bensőség fn 3B8 (vál)
1. (birtokszóként) (rég, ritk) ’vkinek a belső, érzelmi világa, ill. ennek mélye, benső része’ ❖ [Schiller] személyessége és munkái annyira eltölték barátunk [ti. Magda Pál] lelkét, bensőségének annyira megfelelők voltak, hogy annak érintéseitől keblének húrjai egész életén keresztül utánrezgének (1841 Toldy Ferenc 8481022, 50) | hogy a krisztusi tan bennünk életté váljék, ahhoz meleg, magnetikus áram kell, ahhoz a lélek bensőségét átjáró isteni behatás kell s ezt mi kegyelemnek hivjuk (1903 Prohászka Ottokár 8378004, 207).
2. (/ritk) ’érzelmi gazdagság, mély érzésekre való képesség, ill. ennek kifejeződése; belsőség’ ❖ Lendvay e nyilatkozásokat sok bensőséggel […] mondja el (1842 Bajza József C0717, 159) | Sohase hittem volna, hogy e csupán világiasságnak élni látszó nő ily igaz érzelemmel, ily őszinte bensőséggel tudjon szólni, főleg hozzám (1859 Matkovics Pál 8299001, 73) | Zsuzsánna sokban különbözött nénjétől, hevesebb volt, itéleteiben élesebb, kevesebb volt benne a bensőség (1865 e. Jósika Miklós 8212018, 50) | Catul Bogdan letisztult izléssel, franciás finomsággal dolgozó müvész. Közvetlen egyszerüség, bensőség jellemzi (1939 Független Újság 2126001, 6) | inkább a művészekre, mintsem a szakmabéli művészettörténészekre jellemző bensőséggel, odaadással (2000 Új Könyvek CD29).
2a. (birtokszóként) (/ritk) ’vminek az érzelmi telítettsége, mély érzésektől átfűtött volta; belsőség’ ❖ abból következtesse szerelmem’ bensőségét (1839 Gaal József C1206, 88) | képein ritkán villan keresztül a kedély bensősége és a meggyőződés igazsága (1861 Zilahy Károly 8539020, 177) | semmiképpen sem lesz lehetséges pontos fogalmat adnom annak az ideges érdeklődésnek bensőségéről, a melylyel a világegyetem legközönségesebb tárgyainak szemlélésére vetettem magamat (1910 Elek Artúr ford.–Poe 9122001, 24) | Az éneklés bensőségén, kidolgozottságán túl a válogatás maga is beszél az előadóról (1995 Magyar Hírlap CD09).
2b. (birtokszóként) ’vminek a belső, ill. belülről fakadó volta’ ❖ ismerve angyali jó szereteted bensőségét (1859 Kossuth Lajos CD32) | az érzelmi felindulás nem egyéb, mint a meggyőződés bensősége (1892 Dengi János 8101001, 34) | Oly munka ez [ti. Barabás Miklós portréja], melyen az ihlet bensősége érzik (1923 Hoffmann Edith 9251001, 22) | az emberi érdeklődés bensősége (1924 Réti István CD10) | a bűnbánat bensősége (1964 Hopp Lajos CD53) | [az elbeszélés] tükrözte az átélés bensőségét (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).
3. ’bizalmasság, barátság, meghitt, közeli viszony’ ❖ e’ különben igen korholást érdemlő viszony a’ gondatlan, szeles, jószivü gyermekek közt bizonyos bensőség és szivdedség jellemét ölti magára (1844 Tóth Lőrinc 8490020, 34) | nemeskéri Kiss Miklós ezredes barátom Thouvenellel benső meghitt viszonyban állott, mit családi összeköttetés is növelt; s a császár, kinek e viszonyról tudomása volt, e bensőségen fenn nem akadt (1880 Kossuth Lajos CD32) | köztük a régi bensőség megszakadt örökre (1905 Mikszáth Kálmán CD04) | Isten itt az emberséggel az öntudat és valóság fölbonthatatlan bensőségében jelenik meg (1944 Schütz Antal 9592001, 48).
3a. (birtokszóként) ’vminek ezt tükröző volta’ ❖ Ön tehát ismerte azon viszonynak is mind jellegét, mind bensőségét, melylyel engem a gróf megtisztelt (1861 Kossuth Lajos CD32) | Nem tudjuk, mikor kezdődött barátságuk [Szentjóbi Szabó Lászlóval], de bensőségéről tanúságot tesz maga Bacsányi (1904 Szinnyei Ferenc CD55) | kapcsolatunk bensősége (1943 Szabó Lőrinc 2032001, 702) | A só a szövetség tagjai egymáshoz való viszonyának bensőségét és állandóságát van hivatva jelképezni (1995 Jubileumi kommentár CD1205).
4. ’otthonosság, családias meghittség’ ❖ az öltözőszobai helyet kevés hév és bensőség jellemzé (1841 Bajza József C0717, 83) | A vasárnapi ismerkedési estély méltó párja volt a rima-szombatinak, kedélyesség, fesztelenség és bensőség tekintetében (1876 Szilágyi Sándor CD57) | Horváth János írói portréin […] a teljesség, az elrendezettség nyugalma honol – a magyar irodalomnak az a látványa, melyet ő tár elénk, sajátos bensőséggel telt meg (1966 Sőtér István 9613012, 402) | A „hulló hóesésben lapuló szanatórium” meghitt idillje intenzíven jeleníti meg a nómenklatúra diszkrét báját, a hatalom védte bensőség világát (1997 Magyar Hírlap CD09).
4a. (birtokszóként) ’vminek ezt az érzetet keltő volta’ ❖ [a főhercegi család tagjai] föléje helyezik minden fénynek és pompának a családi élet bensőségét (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Horváth Jánosnak megadatott, hogy […] az ábrázolásnak azt a nyugodt teljességét, derűs bensőségét és személyességét nyújthassa nekünk, melyet a maga korának valamikor Arany János nyújtott (1966 Sőtér István 9613012, 402) | A misék közül a falu társadalma az énekes misét becsüli sokra, vonzza a litánia bensősége, a búcsú ünnepélyessége (1993 A magyarság kézikönyve CD06).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.