beöntés fn 4B

1. ’a beönt igével kifejezett cselekvés’ ❖ minden terűlet beöntése után mindég jégre kell tenni a’ formát vagy edényt, hogy az [ti. a kávés mandulakocsonya] előbb megaludjék (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 690).

1a. (Ipar) ’vmely munkafolyamatnak az a szakasza, amelynek során vmely anyagot beöntenek, betöltenek vhova’ ❖ [A Bessemer-acél gyártásakor] a beöntés után a konvertert [ti. az olvadt fém tisztítására szolgáló tartályt] lassan, álló helyzetébe fordítjuk, miközben a fujtatás megkezdődik (1897 PallasLex. CD02).

1b. (rég) ’pénzbefektetés’ ❖ a nagyobb számú tőkék beöntései az iparnak és szorgalomnak nevekedését húzzák magok után (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [birtokosaink] közt olly sok derangirozott [= zilált anyagi helyzetű] találtatik, ’s még több, ki hasznos beöntésekre sem kap pénzt, mert jószága eddig biztos hypotheca [= jelzálog] nem vala… (1841 Pesti Hírlap CD61).

2. (Orvos is) ’folyadék belekbe juttatása a végbélen keresztül; allövet, klistély’ ❖ beöntés utján a székelés idézendő elő (1894 PallasLex. CD02) | Beöntéseket kapott (1952 Márai Sándor 9421019, 126) | A hashajtást nemcsak székrekedés megoldására használják, hanem a fertőzött vagy mérgező anyagokat tartalmazó béltartalom eltávolítására is, rendszerint beöntéssel együtt (1998 Tények könyve CD37).

2a. (Orvos is) ’az ehhez haszn. folyadék’ ❖ A szerző az általánosan elfogadott gyógyteák mellett a gyógynövények alkalmazásának sok egyéb módját is bemutatja: pl. balzsamok, beöntések, szirupok, olajok, tinktúrák, kúpok készítését és felhasználását (1995 Új Könyvek CD29).

Vö. CzF. öntés¹; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

beöntés főnév 4B
1.
a beönt igével kifejezett cselekvés
minden terűlet beöntése után mindég jégre kell tenni a’ formát vagy edényt, hogy az [ti. a kávés mandulakocsonya] előbb megaludjék
(1834 Pesti szakácskönyv)
1a. (Ipar)
vmely munkafolyamatnak az a szakasza, amelynek során vmely anyagot beöntenek, betöltenek vhova
[A Bessemer-acél gyártásakor] a beöntés után a konvertert [ti. az olvadt fém tisztítására szolgáló tartályt] lassan, álló helyzetébe fordítjuk, miközben a fujtatás megkezdődik
(1897 PallasLex.)
1b. (rég)
pénzbefektetés
a nagyobb számú tőkék beöntései az iparnak és szorgalomnak nevekedését húzzák magok után
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
[birtokosaink] közt olly sok derangirozott [= zilált anyagi helyzetű] találtatik, ’s még több, ki hasznos beöntésekre sem kap pénzt, mert jószága eddig biztos hypotheca [= jelzálog] nem vala…
(1841 Pesti Hírlap)
2. (Orvos is)
folyadék belekbe juttatása a végbélen keresztül; allövet, klistély
beöntés utján a székelés idézendő elő
(1894 PallasLex.)
Beöntéseket kapott
(1952 Márai Sándor)
A hashajtást nemcsak székrekedés megoldására használják, hanem a fertőzött vagy mérgező anyagokat tartalmazó béltartalom eltávolítására is, rendszerint beöntéssel együtt
(1998 Tények könyve)
2a. (Orvos is)
az ehhez haszn. folyadék
A szerző az általánosan elfogadott gyógyteák mellett a gyógynövények alkalmazásának sok egyéb módját is bemutatja: pl.például balzsamok, beöntések, szirupok, olajok, tinktúrák, kúpok készítését és felhasználását
(1995 Új Könyvek)
Vö. CzF. öntés¹; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások