belső mn és fn 

I. mn 17C8

1. (alapfokban) ’〈vmely dolog határoló falainak, határvonalának〉 belülre eső, befelé néző 〈oldala, fele〉, ill. vminek ezen az oldalán, felén levő, ahhoz illeszkedő’ ❖ az órnak belsö réſzét bé-boritó taknyos hártyából (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck 7278027, 135) | [a hólyag] belső felületén nagyszámú fehér testecskék, mákszemnyi nagyságúk láthatók (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310011, 163) | az egész belső vakolatot levakarni kellene (1884 Ipolyi Arnold 8197005, 438) | Kék kötött pullóver, a belső fele meg bordó (1954 Vidor Miklós 9778001, 64) | A tapéta évtizedek óta az egyik legnépszerűbb belső burkolat (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. (Mat) ’vmely sokszög közös csúcsból kiinduló oldalai által meghatározott, a sokszögön belülre eső pontokat tartalmazó, ill. két egy síkban levő egyenes és egy őket metsző harmadik egyenes által meghatározott, a síknak az eredeti két egyenes közötti részére eső 〈szögtartomány (nagysága)〉’ ❖ a’ küls szög … egyenl lészen a’ két … bels ellen-szögekkel (1784 Dugonics András C1463, 55) | Midőn két egyenes egy harmadikkal metszetik, nyolc szög képződik, ezek közül azok, mellyek a két vonal közé esnek belsőknek, a többiek külsőknek neveztetnek (1848 Vállas Antal C6697, 14) | A (közönséges) három-, négy- vagy sokszög minden szögpontjában az ott találkozó két szomszédos oldal belső szöget, az egyik oldal és a szomszédjának ama szögponton túl való meghosszabbítása külső szöget zár be (1911 RévaiNagyLex. C5699, 73) | Euklidész szerint két (egy síkban levő) egyenes akkor párhuzamos, ha ezeket egy harmadik egyenessel metszve, a metsző egyenes egyazon oldalán keletkezett két belső szög összege 180° (1978 Szénássy Barna CD30) | [Robert Amman] több olyan hatszögekből álló párt talált, ahol a hatszögek öt belső szöge 90 fokos, egy pedig 270 fokos (1997 Természet Világa CD50).

1b. (alapfokban) ’〈végtagon, ill. azon levő tárgyon:〉 a test, ill. a túloldali végtag felé eső 〈oldal v. rész〉’ ❖ A’ jobb térdének bels oldalán egy daganatot láttúnk (1795 Bécsi Magyar Merkurius 7396022, 715) | mindenik czomb’ hátulsó belső részéről (1829 Horváth József ford.–Becker¹ 8187006, 87) | [a dámvad] felső teste, a combok és a fark hegye barnavörös, has oldala és a lábszárak belső fele pedig fehér (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132003, 39) | Bal karja belső részén, a csukló és a könyök között (1976 Dobos László 1034001, 111) | [ha a ló] nem hajlandó továbbmenni, hajlítsuk az ellenkező oldalra, miközben a belső csizmaszárral nyomjuk a tárgy felé (1987 Domokos Lajos² 1038002, 110).

2. (földrajzi nevek előtagjaként is) ’vmely (részlegesen) körülhatárolt helyen, területen, térben (mélyen) belül, kül. a közepéhez közel(ebb) v. a nyílásától, a szélétől távol(abb) levő, megjelenő, ill. folyó, történő’ ❖ Spárta belſ-része ſintſ illy veszély nélkl (1772 Bessenyei György¹ 7044019, 10) | lehetnek ma is oly Népek, kikről semmit nem tudunk, p. o. Afrikának, és Új Hollandiának [= Ausztráliának] belső réſzeibenn (1800 Budai Ézsaiás 7059001, 1) | Igy végezvén Mátyás ravaszul szavait: Belsőbb pinczeágba szólitá társait (1846 Tompa Mihály 8484064, 94) | a legbelsőbb szentélyben, a szentek szentében álló frigyláda (1910 Csizmadia Lajos CD1211) | beült az asztal belső oldalán a karos lócára (1911 Móricz Zsigmond C3228, 140) | Ami álombeli táj elragadta a Zalán, a Cserhalom, Tündérvölgy olvasóit, az elevenen itt áll ma is Belső-Tolnában (1945 Illyés Gyula 9274069, 11) | félig tolva egy belsőbb ajtó felé vitt bennünket (1947 Szabó Lőrinc ford.–Doyle 9629171, 70) | A távoli Belső-Ázsiában talált régészeti leletek (1977 László Gyula¹ 9384003, 356) | belső kerületi bérház (1993 Rubicon CD17) | belső vulkáni koszorú (1995 Természet Világa CD50) • belső telek (Tört is) ’〈a település határában elhelyezkedő rétekkel, szántókkal, az ún. kültelekkel v. külső telekkel szemben:〉 ált. a paraszti gazdaságnak, ill. a jobbágy telkének a település belterületére eső része; beltelek’ ❖ Intravillanum. Belső telek (1831 Gazdasági szótár C1116, 25) | A’ földesúr tartozik adni jobbágyának a’ törvény’ értelmében: Jobbágytelki illetőséget, mellyen érteni kell részint belső telket, azaz: házhelyet, udvart; részint külső telket, azaz: szántóföldet, kaszálót, rétet (1845 Szűcs István 8457002, 19) | a belső telken állt az istálló, a csűr s más gazdasági épület, ahol a gazda marháját, szekerét, ekéjét, boronáját őrizte, melyekkel gazdálkodását folytatta, mert mindezek saját tulajdonát tették s nem a földesúrtól kapta használatra (1906 Acsády Ignác 8004002, 44) | Egységes mérce csak a belső telekre volt, egy egésztelek belsőségének egy magyar holdból kellett állnia (1998 Orosz István CD17).

2a. ’vmely állam politikai határai között, annak életében, közösségében v. intézményi struktúrájában jelentkező, folyó, történő’ ❖ Szerentsés Arſatzides történeteid e’ napon reménységeden túl estek, ’s belsö háborút adtál a’ gyözettetteknek (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 16) | lehetnek valamely teljesen egyesített államnak belsejében is vámvonalak, melyek belső vámoknak […] neveztetnek (1865 Deák Ferenc CD51) | sok országban a vám kétszeresét fizettetik vele [ti. a külföldi kereskedővel], hogy a belső kereskedelmet a hazai kereskedőknek biztosítsák (1906 Domanovszky Sándor 9111002, 36) | [a magyar ipar] fejlődését a belső piac korlátoltsága is erősen gátolja (1947 Losonczy Géza 2005108, 40) | az uralkodó köteles a társadalmi egyensúlyt, a belső békét biztosítani (1965 Szauder József CD53) | A személyek szabad belső mozgásának […] a külső határok szigorú őrzése az ára (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vmely dologban, kül. tárgyban annak határoló falai, határ(vonal)ai között (mélyen belül) levő, ill. folyó, történő’ ❖ Az a’ mi ott gyöngynek mondatik, vagy tojása a’ tekenyöben lévö békának, vagy […] a’ tekenyönek belsö puffadékja (1775 Molnár János 7232028, 189) | Az a’ gáz, melly a’ két henger közt felemelkedik, argandi lámpát képez, ’s ahoz a’ levegőnek mind belső mind külső hozzájárulása van (1834 Fillértár 8623004, 284) | kemény héjú, kék zománcú [indiai] mangosztánalmák, miknek belső húsa ízre és olvadékonyságra a fagylalthoz hasonlít (1872–1874 Jókai Mór CD18) | a golyó belső üregét (1878 Csepreghy Ferenc 8087002, 195) | Sok hajfürt él pénzestárcák belső rejtekében (1943 Márai Sándor 2032005, 718) | A Ganz-gyárban a belső égésű motorok gyártásának megindítása Bánki Donát (1859–1922) nevéhez fűződik (1996 Terplán Zénó CD30) | [a polcokat] belső fiókokkal párosították (1999 Lakáskultúra CD39).

3a. (csak alap- és ritk. felsőfokban) ’az emberi v. állati testen belül, kül. a törzsben levő, ill. folyó, történő v. ott haszn.’ ❖ bels kelések-is (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 60) | belső szerek (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187003, 150) | az agyonütött nem sebén, hanem egy e’ pillanatban bekövetkezett gutaütésen, vagy más valami belső bajon halt meg (1845 Eötvös József C1584, 43) | A belső szervek épek (1912 Csáth Géza 9085006, 22) | [a balzsamot] mind külső, mind belső használatra egyaránt alkalmasnak tartja a hirdető gyógyszertáros (1965 Borsa Gedeon CD52) | Nem tudni pontosan hol, melyik állatcsoportnál jelent meg először a belső fájdalom (1996 Természet Világa CD50) • belső elválasztású (Anat v. Orvos) ’váladékát kivezetőcső nélkül közvetlenül a vérbe v. a testnedvekbe ürítő 〈(hormontermelő) mirigy(rendszer)〉, ill. ilyen mirigy(ek)re, mirigyrendszerre jellemző 〈működés(mód)〉; endokrin’ ❖ [a pajzsmirigy] az emberben, s csaknem minden gerinces állatban meglevő belső elválasztású mirigy (1922 RévaiNagyLex. C5711, 89) | a gyermek belső elválasztású mirigyrendszerében (1965 György Júlia 1062001, 45) | a belső elválasztású mirigyműködés eltérésein túl, a gégeizmok finom koordinációjának zavarai vagy pszichés okok is szerepet játszhatnak [a mutálás időbeni elnyúlásában] (1997 Magyar Hírlap CD09) • belső fül (Anat) ’a gerincesek halló- és egyensúlyszervének a koponyacsontban legbelül elhelyezkedő, a receptorsejteket magában foglaló része’ ❖ béfelé a’ vakſzemtsontnak [= halántékcsontnak] kſziklás réſziben vagyon a’ bels fül, mely három réſzekre oſzlik, ugymint: pitvarra […]; három fél kerület tsatornákra […]; és egy tsigára […]; melyek mind egygyütt labyrinthusnak neveztetnek (1789 Rácz Sámuel 7278011, 115) | Empedocles is sokat foglalkozott állatok bonczolásával és ő fedezte föl a belső fül labyrinthusát (1904 ÓkoriLex. CD28) | a hallócsontok továbbítják a dobhártyától a hangot a tulajdonképpeni belső fülbe (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A belső fülből kiinduló hanghullámokat (1992 Élet és Tudomány 2006022, 668).

3b. (alapfokban) (rég) ’a törzsön belül elhelyezkedő szervek betegségeinek vizsgálatával, gyógyításával foglalkozó 〈orvos, ill. tudományág〉’ ❖ nem minden órában futhatnak a’ bels és sebgyógyító Orvosokhoz (1795 Magyar Kurír C0327, 753) | a’ ki a’ bels orvosi tudományt [tanulta] (1796 Magyar Kurír C0329, 538) | A görögök mind a külső, mind a belső orvosi tudományt igen nagyra becsülték (1825–1827 k. Kossuth Lajos CD32).

3c. (alapfokban) (Irodt) ’olyan 〈rím〉, amelynek összecsengő, hangzásbeli egyezést mutató szavai egy (vers)soron belül helyezkednek el’ ❖ belsőrímű és … végrímmel kapcsolt hatméretű versekben (1900 Irodalomtörténeti Közlemények C0217, 469) | A leoninus aránylag leggyakoribb formája a belső rímes disztichon (1959 Hegedüs Géza 9233027, 106) | A szabályos sorvégi rímek mellett gyakran használ Rimay a vers akusztikai hatásának élénkítésére belső rímeket is: vagy a sormetszet előtt álló szót csendíti össze a sor végével (pl. Illik énnekem, édes Istenem), vagy a sor első szavát és a sor végét rímelteti (pl. Vajjon s de mi haszon) (1964 Pirnát Antal CD53) | [Csiki László] képei erősek, érzékletesek, izzóak, s belső rímmel, számtalan alliterációval válnak még tömörebbé (1989 Vig Mónika 2025076, 166).

3d. ’vkinek a lelkében v. agyában, érzelem- v. gondolatvilágában, lénye mélyében levő, ill. ott keletkező, ott zajló, (fizikai inger nélkül) ott megjelenő, onnan fakadó 〈érzés, gondolat, kép stb.〉’ ❖ Vegyék-el Istenink hát bels gytrelmem’ (1772 Bessenyei György¹ C1076, 122) | A legbelsőbb örömmel vettem leveledet (1815 Berzsenyi Dániel 8054205, 395) | azt súgta belső érzete (1871 e. Eötvös József C1597, 222) | belső megvetéssel tekintett mostani urára (1881 Vajkay Károly C4673, 74) | belső tűz, színes érzelem (1922 Kosztolányi Dezső C2751, 264) | Az élmény és emlék mindenkiben belső világot is teremt. Ez a belső kép objektív tény, él és hat (1948 Sebestyén György 2052040, 127) | Látomás. Belső látás, álom vagy más, közvetlenül nem érzékelhető események által (1988 Bibliai nevek és fogalmak CD1209) | Beethovent, mikor már elveszítette hallását, a koncerteken mindig az első sorba ültették, hogy rálásson a zongora billentyűire, s látván a „leütött” hangokat, belső hallásával élvezhesse is a zenét (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. ’több darabból v. személyből álló (sűrű) csoport közepéhez közel(ebb), ill. vmely (homogén) anyagban belül levő’ ❖ [az iszapos föld] belsö réſzei ſzoroſan egy máshoz ragadnak (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332003, 7) | Tisztítsd-meg a’ kelkáposztát a’ vastagabb leveleitől, főzd-meg sós vízben puhán, de hogy a’ belső része a’ kelnek épen maradjon (1846 Zelena Ferenc 8534006, 73) | A fehér hunok a feketékkel összekeveredve apró csapatokban tarkálnak a belső sorok között. Leghátul állnak a gyalogosok (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 297) | [a duramen] a fák fatestének belsőbb és régibb része (1912 RévaiNagyLex. C5702, 56) | A köteg legbelső okmányának (1962 Kelényi Ferenc CD52) | [a fényenergia] megolvaszthatja a jég belső részét (1996 Természet Világa CD50) • belső becs (rég) ’vmely ötvözet, kül. pénzérme nemesfémtartalma; belbecs’ ❖ pénznek belső betsét … meg-fogyasztyák (1787 Törvény a vétkekről ford. C2450, 43) | Az arany és ezüst edények birtokosi árra köteleztetnek, hogy a’ bels betsnek harmad részét fizessék le (1809 Hazai és Külföldi Tudósítások C0192, 199) | Általjában véve az értznek belső betse is a’ külsőtől függ (1811 Farkas Ferenc C1693, 9) | a’ könnyen vakítható fényü arany helyett belső becs nélküli vas pénzt ada (1838 Zsoldos Ignác 8540002, 65).

4a. ’〈a külsővel szemben is:〉 több hasonló réteg, ill. sorba rendezett hasonló dolgok v. sorban álló személyek közül a (leg)belül, a középpont(nak tekintett, rendsz. nagyobb dolog)hoz(, személyhez) közel(ebb) levő’ ❖ Az Emberi test közönséges takaróihoz számláltatnak 1. a’ külsö bör; 2. a’ belsö bör; 3. a’ kövér bör (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 32) | Alruha, bels v. alsó ruha. Tunica (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 9) | Ezen Hólyag’ falai vastagok ’s két rétegből állanak: a’ külsőbb rostos, erős, a’ belsőbb nyálkahártya, melly sürűn rakva van nyálkamirigyekkel (1848 Pólya József 8371003, 45) | [a magházon] három réteget, külsőt, belsőt és középsőt különböztetünk meg (1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.–Emery C3077, 172) | Keskeny kettős kör volt belerajzolva a zodiacus tizenkét csillagjegyével, a belső körben háromszög (1932 Móra Ferenc 9459035, 151) | beterelnék a 7-es buszt a legbelső sávba (1996 Magyar Hírlap CD09) | a szakember a belső emberek katasztrofális védekezésének, valamint a gyenge kapusteljesítménynek tulajdonítja a vereségeket (1998 Magyar Hírlap CD09).

4b. (Sp) ’〈labdarúgásban:〉 a középcsatár és a szélsők között játszó 〈összekötők vmelyike〉 v. 〈a támadójátékosoknak〉 a szélsők között elhelyezkedő 〈csoportja〉, ill. 〈a hátvédsor〉 középen elhelyezkedő 〈vmely tagja〉’ ❖ A Bratislava belső csatárai is észrevették a cserét (1950 Népsport júl. 17. C5350, 26) | [1951-ben] a milánói piros-feketék belső hármasát már a svéd „Grenoli-trio” (Gunnar Gren–Gunnar Nordahal–Nils Liedholm) alkotta. A középcsatár Nordahl az 50-es években 5-ször bizonyult a Serie A gólkirályának (1990 Tények könyve CD37) | egy álomszerű „belső hármas”, Pelé, Di Stefano és Puskás (1997 Magyar Hírlap CD09) | A söprögetős játékról [a csapatnál] már az eindhoveni tornán áttértek a két belső védősre (mindkét mérkőzésen Komlósi és Kuttor volt a hátvédsor két középső embere) (1999 Magyar Hírlap CD09).

5. ’vmely (zárt) rendszernek, vmilyen szempontból összetartozó dolgok, folyamatok rendezett csoportjának, összességének a keretein belül levő, abban érvényesülő’ ❖ Illyenek vóltak a’ Káldeuſok, illyenek az Egyptiakuſok, tſillagokat viſgáltak, jövendöltek, barmokat, plántákat imádtak s’ a’ terméſzetnek belsö réſzeit eléggé magyarázni nem tudták (1777 Bessenyei György¹ 7044056, 45) | a’ magyar nyelv’ belső történetét (1809 Szemere Pál C2559, 285) | a gondolatok belső, szimbolikus ritmusát (1911 Babits Mihály C0696, 86) | a versben jelentkező ritmusformák bizonyos belső összefüggést mutatnak (1961 Gáldi László 9167001, 10) | az előfeltevések rendszerének […] belső láncolata (1990 Jancsó Júlia ford.–Ricoeur 2029024, 625) | a nagyívű önéletrajz belső kohézióját (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

6. ’vmely közösség, szervezet, intézmény keretein belül levő, folyó, történő, ható’ ❖ a gazdasszonyokkal, feleségökkel való csaknem minden harmadnapi belső háború, harcz, ütközet, veszedelem (1802–1804 Bessenyei György¹ C1079, 41) | az Omode ház belső harcait (1864 Toldy Ferenc 8481011, 223) | ez az Egyház legbelsőbb ügye (1905 Ady Endre CD0801) | a nagykegyelmű család belső békéjét (1963 Bóka László 9064023, 120) | irodalmi életünk belsőbb köreiben (1975 Somlyó György 2056007, 75) | választási jellegű [lesz] a miskolci kongresszus, hiszen nincs olyan belső csoportosulás, amely ne szeretné megmenteni az 1998-as esélyt (1995 Magyar Hírlap CD09).

6a. (alapfokban) ’vmely közösség, szervezet, intézmény központi, meghatározó részéhez tartozó, ill. ahhoz v. annak irányítójához közel álló 〈személy, csoport〉’ ❖ A bécsi minisztérium belső köréből is nagyon szeretném, ha valami tudósítást szereznél (1848 Kossuth Lajos CD32) | [a Magyar Tudományos Akadémia] belső tagjai (1890 Akadémiai Értesítő C0011, 65) | [a] határozat jelentőségét még az is növelte, hogy kebelbeli, belső ember, egy városi tisztviselő ellen hozták (1983 Szabó Jenő CD52) | [ha] korlátozzák az Európai Bizottság létszámát, nem lehet egyszerre minden tagállamnak képviselője. Így az ENSZ Biztonsági Tanácsának mintájára kialakulhatna a nagyok egy belső csoportja (2000 Magyar Hírlap CD09).

6b. (alapfokban) ’〈a külsővel szemben:〉 vmely intézményben munkaviszonyban, alkalmazotti jogviszonyban dolgozó 〈személy〉, ill. ilyen viszonnyal, alkalmazással kapcs.’ ❖ [Acsády Ignác történetíró és publicista] 1870 január 1-én a Pesti naplóhoz ment át s azóta mostanáig e lapnak belső munkatársa (1893 PallasLex. CD02) | A Mayer & fiai gépgyári cég belső tagja elhunyt (1900 Budapesti Hírlap nov. 17. C0055, 8) | Budapesti vállalat belső ellenőrt keres (1961 Népszava aug. 20. C4825, 11) | Minálunk – folytatja Albert, nekibátorodva – minden időben dolgoztak nagyon tiszteletreméltó, sőt, nagyon elegáns beosztású belső alkalmazottak (1965 Dobozy Imre 9110002, 72) | a belső létszámot, a külső foglalkoztatást (1998 Országgyűlési Napló CD62).

6c. (alapfokban) (rég) ’〈kül. az állami és egyházi intézményrendszerben:〉 a hivatalos szervezethez, hierarchiához, (köz)intézményhez tartozó 〈egység, testület〉, ill. abban tisztséget betöltő 〈személy〉’ ❖ [Viklef] a’ Szent Irás ellen-való dolognak tánitá lenni a’ Papok, Egyháziak’, belsö Személyek jóſzágát (1774 Molnár János C3194, 74) | Magam is gyakran óhajtottam vala már, hogy bár tsak valamellyik fijam bels ember lenne (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, 36) | [a bíró] elhagyta a két belső embert [ti. a papot és a tanítót] (1858 Boross Mihály C1154, 41) | Nem gondol kegyed arra, hogy a férje belső tisztviselője a kálvinista hitközségnek? (1888 Jókai Mór CD18) • belső tanács (Tört) ’〈Magyarországon a 19. századig:〉 a szabad királyi városok legfontosabb önkormányzati szerve’ ❖ a’ Debreczeni Belső és Külső T(ekintetes) Tanács (1775 Csokonai József 7503001, 9) | Nálunk [ti. Szatmárnémetiben] a’ belső tanács üléseiben a’ közigazgatási ügyek tárgyaltatnak, ’s a’ büntetőperek itéltetnek, a’ polgári pereket külön törvényszék itéli; a’ külső tanács üléseiben hasonlóul a’ közönséget ’s város gazdaságát illető tárgyak felett tanácskoznak (1841 Pesti Hírlap CD61) | ha bírót, belső tanácsot kell választanunk, magunk végezzük el (1879 Jókai Mór CD18) | [Kőszegen] 1568-tól a kétkamarás önkormányzati testületek közül bizonyíthatóan a belső tanács látta el a városi bíróság feladatkörét (1992 Országgyűlési Napló CD62).

6d. (csak alap- és felsőfokban) ’〈előkelő, (viszonylag) magas rangú személy, kül. uralkodó mellett:〉 azzal közvetlen kapcsolatban levő, közvetlenül érintkező, ill. annak a közvetlen környezetéhez tartozó v. ott élő 〈személy〉’ ❖ Nagy Méltóságú Nagy Karolyi Gróf, Karolyi Antal Urnak […], Felséges Apostoli Kiralyné Aszszonyunk Belsö Valoságos Titok Tanátsának [ti. tanácsosának], Hadi Rendben Lévö Keresztes Vitėzének (1772 Marikovszky Márton C3033, [III]) | Sasza asszony belső udvarhölgyei (1872–1874 Jókai Mór CD18) | A mi Fekete Sománk, a mi öreg urunk, császárunk jobb keze, első ministerre, ha kellett helyettesítője, legbelsőbb titkos tanácsosa volt (1879 e. Vahot Imre 8502001, 110) | Rákóczy Pál is, mint Bethlen belső tanácsosa (1893 Szilágyi Sándor CD55) | A tartományok és vármegyecsoportok élére Lajos a maga legbelsőbb udvari környezetéhez, lovagi társaságához tartozó, neki hálára kötelezett, személyes híveit állította (1934 Hóman Bálint CD42) | a király belső katonai tanácsadói (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | IV. Károly fia, Zsigmond (előbb magyar király, később maga is német-római császár) emelte ki udvarában belső emberévé, nagy emberré Mátyás apját (1983 Cs. Szabó László 9093002, 167).

6e. (alapfokban) ’〈gyakr. a külsővel szemben:〉 vmely család alkalmazásában a házon belüli v. a ház körüli teendőket ellátó, ill. a családtagok mellett szolgáló 〈személy(zet)〉’ ❖ belsö cselédek (1777 Erdődy Lajos ford.–Sztáray C1638, 13) | éppen most találkozék velem a’ belső Inassa (1825 Láng Ádám János ford.–Meisl C2883, 4) | Belső mindönös voltam a Pétöri majorban (1899 Terescsényi Gyula C4117, 90) | itt, a kastélyban, nem nagyon válogathatunk a foglalkozások között: azt hiszem, belső cselédséggé kell átalakulnunk (1965 Dobozy Imre 9110002, 71) | a belső személyzetet és a külső cselédséget (kocsist, fullajtárt, lovas legényeket egész az udvar söprőjéig) az úr a maga ízlése szerint, mintegy saját egyenruhájába öltöztette (1997 Magyar néprajz CD47).

7. ’közeli, bizalmas, bensőséges 〈viszony, kapcsolat〉, ill. ilyen viszonyra jellemző 〈érzés, állapot〉’ ❖ barátságod Apollóval belsö (1793 Molnár Borbála 7230002, 87) | barátság s belső vonzalom köt [engem], Mint tudja, a herczeghez s Claudióhoz (1871 Arany László ford.–Shakespeare CD11) | az Ürményi család neki [ti. Horvát Istvánnak] valódi maecenása volt, csaknem elválhatatlanúl élt a család körében, melyhez belső baráti viszony fűzte (1896 Magyar írók élete CD27) | Zsigával sokat voltunk együtt, sokat vitatkoztunk, de viszonyunk, ha lehet, még belsőbbé alakult (1929 Marczali Henrik CD10) | A képekről sugárzik az a belső kapcsolat, amely a két embert összekötötte (1996 Magyar Hírlap CD09).

7a. ’vkivel ilyen viszonyban levő 〈személy〉’ ❖ gondold azt, hogy leg-belsbb barátoddal szóllasz (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 116) | Az öreg Varju bácsi … egészen belső emberré lett, egyetlen bizodalmas jó baráttá (1882 Tolnai Lajos C4199, 224) | [Friedrich Gentz] Metternich belső barátja volt (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 232) | Seres egyik belső embere árulóvá vált, s maga is segédkezett a merénylet előkészítésében (2000 Magyar Hírlap CD09).

7b. (ritk) ’idegenekre, kívülállókra nem tartozó, bizalmas 〈dolog, ügy〉’ ❖ legbelsőbb magánügyének (1909 Adorján Andor CD10) | Nem tételeztem volna fel, hogy a betegek nincsenek a saját sorsukkal eléggé elfoglalva, hogy mindég mások belső életébe akarnak befurakodni (1912 Csáth Géza 9085007, 50) | A bensőbb családi dolgok nem tartoznak sem a tudományra, sem a közönségre, de mivel a költő [ti. Petőfi] minden belső ügyébe beleavatta olvasóit, ezek is jogot formáltak arra, hogy újra és újra visszatérjenek a Júlia-problémákhoz (1933 Pintér Jenő CD44) | [az anyagot] egy dossziéban őriztük. Akkoriban [ti. 1941 körül] sikerült titkot tartani. Ez szerkesztőségi belső ügy volt, a külső munkatársak közül sem mindenkinek mondták meg, hogy mire készül… (1970 Markovits Györgyi 1102002, 406).

8. ’〈a külsővel szemben is:〉 vminek a lényegéhez, velejéhez tartozó v. azzal összefüggő, vmiben meghatározó módon, tartalomként benne rejlő, ill. e tartalmat tükröző v. azzal kapcs.’ ❖ A’ Konfutius hires Filosofusnak-is vagynak Kanonikus Könyvei, de essentiis rerum, a’ dolognak belsö valóságáról (1792 Parnasszusi időtöltés C0125, 172) | a’ jó tenyésztő köpük belső és külső jelei (1835 Vajda Péter C4660, II) | a darabok kiválogatásában is oda törekvénk, hogy az egésznek belső alkatát legalább sejtethessük olvasóinkkal (1862 Szász Károly² C3837, V) | a szó legbelsőbb s legelvontabb értelmében (1910 Karinthy Frigyes CD10) | a belső lényegi mondandóval (1985 Spiró György 1143003, 498).

II. fn 26C

1. (birtokszóként) ’vmely testnek, tárgynak a határai között, belül levő tér felé néző oldala, része’ ❖ A’ tisztátlan fegyver rozsdát kap, szerszámja maga magátol meggyengül, ’s a’ cső’ belsejében rozsdaette gödröcskék támadván, hordására nézve is megromlik (1829 Pák Dienes 8346004, 36) | [az épület] belsejét bemázolta szörnyű festésekkel (1851 Jókai Mór CD18) | A kabát belseje … szintén el volt lapos gombokkal látva, lehetett a kabát külseje is és vice versa [= megfordítva] (1901 Mikszáth Kálmán C3120, 181) | hazaérve kicsomagolta a húst s a papír belsejére az volt írva, hogy „maga borzassztóan tetszik nekem” (1962 Domahidy Miklós 1035001, 210) | attól a krétától lett krétás az orra, amivel egy ismeretlen jóslatot firkált a zsalu belsejére (1985 Bodor Ádám 1020002, 27).

1a. (birtokszóként) ’végtagnak, ritk. azon levő tárgynak a test felé, ill. a túloldali végtag felé eső oldala, része’ ❖ Bőr vala [a pajzs] belseje, vaslappal leszorítva keményen (1825 Vörösmarty Mihály CD01) | [A perui szarvason] az orr vége körüli gyűrű, az alsó ajak alsó része, a torok, a lábszárak belseje fehér (1929 Az állatok világa ford. CD46) | vérpettyes combja belseje, mint az egyiptomi sáskának (1954 Juhász Ferenc 9285020, 54) | Mindig kiszakadnak [a nadrágok] itt – mutatta is –, a lábszár belsején (1999 Magyar Hírlap CD09).

1b. (Sp) ’lábfejnek a másik láb felé eső oldala, ill. ezzel végzett rúgás’ ❖ Maga véd, én meg suttolok [= lövök] egy párat kapura. […] Mutatok én egy pár olyan lökést, hogy a szeme-szája eláll… Csavart rüszt, csavart belső (1956 Gyárfás Miklós 2005064, 676) | [a balszélső] nem áll meg a lökés után, belsővel elviszi a labdát, puhán bead, előrevetődik térdmagasságba a középcsatár, parádés gólt fejel (1974 Zsolt István 9808003, 156) | A szappan után kapott, de Kónyi már könnyed „belsővel” visszapasszolta a tömegbe (1983 Örsi Ferenc 9502001, 67) | Lipcsei a Vasas-térfél közepén egy elegáns mozdulattal passzolt Albert elé, ő ugyancsak elegánsan csavarta belsővel a labdát a Vasas kapujának bal alsó sarkába (1994 Magyar Hírlap CD09).

2. (birtokszóként, felsőfokban is) ’vmely területnek v. felületnek a középponthoz közel(ebb)i, a szélétől távolabbi része’ ❖ gyalog az orſzág’ belsejét teſtek lelkek fáradtáig, hegyen völgyön mindenfelé öſzſze-keresgélték (1801 Molnár János 7445022, 61) | a sziget belsőjében (1843 Récsi Emil ford.–Sand 8389005, 105) | a szárazföld belsejében lakó emberből csak ritkán válik jó hajós (1882 Vámbéry Ármin 8507007, 199) | [a széles völgyfenekek] földmívelésre a hegység belsejében az egyedűli területet nyújtják (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a címer] belsejében a hármas halmon kettős kereszt van (1920 Pajzs Ödön CD10) | [a sugárúton] mintha valami ködfolyó ömlött volna a város belsejébe (1965 Németh László² 9485041, 16) | a félsziget belsejében lévő városokban (1990 Schütz István 2004011, 469).

3. (birtokszóként, felsőfokban is) ’vmely tárgynak v. testnek a határai között (mélyen) belül levő része v. tere’ ❖ [férgekből] ezerſzer ezer-is el-fér egy mákſzemnek dombján, vagy belsejében (1775 Molnár János 7232028, 180) | a’ [gyümölcs] belseje legyen az enyim, a’ külseje a’ tied (1805 Kis János¹ ford. 8240038, 33) | [a faliszekrény] legbelsejéből egy pecsétes iratcsomót vett magához (1846 Jókai Mór CD18) | [a tekintetes úr] behúzódhatnék a hintó belsejébe (1886 Tolnai Lajos 8483020, 3) | Én csak állottam a malom belsejében, az ajtó közelében (1939 Móricz Zsigmond C5087, 243) | Mi a helyzet a 101-es gép belsejében a felszállás időpontjában? (1992 Huszár János 2012004, 163).

3a. ’vmely épületnek, helyiségnek, járműnek meghatározott módon kialakított belül levő része (a benne levő dolgokkal együtt)’ ❖ A Fehér Attila által tervezett belsőben […] visszajelentkeznek a külső kerámiaoszlopok és hangsúlyos párkányok (1992 Szegő György 2010013, 70) | az 1990-ben debütált [Ford] Escort folyamatos átalakításon ment keresztül. Ez a műszerfalon is meglátszik, hiszen az eddigi szögletes tucat-dizájntól eltérően, az új belsőt az ívek és az ovális nyomógombok jellemzik (1995 Magyar Hírlap CD09) | Nem is akartunk népies belsőt, szinte csak jelzésszerűek azok a régi, festett parasztbútorok (1997 Lakáskultúra CD39) | A „nagygenerálon” átesett villamosok esztétikusabb és kényelmesebb belsőt kaptak (1997 Magyar Hírlap CD09).

3b. (birtokszóként) ’emberi v. állati testnek a belül levő része, kül. a gyomor, has, hasüreg’ ❖ természethistoriából az állatok belsőjének, füveknek és földnemeknek megismerése (1842 Pesti Hírlap CD61) | ha az embernek egy kis szesz van a belsejébe, könnyen kibeszéli, ami a füle megett van (1937 Móricz Zsigmond 9462030, 123) | Kifogtak egy vemhes példányt [ti. egy bojtosúszós halat], belsejében – az illinoisi kövületekhez hasonlóan – a kocsonyás magzatburokhoz tapadó kicsinyeivel (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146003, 136).

3c. ’labda v. kerékabroncs felfújható gumitömlője’ ❖ Ez a balom egy nagy, léggel tölt labda volt, melynek belsejét felfújt marhahólyag képezé, külseje pedig borjúbőr volt (1876 Jókai Mór CD18) | Vadonatúj női turakerékpár 98% gumikkal, tartalék belsővel, Daimon dinamóval és fényszóróval […] 600-Ft (1948 Szabad Nép máj. 9. C4871, 1) | Puch 250 köbcentis Sport, első teleszkóppal, príma belsőkkel, külsőkkel (1958 Magyar Nemzet aug. 17. C0354, 11).

3d. (birtokszóként) ’szónak, szöveg(egység)nek az eleje és vége között(, középen) levő része’ ❖ [A sziléziai németben] szó belsejében a b gyakran átmegy a megfelelő fúvó hangba; lawa (leben) (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A refrénnek csak töredékei térnek vissza itt-ott, a vers belsejében, foszlányosan, módosulva, néhol félig felismerhetően (1941 Sőtér István 9613007, 119) | Nemzeti verselésünkben a hangsúlyos lüktető rendszerint az ütem elejére kerül, de kerülhet esetleg az ütem belsejébe is (1961 Gáldi László 9167001, 19) | az epentézis […] egy hangzó betoldását jelenti szó belsejében (1981 Vígh Árpád 1163002, 192).

3e. (birtokszóként, felsőfokban is) ’vkinek a lelke, érzelem- v. gondolatvilága, ill. személyisége’ ❖ külsd igen jól illene belsdhöz (1792 Aszalay János ford.–Lessing C3779, 57) | [a szerelmes] tettben mindég ellenkezik, belsőjében még is egy (1824 Kisfaludy Károly C0032, 214) | Herbst úr belsejében mégis fölébredt a lelkiismeret (1868 Vértesi Arnold C4454, 143) | lényem legbelsejében, tobzódtam abban a gondolatban, […] hogy irányomban megvan benne a szenvedély minden alacsonysága (1917 Schöpflin Aladár ford.–Barbey d’Aurevilly 9590007, 42) | Az Isten sem érti: Belsőmet mi bántja, Lelkemet mi vérzi (1936 Reményik Sándor CD01) | Az ember belseje, a szív („mély”) kiismerhetetlen (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

4. (felsőfokban is) ’több darabból álló (sűrű) csoportnak a közepéhez közel(ebb)i, ill. (homogén) anyagnak a belül levő része’ ❖ „Gyilkos!” hangzék most a’ kis erdő’ belsejéből (1837 Vörösmarty Mihály 8524423, 101) | [a kan disznók szalonnájához] nagyon éles bicska kellett, olyan kemény volt még a legbelseje is (1941 Veres Péter 9771013, 103) | a szupernóva-robbanás maradványaként felismert Rák-köd belsejében pulzárt találtak (1978 Simonyi Károly 1142004, 449) | A porc belsejében […] a csontosodás területén a porc sejt közötti állománya elmeszesedik (1986 Az emberi test 1114004, 1001).

4a. (Sp) ’〈labdarúgásban:〉 a középcsatár és a szélsők között játszó összekötő’ ❖ Az első negyedórától kezdve az MTK kezdeményezett többet, de a belsők kivártak a lövéssel, no meg Hegyiék is idejében közbeléptek (1959 Népszabadság okt. 29. C4811, 12) | A szélsők beadtak, a belsők meg ráhajolván, igyekeztek a labdát a hálóba továbbítani (1979 Esterházy Péter 9129002, 303).

5. ’vmely szervezet, intézmény, ill. közösség központi, (leg)fontos(abb) része’ ❖ Nagy oktalanság időtöltésül a családok belsőjébe politikát vinni be (1843 Récsi Emil ford.–Sand 8389003, 173) | munkák és érdekek, keresletek és kínálatok szervezete, ahova épolyan lépcsők és összeköttetések vezetnek, mint minden más társadalmi szervezet belsejébe (1917 Babits Mihály 9014159, 248) | a társadalom belsejében elkezdődött jó irányú folyamatokat (1981 Kenyeres Zoltán CD53).

6. (felsőfokban is) ’〈a külsővel, a formával szemben is:〉 vminek a lényegi, tartalmi része’ ❖ hányan áldozták fel a’ Dolgot a’ Hangnak; a’ Szónak, Formának és Héjnak a’ Dolog’ Velejét és Belsejét? (1794 Kármán József² 7165023, 293) | a legbelsejéig lát ez a szeretet tájnak, épületnek, embernek, növénynek, állatnak egyaránt (1930 Kodolányi János CD10) | Gondoltam, ez lesz az a bizonyos könyv, amelyben a külsőnek a belsőhöz való viszonya foglaltatik (1934 e. Móra Ferenc 9459047, 286) | [a művészetnek Erdélyi János szerint] az a feladata, hogy a látszatban kiemelje a lényeget, külsővé tegye a belsőt (1992 Dávidházi Péter 2016009, 334).

6a. (rég) ’〈a külsővel, a formával szemben is:〉 vmely műnek, (írott) szövegnek a tartalma, mondanivalója’ ❖ nem kívántatik tlünk: hogy a’ Grammatikának [ti. Szaller György munkájának] belsejét, a’ Szerznek valóſágos ſzabásit visgállyuk (1794 Istók – Debrecenbe! 7307004, 43) | Úgy igyekeztem, hogy [a mű] belsője kűlsője méltó legyen a’ Grátziákhoz (1800 Csokonai Vitéz Mihály C1324, 8) | [a Felső-Magyarországi Minerva] belsejét … recenseálom (1825 Vörösmarty Mihály C5311, 183) | [a] következő módosításokat ajánlottam a lap belsejére s külsejére nézve (1848 Arany János 8014124, 162) | A levelek belseje mitsem változott (1868 Vértesi Arnold C4454, 42).

7. (rég) ’cseléd, szolgáló’ ❖ [Róza:] Hát te, kis lyány, mi akarsz lenni? [Netti:] Belső! (1841 Csató Pál C1266, 412) | a piros csizmás „belső” … hófehér himzett hélyakat [= huzatokat] huz az ágynemükre (1885 Gyarmathy Zsigáné C1953, 225) | Udalrich úr távozta után a grófné Andriána belsőjét, Mártha leányzót hivatta (1925 Berde Mária 9047016, 34).

J: benső.

Fr: valóságos.

ÖU: kerékpár~, lakás~, szoba~, templom~.

Sz: belsőképp.

Vö. CzF. belső¹, belső²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bel-, ~; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.