beolt² ts ige 4a3

1. (Mezőg is) ’〈növényt, kül. fát〉 úgy nemesít, hogy ágába, vesszőjébe más(, nemes) növényről vett hajtást v. szemet illeszt’ ❖ [a másik kert] arra való, hogy abban ugyan azon Tsemetéket 3. vagy 4. Eſztendö múlva által ülteſsék […], oſztán be-óltani leheſsen öket (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332009, 187) | Vincenzánál Felső Olaszországban a’ közönséges fűzfát (salix alba) beoltják a’ kötő fűzfával (salix viminalis) (1835 Némethy József 8333013, 130) | királyi törzse korcs galylyal beoltva (1867 Szigligeti Ede ford.–Shakespeare C3740, 90) | hozzákezdtem legelébb is a kertészkésemmel a beojtandó alany elkészítéséhez, aminél szükséges a melléksarjak levagdalása s az alkalmatlan tövisek letisztítása (1890 Jókai Mór CD18) | 16 fiatal magoncot ültettek mellé és a pusztuló fát beoltották velük (1998 Természet Világa CD50).

1a. (vál) ’〈vminek, es. vkinek a tulajdonságait〉 vminek a hozzáadása által (előnyösen) megváltoztatja’ ❖ [Victor Hugo] oltá be Lucretziába, az asszonyiság szörnyébe az anyai szeretet végtelen magasra szálló szentségét (1839 Nagy Elek C3241, 62) | az elbeszélés a meséből keletkezett. […] Ez a tartalom lassanként beoltatott megfigyelésekkel és a közönséges hétköznapi viszonyok és élmények fájáról lenyesett gallyakkal (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | [Szabó Pál] lírával oltotta be a magyar novellát (1956 Varga József 2005091, 826) | a barnával és okkerral beoltott szürke szívfacsaróbb tragédiát sejtet, mint a legsötétebb fekete (1995 Magyar Hírlap CD09).

1b. (rendsz. ign-i alakban) (vál) ’neveléssel v. más ráhatással eléri, hogy vki v. vmi vmely érzés, gondolkodásmód hatása alá kerüljön, azzal átitatódjon’ ❖ Nekünk a kultivált, a fegyelmezett, a nemesitett s az eszmékkel beoltott [emberi] természet kell (1903 Prohászka Ottokár 1125022, 116) | [Az esperesné] rajta volt, hogy a mostoha lányait beoltsa a saját jó modorával (1911 Móricz Zsigmond C3214, 73) | Ady termésének időszerű politikummal beoltott jó harmadrésze fog leghamarább elavulni (1933 Rédey Tivadar CD10) | Ha valaki nagyenyedi diák volt […], be van oltva az erdélyi protestantizmussal (1940 Pintér Jenő CD44) | a gyűlölet ragadós, be lehet oltani vele az embereket (1968 Molnár Géza 9455001, 69).

2. (tárgy n. is) (Mezőg is) ’〈más(, nemes) növényről vett hajtást v. szemet〉 vmely alanyba nemesítés végett beleilleszt’ ❖ Óh drága Aſzſzonyom! kapol ſzáraz ághoz, Korhott már, és indúlt a’ múlandóſághoz. Ha nyers törsöködbe eztet bé-óltanám, Indúlt ſarjazását meg-károsítanám (1795 Gvadányi József 7125037, 7) | A beojtandó rózsaszálat, a két kezem el levén mással foglalva, kertész szokás szerint a fogam között tartottam (1890 Jókai Mór CD18) | jól kell megválasztani a csemetét, az alanyt, akibe beót az ember (1913 Móricz Zsigmond C3222, 69) | a tarlott ágak kérgén, Mint egy szivós és makacs Beoltott szem, fényre törvén, Régi kincs nő, drága kacs (1927 Tóth Árpád C4230, 241) | levágattál a természetes vadolajfáról, és a természet rendje ellenére beoltattál a szelíd olajfába (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

2a. ’〈magatartást, lelkületet, ismeretet, eszményt stb.〉(neveléssel) meggyökereztet vki(k)ben, ill. vhol, vmiben’ ❖ Mely ſzerentsés ſzületéſek, Van, ’s bóldog neveltetéſek A’ paraſzt kisdedeknek! Magok az Anyák ſzoptattyák, ’S terméſzeteket bé-óltyák Szívekbe gyermekeknek (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225005, 35) | kis korunktól bé-oltott ſzámtalan ſzavak apródonként eſzünkbe tünnek (1793 Magyar Hírmondó C5810, 539) | mintha az alkotmányos élet […] kivétel nélkül minden egyén keblébe mélyen beoltaná a’ törvények iránti tiszteletet (1845 Irinyi József 8200005, 141) | [Vörösmarty] oltotta be először költészetünkbe a népi elemet (1900 Gyulai Pál 8173039, 391) | [az irodalmi ismeretterjesztés feladata] az írók nagy gondolatait, az ethoszt, a lelkületet beoltani a hallgatóságba (1973 Czine Mihály 2042050, 70).

2b. ’〈Isten, természet stb. vmely tulajdonságot, képességet〉 veleszületett adottságként megad vkinek, vminek’ ❖ semmi annyira nintsen oltva szívünkbe, mint a’ bntl való irtózás (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 663) | az az ösztön, melyet a természet oltott be a népekbe, hogy nem szeretik azokat, akikkel össze vannak kapcsolva (1895 Mikszáth Kálmán CD04) | a fehér emberbe beoltott ősi szeméremérzet (1942 Magyar Hírlap 1996. jún. 8. CD09) | Az örökre szóló szövetséget Isten az egész emberiséggel kötötte, s ennek alapja a természetbe beoltott törvények megtartása (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

3. ’〈embert v. állatot〉 vmely betegség megelőzése v. gyógyítása céljából oltással ellát’ ❖ Némellykor a’ himlözés után sok idövel a’ bé-óltott személyekre nyavalyák következnek (1781 Benkő Sámuel C0966, 9) | [a himlő] sebes terjedése miatt a’ Királyi Udvar sok tagjai megijedvén, magukat ezen a’ héten beóltatták (1832 Erdélyi Híradó C0116, 93) | Virágosék nem akarták beóttatni a disznójukat, hát senki se óttatta be a magáét (1954 Sarkadi Imre 9586003, 36) | azért, hogy egy bizonyos betegségtől megóvjuk magunkat, annak anyagával művileg oltjuk be magunkat (1978 Kajtár Mária ford.–Eötvös 8126047, 71) | [A szovjetunióbeli diftériajárvány idején] a közös határ ellenére nálunk nem volt megbetegedés, mert az emberek be voltak oltva a betegség ellen (2000 Magyar Hírlap CD09).

3a. (vál) ’vmely (káros) hatással szemben közömbössé, védetté tesz’ ❖ ön egyedül van beojtva a belőlem kisugárzó contagies [= fertőzés, ragály] ellen (1877 Jókai Mór CD18) | [Petőfivel] tán azért ajándékozott meg bennünket az irodalom és a történelem, hogy beoltson minden cinizmus, szkeptikus józanság ellen (1979 Kerényi Grácia 9324042, 136).

4. (átv is) ’〈(gyengített) kórokozót, mérget stb.〉 oltással vkibe, vmibe juttat, belefecskendez’ ❖ a himlket néhol ſzokás az egésſéges gyermekekbe, vagy-is koros emberekbe bé-óltani (1780 Magyar Hírmondó 7444001, 28) | elmegy oda abba a világrészbe, ahonnan az „asszonymérget” idehozták Európába, s beójtották a fehér bőrűekbe (1872 Jókai Mór CD18) | a veszett állat marás által nyálával ojtja be áldozatába a veszettség mérgét (virusát) (1897 PallasLex. CD02) | Úgy jöttem a világra, hogy be voltam oltva a kételkedés mérgével (1970 Örkény István 9500038, 379) | Tumorsejttel beoltott kísérleti állatok (1997 Magyar Hírlap CD09).

J: beleolt.

Sz: beoltás, beoltó.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. olt¹; ÉKsz. beolt²; SzT. ~, beoltatik, beoltott; ÚMTsz. beolt²

beolt² tárgyas ige 4a3
1. (Mezőg is)
〈növényt, kül. fát〉 úgy nemesít, hogy ágába, vesszőjébe más(, nemes) növényről vett hajtást v. szemet illeszt
[a másik kert] arra való, hogy abban ugyan azon Tsemetéket 3. vagy 4. Eſztendö múlva által ülteſsék […], oſztán be-óltani leheſsen öket
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
Vincenzánál Felső Olaszországban a’ közönséges fűzfát (salix alba) beoltják a’ kötő fűzfával (salix viminalis)
(1835 Némethy József)
királyi törzse korcs galylyal beoltva
(1867 Szigligeti Ede ford.Shakespeare)
hozzákezdtem legelébb is a kertészkésemmel a beojtandó alany elkészítéséhez, aminél szükséges a melléksarjak levagdalása s az alkalmatlan tövisek letisztítása
(1890 Jókai Mór)
16 fiatal magoncot ültettek mellé és a pusztuló fát beoltották velük
(1998 Természet Világa)
1a. (vál)
〈vminek, es. vkinek a tulajdonságait〉 vminek a hozzáadása által (előnyösen) megváltoztatja
[Victor Hugo] oltá be Lucretziába, az asszonyiság szörnyébe az anyai szeretet végtelen magasra szálló szentségét
(1839 Nagy Elek)
az elbeszélés a meséből keletkezett. […] Ez a tartalom lassanként beoltatott megfigyelésekkel és a közönséges hétköznapi viszonyok és élmények fájáról lenyesett gallyakkal
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
[Szabó Pál] lírával oltotta be a magyar novellát
(1956 Varga József)
a barnával és okkerral beoltott szürke szívfacsaróbb tragédiát sejtet, mint a legsötétebb fekete
(1995 Magyar Hírlap)
1b. (rendsz. ign-i alakban) (vál)
neveléssel v. más ráhatással eléri, hogy vki v. vmi vmely érzés, gondolkodásmód hatása alá kerüljön, azzal átitatódjon
Nekünk a kultivált, a fegyelmezett, a nemesitett s az eszmékkel beoltott [emberi] természet kell
(1903 Prohászka Ottokár)
[Az esperesné] rajta volt, hogy a mostoha lányait beoltsa a saját jó modorával
(1911 Móricz Zsigmond)
Ady termésének időszerű politikummal beoltott jó harmadrésze fog leghamarább elavulni
(1933 Rédey Tivadar)
Ha valaki nagyenyedi diák volt […], be van oltva az erdélyi protestantizmussal
(1940 Pintér Jenő)
a gyűlölet ragadós, be lehet oltani vele az embereket
(1968 Molnár Géza)
2. (tárgy n. is) (Mezőg is)
〈más(, nemes) növényről vett hajtást v. szemet〉 vmely alanyba nemesítés végett beleilleszt
Óh drága Aſzſzonyom! kapol ſzáraz ághoz, Korhott már, és indúlt a’ múlandóſághoz. Ha nyers törsöködbe eztet bé-óltanám, Indúlt ſarjazását meg-károsítanám
(1795 Gvadányi József)
A beojtandó rózsaszálat, a két kezem el levén mással foglalva, kertész szokás szerint a fogam között tartottam
(1890 Jókai Mór)
jól kell megválasztani a csemetét, az alanyt, akibe beót az ember
(1913 Móricz Zsigmond)
a tarlott ágak kérgén, Mint egy szivós és makacs Beoltott szem, fényre törvén, Régi kincs nő, drága kacs
(1927 Tóth Árpád)
levágattál a természetes vadolajfáról, és a természet rendje ellenére beoltattál a szelíd olajfába
(1995 Protestáns Biblia ford.)
2a.
〈magatartást, lelkületet, ismeretet, eszményt stb.〉 (neveléssel) meggyökereztet vki(k)ben, ill. vhol, vmiben
Mely ſzerentsés ſzületéſek, Van, ’s bóldog neveltetéſek A’ paraſzt kisdedeknek! Magok az Anyák ſzoptattyák, ’S terméſzeteket bé-óltyák Szívekbe gyermekeknek
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
kis korunktól bé-oltott ſzámtalan ſzavak apródonként eſzünkbe tünnek
(1793 Magyar Hírmondó)
mintha az alkotmányos élet […] kivétel nélkül minden egyén keblébe mélyen beoltaná a’ törvények iránti tiszteletet
(1845 Irinyi József)
[Vörösmarty] oltotta be először költészetünkbe a népi elemet
(1900 Gyulai Pál)
[az irodalmi ismeretterjesztés feladata] az írók nagy gondolatait, az ethoszt, a lelkületet beoltani a hallgatóságba
(1973 Czine Mihály)
2b.
〈Isten, természet stb. vmely tulajdonságot, képességet〉 veleszületett adottságként megad vkinek, vminek
semmi annyira nintsen oltva szívünkbe, mint a’ bntl való irtózás
(1789 Fejér Antal ford.Barclay)
az az ösztön, melyet a természet oltott be a népekbe, hogy nem szeretik azokat, akikkel össze vannak kapcsolva
(1895 Mikszáth Kálmán)
a fehér emberbe beoltott ősi szeméremérzet
(1942 Magyar Hírlap 1996. jún. 8.)
Az örökre szóló szövetséget Isten az egész emberiséggel kötötte, s ennek alapja a természetbe beoltott törvények megtartása
(1996 Katolikus Biblia jegyzetei)
3.
〈embert v. állatot〉 vmely betegség megelőzése v. gyógyítása céljából oltással ellát
Némellykor a’ himlözés után sok idövel a’ bé-óltott személyekre nyavalyák következnek
(1781 Benkő Sámuel)
[a himlő] sebes terjedése miatt a’ Királyi Udvar sok tagjai megijedvén, magukat ezen a’ héten beóltatták
(1832 Erdélyi Híradó)
Virágosék nem akarták beóttatni a disznójukat, hát senki se óttatta be a magáét
(1954 Sarkadi Imre)
azért, hogy egy bizonyos betegségtől megóvjuk magunkat, annak anyagával művileg oltjuk be magunkat
(1978 Kajtár Mária ford.Eötvös)
[A szovjetunióbeli diftériajárvány idején] a közös határ ellenére nálunk nem volt megbetegedés, mert az emberek be voltak oltva a betegség ellen
(2000 Magyar Hírlap)
3a. (vál)
vmely (káros) hatással szemben közömbössé, védetté tesz
ön egyedül van beojtva a belőlem kisugárzó contagies [= fertőzés, ragály] ellen
(1877 Jókai Mór)
[Petőfivel] tán azért ajándékozott meg bennünket az irodalom és a történelem, hogy beoltson minden cinizmus, szkeptikus józanság ellen
(1979 Kerényi Grácia)
4. (átv is)
(gyengített) kórokozót, mérget stb.〉 oltással vkibe, vmibe juttat, belefecskendez
a himlket néhol ſzokás az egésſéges gyermekekbe, vagy-is koros emberekbe bé-óltani
(1780 Magyar Hírmondó)
elmegy oda abba a világrészbe, ahonnan az „asszonymérget” idehozták Európába, s beójtották a fehér bőrűekbe
(1872 Jókai Mór)
a veszett állat marás által nyálával ojtja be áldozatába a veszettség mérgét (virusát)
(1897 PallasLex.)
Úgy jöttem a világra, hogy be voltam oltva a kételkedés mérgével
(1970 Örkény István)
Tumorsejttel beoltott kísérleti állatok
(1997 Magyar Hírlap)
J: beleolt
Sz: beoltás, beoltó
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. olt¹; ÉKsz. beolt²; SzT. ~, beoltatik, beoltott; ÚMTsz. beolt²

Beállítások