a bíró] elhagyta a két belső embert [ti. a papot és a tanítót] (1858 Boross Mihály C1154, 41) | Nem gondol kegyed arra, hogy a férje belső tisztviselője a kálvinista hitközségnek? (1888 Jókai Mór CD18) belső tanács (Tört) ’〈Magyarországon a 19. századig:〉 a szabad királyi városok legfontosabb önkormányzati szerve’ ❖ a’ Debreczeni Belső és Külső T(ekintetes) Tanács (1775 Csokonai József 7503001, 9) | Nálunk [ti. Szatmárnémetiben] a’ belső tanács üléseiben a’ közigazgatási ügyek tárgyaltatnak, ’s a’ büntetőperek itéltetnek, a’ polgári pereket külön törvényszék itéli; a’ külső tanács üléseiben hasonlóul a’ közönséget ’s város gazdaságát illető tárgyak felett tanácskoznak (1841 Pesti Hírlap CD61) | ha bírót, belső tanácsot kell választanunk, magunk végezzük el (1879 Jókai Mór CD18) | [Kőszegen] 1568-tól a kétkamarás önkormányzati testületek közül bizonyíthatóan a belső tanács látta el a városi bíróság feladatkörét (1992 Országgyűlési Napló CD62).

6d. (csak alap- és felsőfokban) ’〈előkelő, (viszonylag) magas rangú személy, kül. uralkodó mellett:〉 azzal közvetlen kapcsolatban levő, közvetlenül érintkező, ill. annak a közvetlen környezetéhez tartozó v. ott élő 〈személy〉’ ❖ Nagy Méltóságú Nagy Karolyi Gróf, Karolyi Antal Urnak […], Felséges Apostoli Kiralyné Aszszonyunk Belsö Valoságos Titok Tanátsának [ti. tanácsosának], Hadi Rendben Lévö Keresztes Vitėzének (1772 Marikovszky Márton C3033, [III]) | Sasza asszony belső udvarhölgyei (1872–1874 Jókai Mór CD18) | A mi Fekete Sománk, a mi öreg urunk, császárunk jobb keze, első ministerre, ha kellett helyettesítője, legbelsőbb titkos tanácsosa volt (1879 e. Vahot Imre 8502001, 110) | Rákóczy Pál is, mint Bethlen belső tanácsosa (1893 Szilágyi Sándor CD55) | A tartományok és vármegyecsoportok élére Lajos a maga legbelsőbb udvari környezetéhez, lovagi társaságához tartozó, neki hálára kötelezett, személyes híveit állította (1934 Hóman Bálint CD42) | a király belső katonai tanácsadói (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | IV. Károly fia, Zsigmond (előbb magyar király, később maga is német-római császár) emelte ki udvarában belső emberévé, nagy emberré Mátyás apját (1983 Cs. Szabó László 9093002, 167).

6e. (alapfokban) ’〈gyakr. a külsővel szemben:〉 vmely család alkalmazásában a házon belüli v. a ház körüli teendőket ellátó, ill. a családtagok mellett szolgáló 〈személy(zet)〉’ ❖ belsö cselédek (1777 Erdődy Lajos ford.–Sztáray C1638, 13) | éppen most találkozék velem a’ belső Inassa (1825 Láng Ádám János ford.–Meisl C2883, 4) | Belső mindönös voltam a Pétöri majorban (1899 Terescsényi Gyula C4117, 90) | itt, a kastélyban, nem nagyon válogathatunk a foglalkozások között: azt hiszem, belső cselédséggé kell átalakulnunk (1965 Dobozy Imre 9110002, 71) | a belső személyzetet és a külső cselédséget (kocsist, fullajtárt, lovas legényeket egész az udvar söprőjéig) az úr a maga ízlése szerint, mintegy saját egyenruhájába öltöztette (1997 Magyar néprajz CD47).

7. ’közeli, bizalmas, bensőséges 〈viszony, kapcsolat〉, ill. ilyen viszonyra jellemző 〈érzés, állapot〉’ ❖ barátságod Apollóval belsö (1793 Molnár Borbála 7230002, 87) | barátság s belső vonzalom köt [engem], Mint tudja, a herczeghez s Claudióhoz (1871 Arany László ford.–Shakespeare CD11) | az Ürményi család neki [ti. Horvát Istvánnak] valódi maecenása volt, csaknem elválhatatlanúl élt a család körében, melyhez belső baráti viszony fűzte (1896 Szinnyei József CD27) | Zsigával sokat voltunk együtt, sokat vitatkoztunk, de viszonyunk, ha lehet, még belsőbbé alakult (1929 Marczali Henrik CD10) | A képekről sugárzik az a belső kapcsolat, amely a két embert összekötötte (1996 Magyar Hírlap CD09).

7a. ’vkivel ilyen viszonyban levő 〈személy〉’ ❖ gondold azt, hogy leg-belsbb barátoddal szóllasz (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 116) | Az öreg Varju bácsi … egészen belső emberré lett, egyetlen bizodalmas jó baráttá (1882 Tolnai Lajos C4199, 224) | [Friedrich Gentz] Metternich belső barátja volt (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 232) | Seres egyik belső embere árulóvá vált, s maga is segédkezett a merénylet előkészítésében (2000 Magyar Hírlap CD09).

7b. (ritk) ’idegenekre, kívülállókra nem tartozó, bizalmas 〈dolog, ügy〉’ ❖ legbelsőbb magánügyének (1909 Adorján Andor CD10) | Nem tételeztem volna fel, hogy a betegek nincsenek a saját sorsukkal eléggé elfoglalva, hogy mindég mások belső életébe akarnak befurakodni (1912 Csáth Géza 9085007, 50) | A bensőbb családi dolgok nem tartoznak sem a tudományra, sem a közönségre, de mivel a költő [ti. Petőfi] minden belső ügyébe beleavatta olvasóit, ezek is jogot formáltak arra, hogy újra és újra visszatérjenek a Júlia-problémákhoz (1933 Pintér Jenő CD44) | [az anyagot] egy dossziéban őriztük. Akkoriban [ti. 1941 körül] sikerült titkot tartani. Ez szerkesztőségi belső ügy volt, a külső munkatársak közül sem mindenkinek mondták meg, hogy mire készül… (1970 Markovits Györgyi 1102002, 406).

8. ’〈a külsővel szemben is:〉 vminek a lényegéhez, velejéhez tartozó v. azzal összefüggő, vmiben meghatározó módon, tartalomként benne rejlő, ill. e tartalmat tükröző v. azzal kapcs.’ ❖ A’ Konfutius hires Filosofusnak-is vagynak Kanonikus Könyvei, de essentiis rerum, a’ dolognak belsö valóságáról (1792 Parnasszusi időtöltés C0125, 172) | a’ jó tenyésztő köpük belső és külső jelei (1835 Vajda Péter C4660, II) | a darabok kiválogatásában is oda törekvénk, hogy az egésznek belső alkatát legalább sejtethessük olvasóinkkal (1862 Szász Károly² C3837, V) | a szó legbelsőbb s legelvontabb értelmében (1910 Karinthy Frigyes CD10) | a belső lényegi mondandóval (1985 Spiró György 1143003, 498).

II. fn 26C

1. (birtokszóként) ’vmely testnek, tárgynak a határai között, belül levő tér felé néző oldala, része’ ❖ A’ tisztátlan fegyver rozsdát kap, szerszámja maga magátol meggyengül, ’s a’ cső’ belsejében rozsdaette gödröcskék támadván, hordására nézve is megromlik (1829 Pák Dienes 8346004, 36) | [az épület] belsejét bemázolta szörnyű festésekkel (1851 Jókai Mór CD18) | A kabát belseje … szintén el volt lapos gombokkal látva, lehetett a kabát külseje is és vice versa [= megfordítva] (1901 Mikszáth Kálmán C3120, 181) | hazaérve kicsomagolta a húst s a papír belsejére az volt írva, hogy „maga borzassztóan tetszik nekem” (1962 Domahidy Miklós 1035001, 210) | attól a krétától lett krétás az orra, amivel egy ismeretlen jóslatot firkált a zsalu belsejére (1985 Bodor Ádám 1020002, 27).

1a. (birtokszóként) ’végtagnak, ritk. azon levő tárgynak a test felé, ill. a túloldali végtag felé eső oldala, része’ ❖ Bőr vala [a pajzs] belseje, vaslappal leszorítva keményen (1825 Vörösmarty Mihály CD01) | [A perui szarvason] az orr vége körüli gyűrű, az alsó ajak alsó része, a torok, a lábszárak belseje fehér (1929 Az állatok világa ford. CD46) | vérpettyes combja belseje, mint az egyiptomi sáskának (1954 Juhász Ferenc 9285020, 54) | Mindig kiszakadnak [a nadrágok] itt – mutatta is –, a lábszár belsején (1999 Magyar Hírlap CD09).

1b. (Sp) ’lábfejnek a másik láb felé eső oldala, ill. ezzel végzett rúgás’ ❖ Maga véd, én meg suttolok [= lövök] egy párat kapura. […] Mutatok én egy pár olyan lökést, hogy a szeme-szája eláll… Csavart rüszt, csavart belső (1956 Gyárfás Miklós 2005064, 676) | [a balszélső] nem áll meg a lökés után, belsővel elviszi a labdát, puhán bead, előrevetődik térdmagasságba a középcsatár, parádés gólt fejel (1974 Zsolt István 9808003, 156) | A szappan után kapott, de Kónyi már könnyed „belsővel” visszapasszolta a tömegbe (1983 Örsi Ferenc 9502001, 67) | Lipcsei a Vasas-térfél közepén egy elegáns mozdulattal passzolt Albert elé, ő ugyancsak elegánsan csavarta belsővel a labdát a Vasas kapujának bal alsó sarkába (1994 Magyar Hírlap CD09).

2. (birtokszóként, felsőfokban is) ’vmely területnek v. felületnek a középponthoz közel(ebb)i, a szélétől távolabbi része’ ❖ gyalog az orſzág’ belsejét teſtek lelkek fáradtáig, hegyen völgyön mindenfelé öſzſze-keresgélték (1801 Molnár János 7445022, 61) | a sziget belsőjében (1843 Récsi Emil ford.–Sand 8389005, 105) | a szárazföld belsejében lakó emberből csak ritkán válik jó hajós (1882 Vámbéry Ármin 8507007, 199) | [a széles völgyfenekek] földmívelésre a hegység belsejében az egyedűli területet nyújtják (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a címer] belsejében a hármas halmon kettős kereszt van (1920 Pajzs Ödön CD10) | [a sugárúton] mintha valami ködfolyó ömlött volna a város belsejébe (1965 Németh László² 9485041, 16) | a félsziget belsejében lévő városokban (1990 Schütz István 2004011, 469).

3. (birtokszóként, felsőfokban is) ’vmely tárgynak v. testnek a határai között (mélyen) belül levő része v. tere’ ❖ [férgekből] ezerſzer ezer-is el-fér egy mákſzemnek dombján, vagy belsejében (1775 Molnár János 7232028, 180) | a’ [gyümölcs] belseje legyen az enyim, a’ külseje a’ tied (1805 Kis János¹ ford. 8240038, 33) | [a faliszekrény] legbelsejéből egy pecsétes iratcsomót vett magához (1846 Jókai Mór CD18) | [a tekintetes úr] behúzódhatnék a hintó belsejébe (1886 Tolnai Lajos 8483020, 3) | Én csak állottam a malom belsejében, az ajtó közelében (1939 Móricz Zsigmond C5087, 243) | Mi a helyzet a 101-es gép belsejében a felszállás időpontjában? (1992 Huszár János 2012004, 163).

3a. ’vmely épületnek, helyiségnek, járműnek meghatározott módon kialakított belül levő része (a benne levő dolgokkal együtt)’ ❖ A Fehér Attila által tervezett belsőben […] visszajelentkeznek a külső kerámiaoszlopok és hangsúlyos párkányok (1992 Szegő György 2010013, 70) | az 1990-ben debütált [Ford] Escort folyamatos átalakításon ment keresztül. Ez a műszerfalon is meglátszik, hiszen az eddigi szögletes tucat-dizájntól eltérően, az új belsőt az ívek és az ovális nyomógombok jellemzik (1995 Magyar Hírlap CD09) | Nem is akartunk népies belsőt, szinte csak jelzésszerűek azok a régi, festett parasztbútorok (1997 Lakáskultúra CD39) | A „nagygenerálon” átesett villamosok esztétikusabb és kényelmesebb belsőt kaptak (1997 Magyar Hírlap CD09).

3b. (birtokszóként) ’emberi v. állati testnek a belül levő része, kül. a gyomor, has, hasüreg’ ❖ természethistoriából az állatok belsőjének, füveknek és földnemeknek megismerése (1842 Pesti Hírlap CD61) | ha az embernek egy kis szesz van a belsejébe, könnyen kibeszéli, ami a füle megett van (1937 Móricz Zsigmond 9462030, 123) | Kifogtak egy vemhes példányt [ti. egy bojtosúszós halat], belsejében – az illinoisi kövületekhez hasonlóan – a kocsonyás magzatburokhoz tapadó kicsinyeivel (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146003, 136).

3c. ’labda v. kerékabroncs felfújható gumitömlője’ ❖ Ez a balom egy nagy, léggel tölt labda volt, melynek belsejét felfújt marhahólyag képezé, külseje pedig borjúbőr volt (1876 Jókai Mór CD18) | Vadonatúj női turakerékpár 98% gumikkal, tartalék belsővel, Daimon dinamóval és fényszóróval […] 600-Ft (1948 Szabad Nép máj. 9. C4871, 1) | Puch 250 köbcentis Sport, első teleszkóppal, príma belsőkkel, külsőkkel (1958 Magyar Nemzet aug. 17. C0354, 11).

3d. (birtokszóként) ’szónak, szöveg(egység)nek az eleje és vége között(, középen) levő része’ ❖ [A sziléziai németben] szó belsejében a b gyakran átmegy a megfelelő fúvó hangba; lawa (leben) (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A refrénnek csak töredékei térnek vissza itt-ott, a vers belsejében, foszlányosan, módosulva, néhol félig felismerhetően (1941 Sőtér István 9613007, 119) | Nemzeti verselésünkben a hangsúlyos lüktető rendszerint az ütem elejére kerül, de kerülhet esetleg az ütem belsejébe is (1961 Gáldi László 9167001, 19) | az epentézis […] egy hangzó betoldását jelenti szó belsejében (1981 Vígh Árpád 1163002, 192).

3e. (birtokszóként, felsőfokban is) ’vkinek a lelke, érzelem- v. gondolatvilága, ill. személyisége’ ❖ külsd igen jól illene belsdhöz (1792 Aszalay János ford.–Lessing C3779, 57) | [a szerelmes] tettben mindég ellenkezik, belsőjében még is egy (1824 Kisfaludy Károly C0032, 214) | Herbst úr belsejében mégis fölébredt a lelkiismeret (1868 Vértesi Arnold C4454, 143) | lényem legbelsejében, tobzódtam abban a gondolatban, […] hogy irányomban megvan benne a szenvedély minden alacsonysága (1917 Schöpflin Aladár ford.–Barbey d’Aurevilly 9590007, 42) | Az Isten sem érti: Belsőmet mi bántja, Lelkemet mi vérzi (1936 Reményik Sándor CD01) | Az ember belseje, a szív („mély”) kiismerhetetlen (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

4. (felsőfokban is) ’több darabból álló (sűrű) csoportnak a közepéhez közel(ebb)i, ill. (homogén) anyagnak a belül levő része’ ❖ „Gyilkos!” hangzék most a’ kis erdő’ belsejéből (1837 Vörösmarty Mihály 8524423, 101) | [a kan disznók szalonnájához] nagyon éles bicska kellett, olyan kemény volt még a legbelseje is (1941 Veres Péter 9771013, 103) | a szupernóva-robbanás maradványaként felismert Rák-köd belsejében pulzárt találtak (1978 Simonyi Károly 1142004, 449) | A porc belsejében […] a csontosodás területén a porc sejt közötti állománya elmeszesedik (1986 Az emberi test 1114004, 1001).

4a. (Sp) ’〈labdarúgásban:〉 a középcsatár és a szélsők között játszó összekötő’ ❖ Az első negyedórától kezdve az MTK kezdeményezett többet, de a belsők kivártak a lövéssel, no meg Hegyiék is idejében közbeléptek (1959 Népszabadság okt. 29. C4811, 12) | A szélsők beadtak, a belsők meg ráhajolván, igyekeztek a labdát a hálóba továbbítani (1979 Esterházy Péter 9129002, 303).

5. ’vmely szervezet, intézmény, ill. közösség központi, (leg)fontos(abb) része’ ❖ Nagy oktalanság időtöltésül a családok belsőjébe politikát vinni be (1843 Récsi Emil ford.–Sand 8389003, 173) | munkák és érdekek, keresletek és kínálatok szervezete, ahova épolyan lépcsők és összeköttetések vezetnek, mint minden más társadalmi szervezet belsejébe (1917 Babits Mihály 9014159, 248) | a társadalom belsejében elkezdődött jó irányú folyamatokat (1981 Kenyeres Zoltán CD53).

6. (felsőfokban is) ’〈a külsővel, a formával szemben is:〉 vminek a lényegi, tartalmi része’ ❖ hányan áldozták fel a’ Dolgot a’ Hangnak; a’ Szónak, Formának és Héjnak a’ Dolog’ Velejét és Belsejét? (1794 Kármán József² 7165023, 293) | a legbelsejéig lát ez a szeretet tájnak, épületnek, embernek, növénynek, állatnak egyaránt (1930 Kodolányi János CD10) | Gondoltam, ez lesz az a bizonyos könyv, amelyben a külsőnek a belsőhöz való viszonya foglaltatik (1934 e. Móra Ferenc 9459047, 286) | [a művészetnek Erdélyi János szerint] az a feladata, hogy a látszatban kiemelje a lényeget, külsővé tegye a belsőt (1992 Dávidházi Péter 2016009, 334).

6a. (rég) ’〈a külsővel, a formával szemben is:〉 vmely műnek, (írott) szövegnek a tartalma, mondanivalója’ ❖ nem kívántatik tlünk: hogy a’ Grammatikának [ti. Szaller György munkájának] belsejét, a’ Szerznek valóſágos ſzabásit visgállyuk (1794 Istók – Debrecenbe! 7307004, 43) | Úgy igyekeztem, hogy [a mű] belsője kűlsője méltó legyen a’ Grátziákhoz (1800 Csokonai Vitéz Mihály C1324, 8) | [a Felső-Magyarországi Minerva] belsejét … recenseálom (1825 Vörösmarty Mihály C5311, 183) | [a] következő módosításokat ajánlottam a lap belsejére s külsejére nézve (1848 Arany János 8014124, 162) | A levelek belseje mitsem változott (1868 Vértesi Arnold C4454, 42).

7. (rég) ’cseléd, szolgáló’ ❖ [Róza:] Hát te, kis lyány, mi akarsz lenni? [Netti:] Belső! (1841 Csató Pál C1266, 412) | a piros csizmás „belső” … hófehér himzett hélyakat [= huzatokat] huz az ágynemükre (1885 Gyarmathy Zsigáné C1953, 225) | Udalrich úr távozta után a grófné Andriána belsőjét, Mártha leányzót hivatta (1925 Berde Mária 9047016, 34).

J: benső.

Fr: valóságos.

ÖU: kerékpár~, lakás~, szoba~, templom~.

Sz: belsőképp.

Vö. CzF. belső¹, belső², belsőkép; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bel-, ~; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

belső melléknév és főnév
I. melléknév 17C8
1. (alapfokban)
〈vmely dolog határoló falainak, határvonalának〉 belülre eső, befelé néző 〈oldala, fele〉, ill. vminek ezen az oldalán, felén levő, ahhoz illeszkedő
az órnak belsö réſzét bé-boritó taknyos hártyából
(1782 Rácz Sámuel ford.Plenck)
[a hólyag] belső felületén nagyszámú fehér testecskék, mákszemnyi nagyságúk láthatók
(1846 Mihálka Antal ford.Wagenfeld)
az egész belső vakolatot levakarni kellene
(1884 Ipolyi Arnold)
Kék kötött pullóver, a belső fele meg bordó
(1954 Vidor Miklós)
A tapéta évtizedek óta az egyik legnépszerűbb belső burkolat
(1998 Magyar Hírlap)
1a. (Mat)
vmely sokszög közös csúcsból kiinduló oldalai által meghatározott, a sokszögön belülre eső pontokat tartalmazó, ill. két egy síkban levő egyenes és egy őket metsző harmadik egyenes által meghatározott, a síknak az eredeti két egyenes közötti részére eső 〈szögtartomány (nagysága)
a’ küls szög … egyenl lészen a’ két … bels ellen-szögekkel
(1784 Dugonics András)
Midőn két egyenes egy harmadikkal metszetik, nyolc szög képződik, ezek közül azok, mellyek a két vonal közé esnek belsőknek, a többiek külsőknek neveztetnek
(1848 Vállas Antal)
A (közönséges) három-, négy- vagy sokszög minden szögpontjában az ott találkozó két szomszédos oldal belső szöget, az egyik oldal és a szomszédjának ama szögponton túl való meghosszabbítása külső szöget zár be
(1911 RévaiNagyLex.)
Euklidész szerint két (egy síkban levő) egyenes akkor párhuzamos, ha ezeket egy harmadik egyenessel metszve, a metsző egyenes egyazon oldalán keletkezett két belső szög összege 180°
(1978 Szénássy Barna)
[Robert Amman] több olyan hatszögekből álló párt talált, ahol a hatszögek öt belső szöge 90 fokos, egy pedig 270 fokos
(1997 Természet Világa)
1b. (alapfokban)
〈végtagon, ill. azon levő tárgyon:〉 a test, ill. a túloldali végtag felé eső 〈oldal v. rész〉
A’ jobb térdének bels oldalán egy daganatot láttúnk
(1795 Bécsi Magyar Merkurius)
mindenik czomb’ hátulsó belső részéről
(1829 Horváth József ford.Becker¹)
[a dámvad] felső teste, a combok és a fark hegye barnavörös, has oldala és a lábszárak belső fele pedig fehér
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
Bal karja belső részén, a csukló és a könyök között
(1976 Dobos László)
[ha a ló] nem hajlandó továbbmenni, hajlítsuk az ellenkező oldalra, miközben a belső csizmaszárral nyomjuk a tárgy felé
(1987 Domokos Lajos²)
2. (földrajzi nevek előtagjaként is)
vmely (részlegesen) körülhatárolt helyen, területen, térben (mélyen) belül, kül. a közepéhez közel(ebb) v. a nyílásától, a szélétől távol(abb) levő, megjelenő, ill. folyó, történő
Spárta belſ-része ſintſ illy veszély nélkl
(1772 Bessenyei György¹)
lehetnek ma is oly Népek, kikről semmit nem tudunk, p. o.példának okáért Afrikának, és Új Hollandiának [= Ausztráliának] belső réſzeibenn
(1800 Budai Ézsaiás)
Igy végezvén Mátyás ravaszul szavait: Belsőbb pinczeágba szólitá társait
(1846 Tompa Mihály)
a legbelsőbb szentélyben, a szentek szentében álló frigyláda
(1910 Csizmadia Lajos)
beült az asztal belső oldalán a karos lócára
(1911 Móricz Zsigmond)
Ami álombeli táj elragadta a Zalán, a Cserhalom, Tündérvölgy olvasóit, az elevenen itt áll ma is Belső-Tolnában
(1945 Illyés Gyula)
félig tolva egy belsőbb ajtó felé vitt bennünket
(1947 Szabó Lőrinc ford.Doyle)
A távoli Belső-Ázsiában talált régészeti leletek
(1977 László Gyula¹)
belső kerületi bérház
(1993 Rubicon)
belső vulkáni koszorú
(1995 Természet Világa)
belső telek (Tört is)
〈a település határában elhelyezkedő rétekkel, szántókkal, az ún. kültelekkel v. külső telekkel szemben:〉 ált. a paraszti gazdaságnak, ill. a jobbágy telkének a település belterületére eső része; beltelek
Intravillanum. Belső telek
(1831 Bitnitz Lajos)
A’ földesúr tartozik adni jobbágyának a’ törvény’ értelmében: Jobbágytelki illetőséget, mellyen érteni kell részint belső telket, azaz: házhelyet, udvart; részint külső telket, azaz: szántóföldet, kaszálót, rétet
(1845 Szűcs István)
a belső telken állt az istálló, a csűr s más gazdasági épület, ahol a gazda marháját, szekerét, ekéjét, boronáját őrizte, melyekkel gazdálkodását folytatta, mert mindezek saját tulajdonát tették s nem a földesúrtól kapta használatra
(1906 Acsády Ignác)
Egységes mérce csak a belső telekre volt, egy egésztelek belsőségének egy magyar holdból kellett állnia
(1998 Orosz István)
2a.
vmely állam politikai határai között, annak életében, közösségében v. intézményi struktúrájában jelentkező, folyó, történő
Szerentsés Arſatzides történeteid e’ napon reménységeden túl estek, ’s belsö háborút adtál a’ gyözettetteknek
(1776 Bessenyei György¹ ford.Lucanus)
lehetnek valamely teljesen egyesített államnak belsejében is vámvonalak, melyek belső vámoknak […] neveztetnek
(1865 Deák Ferenc)
sok országban a vám kétszeresét fizettetik vele [ti. a külföldi kereskedővel], hogy a belső kereskedelmet a hazai kereskedőknek biztosítsák
(1906 Domanovszky Sándor)
[a magyar ipar] fejlődését a belső piac korlátoltsága is erősen gátolja
(1947 Losonczy Géza)
az uralkodó köteles a társadalmi egyensúlyt, a belső békét biztosítani
(1965 Szauder József)
A személyek szabad belső mozgásának […] a külső határok szigorú őrzése az ára
(1998 Magyar Hírlap)
3.
vmely dologban, kül. tárgyban annak határoló falai, határ(vonal)ai között (mélyen belül) levő, ill. folyó, történő
Az a’ mi ott gyöngynek mondatik, vagy tojása a’ tekenyöben lévö békának, vagy […] a’ tekenyönek belsö puffadékja
(1775 Molnár János)
Az a’ gáz, melly a’ két henger közt felemelkedik, argandi lámpát képez, ’s ahoz a’ levegőnek mind belső mind külső hozzájárulása van
(1834 Fillértár)
kemény héjú, kék zománcú [indiai] mangosztánalmák, miknek belső húsa ízre és olvadékonyságra a fagylalthoz hasonlít
(1872–1874 Jókai Mór)
a golyó belső üregét
(1878 Csepreghy Ferenc)
Sok hajfürt él pénzestárcák belső rejtekében
(1943 Márai Sándor)
A Ganz-gyárban a belső égésű motorok gyártásának megindítása Bánki Donát (1859–1922) nevéhez fűződik
(1996 Terplán Zénó)
[a polcokat] belső fiókokkal párosították
(1999 Lakáskultúra)
3a. (csak alap- és ritk. felsőfokban)
az emberi v. állati testen belül, kül. a törzsben levő, ill. folyó, történő v. ott haszn.
bels kelések-is
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
belső szerek
(1830 Horváth József ford.Wendt)
az agyonütött nem sebén, hanem egy e’ pillanatban bekövetkezett gutaütésen, vagy más valami belső bajon halt meg
(1845 Eötvös József)
A belső szervek épek
(1912 Csáth Géza)
[a balzsamot] mind külső, mind belső használatra egyaránt alkalmasnak tartja a hirdető gyógyszertáros
(1965 Borsa Gedeon)
Nem tudni pontosan hol, melyik állatcsoportnál jelent meg először a belső fájdalom
(1996 Természet Világa)
belső elválasztású (Anat v. Orvos)
váladékát kivezetőcső nélkül közvetlenül a vérbe v. a testnedvekbe ürítő (hormontermelő) mirigy(rendszer), ill. ilyen mirigy(ek)re, mirigyrendszerre jellemző 〈működés(mód); endokrin
[a pajzsmirigy] az emberben, s csaknem minden gerinces állatban meglevő belső elválasztású mirigy
(1922 RévaiNagyLex.)
a gyermek belső elválasztású mirigyrendszerében
(1965 György Júlia)
a belső elválasztású mirigyműködés eltérésein túl, a gégeizmok finom koordinációjának zavarai vagy pszichés okok is szerepet játszhatnak [a mutálás időbeni elnyúlásában]
(1997 Magyar Hírlap)
belső fül
(Anat)
a gerincesek halló- és egyensúlyszervének a koponyacsontban legbelül elhelyezkedő, a receptorsejteket magában foglaló része
béfelé a’ vakſzemtsontnak [= halántékcsontnak] kſziklás réſziben vagyon a’ bels fül, mely három réſzekre oſzlik, ugymint: pitvarra […]; három fél kerület tsatornákra […]; és egy tsigára […]; melyek mind egygyütt labyrinthusnak neveztetnek
(1789 Rácz Sámuel)
Empedocles is sokat foglalkozott állatok bonczolásával és ő fedezte föl a belső fül labyrinthusát
(1904 ÓkoriLex.)
a hallócsontok továbbítják a dobhártyától a hangot a tulajdonképpeni belső fülbe
(1929 Az állatok világa ford.)
A belső fülből kiinduló hanghullámokat
(1992 Élet és Tudomány)
3b. (alapfokban) (rég)
a törzsön belül elhelyezkedő szervek betegségeinek vizsgálatával, gyógyításával foglalkozó 〈orvos, ill. tudományág〉
nem minden órában futhatnak a’ bels és sebgyógyító Orvosokhoz
(1795 Magyar Kurír)
a’ ki a’ bels orvosi tudományt [tanulta]
(1796 Magyar Kurír)
A görögök mind a külső, mind a belső orvosi tudományt igen nagyra becsülték
(1825–1827 k. Kossuth Lajos)
3c. (alapfokban) (Irodt)
olyan 〈rím〉, amelynek összecsengő, hangzásbeli egyezést mutató szavai egy (vers)soron belül helyezkednek el
belsőrímű és … végrímmel kapcsolt hatméretű versekben
(1900 Irodalomtörténeti Közlemények)
A leoninus aránylag leggyakoribb formája a belső rímes disztichon
(1959 Hegedüs Géza)
A szabályos sorvégi rímek mellett gyakran használ Rimay a vers akusztikai hatásának élénkítésére belső rímeket is: vagy a sormetszet előtt álló szót csendíti össze a sor végével (pl.például Illik énnekem, édes Istenem), vagy a sor első szavát és a sor végét rímelteti (pl.például Vajjon s de mi haszon)
(1964 Pirnát Antal)
[Csiki László] képei erősek, érzékletesek, izzóak, s belső rímmel, számtalan alliterációval válnak még tömörebbé
(1989 Vig Mónika)
3d.
vkinek a lelkében v. agyában, érzelem- v. gondolatvilágában, lénye mélyében levő, ill. ott keletkező, ott zajló, (fizikai inger nélkül) ott megjelenő, onnan fakadó 〈érzés, gondolat, kép stb.〉
Vegyék-el Istenink hát bels gytrelmem’
(1772 Bessenyei György¹)
A legbelsőbb örömmel vettem leveledet
(1815 Berzsenyi Dániel)
azt súgta belső érzete
(1871 e. Eötvös József)
belső megvetéssel tekintett mostani urára
(1881 Vajkay Károly)
belső tűz, színes érzelem
(1922 Kosztolányi Dezső)
Az élmény és emlék mindenkiben belső világot is teremt. Ez a belső kép objektív tény, él és hat
(1948 Sebestyén György)
Látomás. Belső látás, álom vagy más, közvetlenül nem érzékelhető események által
(1988 Bibliai nevek és fogalmak)
Beethovent, mikor már elveszítette hallását, a koncerteken mindig az első sorba ültették, hogy rálásson a zongora billentyűire, s látván a „leütött” hangokat, belső hallásával élvezhesse is a zenét
(1997 Magyar Hírlap)
4.
több darabból v. személyből álló (sűrű) csoport közepéhez közel(ebb), ill. vmely (homogén) anyagban belül levő
[az iszapos föld] belsö réſzei ſzoroſan egy máshoz ragadnak
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
Tisztítsd-meg a’ kelkáposztát a’ vastagabb leveleitől, főzd-meg sós vízben puhán, de hogy a’ belső része a’ kelnek épen maradjon
(1846 Zelena Ferenc)
A fehér hunok a feketékkel összekeveredve apró csapatokban tarkálnak a belső sorok között. Leghátul állnak a gyalogosok
(1901 Gárdonyi Géza)
[a duramen] a fák fatestének belsőbb és régibb része
(1912 RévaiNagyLex.)
A köteg legbelső okmányának
(1962 Kelényi Ferenc)
[a fényenergia] megolvaszthatja a jég belső részét
(1996 Természet Világa)
belső becs (rég)
vmely ötvözet, kül. pénzérme nemesfémtartalma; belbecs
pénznek belső betsét … meg-fogyasztyák
(1787 Törvény a vétkekről ford.)
Az arany és ezüst edények birtokosi árra köteleztetnek, hogy a’ bels betsnek harmad részét fizessék le
(1809 Hazai és Külföldi Tudósítások)
Általjában véve az értznek belső betse is a’ külsőtől függ
(1811 Farkas Ferenc)
a’ könnyen vakítható fényü arany helyett belső becs nélküli vas pénzt ada
(1838 Zsoldos Ignác)
4a.
〈a külsővel szemben is:〉 több hasonló réteg, ill. sorba rendezett hasonló dolgok v. sorban álló személyek közül a (leg)belül, a középpont(nak tekintett, rendsz. nagyobb dolog)hoz(, személyhez) közel(ebb) levő
Az Emberi test közönséges takaróihoz számláltatnak 1. a’ külsö bör; 2. a’ belsö bör; 3. a’ kövér bör
(1782 Rácz Sámuel ford.Plenck)
Alruha, bels v.vagy alsó ruha. Tunica
(1803 Sándor István)
Ezen Hólyag’ falai vastagok ’s két rétegből állanak: a’ külsőbb rostos, erős, a’ belsőbb nyálkahártya, melly sürűn rakva van nyálkamirigyekkel
(1848 Pólya József)
[a magházon] három réteget, külsőt, belsőt és középsőt különböztetünk meg
(1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.Emery)
Keskeny kettős kör volt belerajzolva a zodiacus tizenkét csillagjegyével, a belső körben háromszög
(1932 Móra Ferenc)
beterelnék a 7-es buszt a legbelső sávba
(1996 Magyar Hírlap)
a szakember a belső emberek katasztrofális védekezésének, valamint a gyenge kapusteljesítménynek tulajdonítja a vereségeket
(1998 Magyar Hírlap)
4b. (Sp)
〈labdarúgásban:〉 a középcsatár és a szélsők között játszó 〈összekötők vmelyike〉 v. 〈a támadójátékosoknak〉 a szélsők között elhelyezkedő 〈csoportja〉, ill. 〈a hátvédsor〉 középen elhelyezkedő 〈vmely tagja〉
A Bratislava belső csatárai is észrevették a cserét
(1950 Népsport júl. 17.)
[1951-ben] a milánói piros-feketék belső hármasát már a svéd „Grenoli-trio” (Gunnar Gren–Gunnar Nordahal–Nils Liedholm) alkotta. A középcsatár Nordahl az 50-es években 5-ször bizonyult a Serie A gólkirályának
(1990 Tények könyve)
egy álomszerű „belső hármas”, Pelé, Di Stefano és Puskás
(1997 Magyar Hírlap)
A söprögetős játékról [a csapatnál] már az eindhoveni tornán áttértek a két belső védősre (mindkét mérkőzésen Komlósi és Kuttor volt a hátvédsor két középső embere)
(1999 Magyar Hírlap)
5.
vmely (zárt) rendszernek, vmilyen szempontból összetartozó dolgok, folyamatok rendezett csoportjának, összességének a keretein belül levő, abban érvényesülő
Illyenek vóltak a’ Káldeuſok, illyenek az Egyptiakuſok, tſillagokat viſgáltak, jövendöltek, barmokat, plántákat imádtak s’ a’ terméſzetnek belsö réſzeit eléggé magyarázni nem tudták
(1777 Bessenyei György¹)
a’ magyar nyelv’ belső történetét
(1809 Szemere Pál)
a gondolatok belső, szimbolikus ritmusát
(1911 Babits Mihály)
a versben jelentkező ritmusformák bizonyos belső összefüggést mutatnak
(1961 Gáldi László)
az előfeltevések rendszerének […] belső láncolata
(1990 Jancsó Júlia ford.Ricoeur)
a nagyívű önéletrajz belső kohézióját
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
6.
vmely közösség, szervezet, intézmény keretein belül levő, folyó, történő, ható
a gazdasszonyokkal, feleségökkel való csaknem minden harmadnapi belső háború, harcz, ütközet, veszedelem
(1802–1804 Bessenyei György¹)
az Omode ház belső harcait
(1864 Toldy Ferenc)
ez az Egyház legbelsőbb ügye
(1905 Ady Endre)
a nagykegyelmű család belső békéjét
(1963 Bóka László)
irodalmi életünk belsőbb köreiben
(1975 Somlyó György)
választási jellegű [lesz] a miskolci kongresszus, hiszen nincs olyan belső csoportosulás, amely ne szeretné megmenteni az 1998-as esélyt
(1995 Magyar Hírlap)
6a. (alapfokban)
vmely közösség, szervezet, intézmény központi, meghatározó részéhez tartozó, ill. ahhoz v. annak irányítójához közel álló 〈személy, csoport〉
A bécsi minisztérium belső köréből is nagyon szeretném, ha valami tudósítást szereznél
(1848 Kossuth Lajos)
[a Magyar Tudományos Akadémia] belső tagjai
(1890 Akadémiai Értesítő)
[a] határozat jelentőségét még az is növelte, hogy kebelbeli, belső ember, egy városi tisztviselő ellen hozták
(1983 Szabó Jenő)
[ha] korlátozzák az Európai Bizottság létszámát, nem lehet egyszerre minden tagállamnak képviselője. Így az ENSZEgyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának mintájára kialakulhatna a nagyok egy belső csoportja
(2000 Magyar Hírlap)
6b. (alapfokban)
〈a külsővel szemben:〉 vmely intézményben munkaviszonyban, alkalmazotti jogviszonyban dolgozó 〈személy〉, ill. ilyen viszonnyal, alkalmazással kapcs.
[Acsády Ignác történetíró és publicista] 1870 január 1-én a Pesti naplóhoz ment át s azóta mostanáig e lapnak belső munkatársa
(1893 PallasLex.)
A Mayer & fiai gépgyári cég belső tagja elhunyt
(1900 Budapesti Hírlap nov. 17.)
Budapesti vállalat belső ellenőrt keres
(1961 Népszava aug. 20.)
Minálunk – folytatja Albert, nekibátorodva – minden időben dolgoztak nagyon tiszteletreméltó, sőt, nagyon elegáns beosztású belső alkalmazottak
(1965 Dobozy Imre)
a belső létszámot, a külső foglalkoztatást
(1998 Országgyűlési Napló)
6c. (alapfokban) (rég)
〈kül. az állami és egyházi intézményrendszerben:〉 a hivatalos szervezethez, hierarchiához, (köz)intézményhez tartozó 〈egység, testület〉, ill. abban tisztséget betöltő 〈személy〉
[Viklef] a’ Szent Irás ellen-való dolognak tánitá lenni a’ Papok, Egyháziak’, belsö Személyek jóſzágát
(1774 Molnár János)
Magam is gyakran óhajtottam vala már, hogy bár tsak valamellyik fijam bels ember lenne
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
[a bíró] elhagyta a két belső embert [ti. a papot és a tanítót]
(1858 Boross Mihály)
Nem gondol kegyed arra, hogy a férje belső tisztviselője a kálvinista hitközségnek?
(1888 Jókai Mór)
belső tanács (Tört)
〈Magyarországon a 19. századig:〉 a szabad királyi városok legfontosabb önkormányzati szerve
a’ Debreczeni Belső és Külső T(ekintetes) Tanács
(1775 Csokonai József)
Nálunk [ti. Szatmárnémetiben] a’ belső tanács üléseiben a’ közigazgatási ügyek tárgyaltatnak, ’s a’ büntetőperek itéltetnek, a’ polgári pereket külön törvényszék itéli; a’ külső tanács üléseiben hasonlóul a’ közönséget ’s város gazdaságát illető tárgyak felett tanácskoznak
(1841 Pesti Hírlap)
ha bírót, belső tanácsot kell választanunk, magunk végezzük el
(1879 Jókai Mór)
[Kőszegen] 1568-tól a kétkamarás önkormányzati testületek közül bizonyíthatóan a belső tanács látta el a városi bíróság feladatkörét
(1992 Országgyűlési Napló)
6d. (csak alap- és felsőfokban)
〈előkelő, (viszonylag) magas rangú személy, kül. uralkodó mellett:〉 azzal közvetlen kapcsolatban levő, közvetlenül érintkező, ill. annak a közvetlen környezetéhez tartozó v. ott élő 〈személy〉
Nagy Méltóságú Nagy Karolyi Gróf, Karolyi Antal Urnak […], Felséges Apostoli Kiralyné Aszszonyunk Belsö Valoságos Titok Tanátsának [ti. tanácsosának], Hadi Rendben Lévö Keresztes Vitėzének
(1772 Marikovszky Márton)
Sasza asszony belső udvarhölgyei
(1872–1874 Jókai Mór)
A mi Fekete Sománk, a mi öreg urunk, császárunk jobb keze, első ministerre, ha kellett helyettesítője, legbelsőbb titkos tanácsosa volt
(1879 e. Vahot Imre)
Rákóczy Pál is, mint Bethlen belső tanácsosa
(1893 Szilágyi Sándor)
A tartományok és vármegyecsoportok élére Lajos a maga legbelsőbb udvari környezetéhez, lovagi társaságához tartozó, neki hálára kötelezett, személyes híveit állította
(1934 Hóman Bálint)
a király belső katonai tanácsadói
(1935 Hóman Bálint munkái)
IV. Károly fia, Zsigmond (előbb magyar király, később maga is német-római császár) emelte ki udvarában belső emberévé, nagy emberré Mátyás apját
(1983 Cs. Szabó László)
6e. (alapfokban)
〈gyakr. a külsővel szemben:〉 vmely család alkalmazásában a házon belüli v. a ház körüli teendőket ellátó, ill. a családtagok mellett szolgáló 〈személy(zet)
belsö cselédek
(1777 Erdődy Lajos ford.Sztáray)
éppen most találkozék velem a’ belső Inassa
(1825 Láng Ádám János ford.Meisl)
Belső mindönös voltam a Pétöri majorban
(1899 Terescsényi Gyula)
itt, a kastélyban, nem nagyon válogathatunk a foglalkozások között: azt hiszem, belső cselédséggé kell átalakulnunk
(1965 Dobozy Imre)
a belső személyzetet és a külső cselédséget (kocsist, fullajtárt, lovas legényeket egész az udvar söprőjéig) az úr a maga ízlése szerint, mintegy saját egyenruhájába öltöztette
(1997 Magyar néprajz)
7.
közeli, bizalmas, bensőséges 〈viszony, kapcsolat〉, ill. ilyen viszonyra jellemző 〈érzés, állapot〉
barátságod Apollóval belsö
(1793 Molnár Borbála)
barátság s belső vonzalom köt [engem], Mint tudja, a herczeghez s Claudióhoz
(1871 Arany László ford.Shakespeare)
az Ürményi család neki [ti. Horvát Istvánnak] valódi maecenása volt, csaknem elválhatatlanúl élt a család körében, melyhez belső baráti viszony fűzte
(1896 Szinnyei József)
Zsigával sokat voltunk együtt, sokat vitatkoztunk, de viszonyunk, ha lehet, még belsőbbé alakult
(1929 Marczali Henrik)
A képekről sugárzik az a belső kapcsolat, amely a két embert összekötötte
(1996 Magyar Hírlap)
7a.
vkivel ilyen viszonyban levő 〈személy〉
gondold azt, hogy leg-belsbb barátoddal szóllasz
(1789 Kazinczy Ferenc ford.Kayser)
Az öreg Varju bácsi … egészen belső emberré lett, egyetlen bizodalmas jó baráttá
(1882 Tolnai Lajos)
[Friedrich Gentz] Metternich belső barátja volt
(1926 TolnaiÚjLex.)
Seres egyik belső embere árulóvá vált, s maga is segédkezett a merénylet előkészítésében
(2000 Magyar Hírlap)
7b. (ritk)
idegenekre, kívülállókra nem tartozó, bizalmas 〈dolog, ügy〉
legbelsőbb magánügyének
(1909 Adorján Andor)
Nem tételeztem volna fel, hogy a betegek nincsenek a saját sorsukkal eléggé elfoglalva, hogy mindég mások belső életébe akarnak befurakodni
(1912 Csáth Géza)
A bensőbb családi dolgok nem tartoznak sem a tudományra, sem a közönségre, de mivel a költő [ti. Petőfi] minden belső ügyébe beleavatta olvasóit, ezek is jogot formáltak arra, hogy újra és újra visszatérjenek a Júlia-problémákhoz
(1933 Pintér Jenő)
[az anyagot] egy dossziéban őriztük. Akkoriban [ti. 1941 körül] sikerült titkot tartani. Ez szerkesztőségi belső ügy volt, a külső munkatársak közül sem mindenkinek mondták meg, hogy mire készül…
(1970 Markovits Györgyi)
8.
〈a külsővel szemben is:〉 vminek a lényegéhez, velejéhez tartozó v. azzal összefüggő, vmiben meghatározó módon, tartalomként benne rejlő, ill. e tartalmat tükröző v. azzal kapcs.
A’ Konfutius hires Filosofusnak-is vagynak Kanonikus Könyvei, de essentiis rerum, a’ dolognak belsö valóságáról
(1792 Parnasszusi időtöltés)
a’ jó tenyésztő köpük belső és külső jelei
(1835 Vajda Péter)
a darabok kiválogatásában is oda törekvénk, hogy az egésznek belső alkatát legalább sejtethessük olvasóinkkal
(1862 Szász Károly²)
a szó legbelsőbb s legelvontabb értelmében
(1910 Karinthy Frigyes)
a belső lényegi mondandóval
(1985 Spiró György)
II. főnév 26C
1. (birtokszóként)
vmely testnek, tárgynak a határai között, belül levő tér felé néző oldala, része
A’ tisztátlan fegyver rozsdát kap, szerszámja maga magátol meggyengül, ’s a’ cső’ belsejében rozsdaette gödröcskék támadván, hordására nézve is megromlik
(1829 Pák Dienes)
[az épület] belsejét bemázolta szörnyű festésekkel
(1851 Jókai Mór)
A kabát belseje … szintén el volt lapos gombokkal látva, lehetett a kabát külseje is és vice versa [= megfordítva]
(1901 Mikszáth Kálmán)
hazaérve kicsomagolta a húst s a papír belsejére az volt írva, hogy „maga borzassztóan tetszik nekem”
(1962 Domahidy Miklós)
attól a krétától lett krétás az orra, amivel egy ismeretlen jóslatot firkált a zsalu belsejére
(1985 Bodor Ádám)
1a. (birtokszóként)
végtagnak, ritk. azon levő tárgynak a test felé, ill. a túloldali végtag felé eső oldala, része
Bőr vala [a pajzs] belseje, vaslappal leszorítva keményen
(1825 Vörösmarty Mihály)
[A perui szarvason] az orr vége körüli gyűrű, az alsó ajak alsó része, a torok, a lábszárak belseje fehér
(1929 Az állatok világa ford.)
vérpettyes combja belseje, mint az egyiptomi sáskának
(1954 Juhász Ferenc)
Mindig kiszakadnak [a nadrágok] itt – mutatta is –, a lábszár belsején
(1999 Magyar Hírlap)
1b. (Sp)
lábfejnek a másik láb felé eső oldala, ill. ezzel végzett rúgás
Maga véd, én meg suttolok [= lövök] egy párat kapura. […] Mutatok én egy pár olyan lökést, hogy a szeme-szája eláll… Csavart rüszt, csavart belső
(1956 Gyárfás Miklós)
[a balszélső] nem áll meg a lökés után, belsővel elviszi a labdát, puhán bead, előrevetődik térdmagasságba a középcsatár, parádés gólt fejel
(1974 Zsolt István)
A szappan után kapott, de Kónyi már könnyed „belsővel” visszapasszolta a tömegbe
(1983 Örsi Ferenc)
Lipcsei a Vasas-térfél közepén egy elegáns mozdulattal passzolt Albert elé, ő ugyancsak elegánsan csavarta belsővel a labdát a Vasas kapujának bal alsó sarkába
(1994 Magyar Hírlap)
2. (birtokszóként, felsőfokban is)
vmely területnek v. felületnek a középponthoz közel(ebb)i, a szélétől távolabbi része
gyalog az orſzág’ belsejét teſtek lelkek fáradtáig, hegyen völgyön mindenfelé öſzſze-keresgélték
(1801 Molnár János)
a sziget belsőjében
(1843 Récsi Emil ford.Sand)
a szárazföld belsejében lakó emberből csak ritkán válik jó hajós
(1882 Vámbéry Ármin)
[a széles völgyfenekek] földmívelésre a hegység belsejében az egyedűli területet nyújtják
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[a címer] belsejében a hármas halmon kettős kereszt van
(1920 Pajzs Ödön)
[a sugárúton] mintha valami ködfolyó ömlött volna a város belsejébe
(1965 Németh László²)
a félsziget belsejében lévő városokban
(1990 Schütz István)
3. (birtokszóként, felsőfokban is)
vmely tárgynak v. testnek a határai között (mélyen) belül levő része v. tere
[férgekből] ezerſzer ezer-is el-fér egy mákſzemnek dombján, vagy belsejében
(1775 Molnár János)
a’ [gyümölcs] belseje legyen az enyim, a’ külseje a’ tied
(1805 Kis János¹ ford.)
[a faliszekrény] legbelsejéből egy pecsétes iratcsomót vett magához
(1846 Jókai Mór)
[a tekintetes úr] behúzódhatnék a hintó belsejébe
(1886 Tolnai Lajos)
Én csak állottam a malom belsejében, az ajtó közelében
(1939 Móricz Zsigmond)
Mi a helyzet a 101-es gép belsejében a felszállás időpontjában?
(1992 Huszár János)
3a.
vmely épületnek, helyiségnek, járműnek meghatározott módon kialakított belül levő része (a benne levő dolgokkal együtt)
A Fehér Attila által tervezett belsőben […] visszajelentkeznek a külső kerámiaoszlopok és hangsúlyos párkányok
(1992 Szegő György)
az 1990-ben debütált [Ford] Escort folyamatos átalakításon ment keresztül. Ez a műszerfalon is meglátszik, hiszen az eddigi szögletes tucat-dizájntól eltérően, az új belsőt az ívek és az ovális nyomógombok jellemzik
(1995 Magyar Hírlap)
Nem is akartunk népies belsőt, szinte csak jelzésszerűek azok a régi, festett parasztbútorok
(1997 Lakáskultúra)
A „nagygenerálon” átesett villamosok esztétikusabb és kényelmesebb belsőt kaptak
(1997 Magyar Hírlap)
3b. (birtokszóként)
emberi v. állati testnek a belül levő része, kül. a gyomor, has, hasüreg
természethistoriából az állatok belsőjének, füveknek és földnemeknek megismerése
(1842 Pesti Hírlap)
ha az embernek egy kis szesz van a belsejébe, könnyen kibeszéli, ami a füle megett van
(1937 Móricz Zsigmond)
Kifogtak egy vemhes példányt [ti. egy bojtosúszós halat], belsejében – az illinoisi kövületekhez hasonlóan – a kocsonyás magzatburokhoz tapadó kicsinyeivel
(1988 Szilágyi Tibor ford.Attenborough)
3c.
labda v. kerékabroncs felfújható gumitömlője
Ez a balom egy nagy, léggel tölt labda volt, melynek belsejét felfújt marhahólyag képezé, külseje pedig borjúbőr volt
(1876 Jókai Mór)
Vadonatúj női turakerékpár 98% gumikkal, tartalék belsővel, Daimon dinamóval és fényszóróval […] 600-Ftforint
(1948 Szabad Nép máj. 9.)
Puch 250 köbcentis Sport, első teleszkóppal, príma belsőkkel, külsőkkel
(1958 Magyar Nemzet aug. 17.)
3d. (birtokszóként)
szónak, szöveg(egység)nek az eleje és vége között(, középen) levő része
[A sziléziai németben] szó belsejében a b gyakran átmegy a megfelelő fúvó hangba; lawa (leben)
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A refrénnek csak töredékei térnek vissza itt-ott, a vers belsejében, foszlányosan, módosulva, néhol félig felismerhetően
(1941 Sőtér István)
Nemzeti verselésünkben a hangsúlyos lüktető rendszerint az ütem elejére kerül, de kerülhet esetleg az ütem belsejébe is
(1961 Gáldi László)
az epentézis […] egy hangzó betoldását jelenti szó belsejében
(1981 Vígh Árpád)
3e. (birtokszóként, felsőfokban is)
vkinek a lelke, érzelem- v. gondolatvilága, ill. személyisége
külsd igen jól illene belsdhöz
(1792 Aszalay János ford.Lessing)
[a szerelmes] tettben mindég ellenkezik, belsőjében még is egy
(1824 Kisfaludy Károly)
Herbst úr belsejében mégis fölébredt a lelkiismeret
(1868 Vértesi Arnold)
lényem legbelsejében, tobzódtam abban a gondolatban, […] hogy irányomban megvan benne a szenvedély minden alacsonysága
(1917 Schöpflin Aladár ford.Barbey d’Aurevilly)
Az Isten sem érti: Belsőmet mi bántja, Lelkemet mi vérzi
(1936 Reményik Sándor)
Az ember belseje, a szív („mély”) kiismerhetetlen
(1995 Jubileumi kommentár)
4. (felsőfokban is)
több darabból álló (sűrű) csoportnak a közepéhez közel(ebb)i, ill. (homogén) anyagnak a belül levő része
„Gyilkos!” hangzék most a’ kis erdő’ belsejéből
(1837 Vörösmarty Mihály)
[a kan disznók szalonnájához] nagyon éles bicska kellett, olyan kemény volt még a legbelseje is
(1941 Veres Péter)
a szupernóva-robbanás maradványaként felismert Rák-köd belsejében pulzárt találtak
(1978 Simonyi Károly)
A porc belsejében […] a csontosodás területén a porc sejt közötti állománya elmeszesedik
(1986 Az emberi test)
4a. (Sp)
〈labdarúgásban:〉 a középcsatár és a szélsők között játszó összekötő
Az első negyedórától kezdve az MTKMagyar Testgyakorlók Köre kezdeményezett többet, de a belsők kivártak a lövéssel, no meg Hegyiék is idejében közbeléptek
(1959 Népszabadság okt. 29.)
A szélsők beadtak, a belsők meg ráhajolván, igyekeztek a labdát a hálóba továbbítani
(1979 Esterházy Péter)
5.
vmely szervezet, intézmény, ill. közösség központi, (leg)fontos(abb) része
Nagy oktalanság időtöltésül a családok belsőjébe politikát vinni be
(1843 Récsi Emil ford.Sand)
munkák és érdekek, keresletek és kínálatok szervezete, ahova épolyan lépcsők és összeköttetések vezetnek, mint minden más társadalmi szervezet belsejébe
(1917 Babits Mihály)
a társadalom belsejében elkezdődött jó irányú folyamatokat
(1981 Kenyeres Zoltán)
6. (felsőfokban is)
〈a külsővel, a formával szemben is:〉 vminek a lényegi, tartalmi része
hányan áldozták fel a’ Dolgot a’ Hangnak; a’ Szónak, Formának és Héjnak a’ Dolog’ Velejét és Belsejét?
(1794 Kármán József²)
a legbelsejéig lát ez a szeretet tájnak, épületnek, embernek, növénynek, állatnak egyaránt
(1930 Kodolányi János)
Gondoltam, ez lesz az a bizonyos könyv, amelyben a külsőnek a belsőhöz való viszonya foglaltatik
(1934 e. Móra Ferenc)
[a művészetnek Erdélyi János szerint] az a feladata, hogy a látszatban kiemelje a lényeget, külsővé tegye a belsőt
(1992 Dávidházi Péter)
6a. (rég)
〈a külsővel, a formával szemben is:〉 vmely műnek, (írott) szövegnek a tartalma, mondanivalója
nem kívántatik tlünk: hogy a’ Grammatikának [ti. Szaller György munkájának] belsejét, a’ Szerznek valóſágos ſzabásit visgállyuk
(1794 Istók – Debrecenbe!)
Úgy igyekeztem, hogy [a mű] belsője kűlsője méltó legyen a’ Grátziákhoz
(1800 Csokonai Vitéz Mihály)
[a Felső-Magyarországi Minerva] belsejét … recenseálom
(1825 Vörösmarty Mihály)
[a] következő módosításokat ajánlottam a lap belsejére s külsejére nézve
(1848 Arany János)
A levelek belseje mitsem változott
(1868 Vértesi Arnold)
7. (rég)
cseléd, szolgáló
[Róza:] Hát te, kis lyány, mi akarsz lenni? [Netti:] Belső!
(1841 Csató Pál)
a piros csizmás „belső” … hófehér himzett hélyakat [= huzatokat] huz az ágynemükre
(1885 Gyarmathy Zsigáné)
Udalrich úr távozta után a grófné Andriána belsőjét, Mártha leányzót hivatta
(1925 Berde Mária)
J: benső
ÖU: kerékpárbelső, lakásbelső, szobabelső, templombelső
Sz: belsőképp
Vö. CzF. belső¹, belső², belsőkép; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bel-, ~; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások