beparancsol ts ige 1a

’〈felettes személy v. hatóság〉(írásba foglalt) paranccsal vmely feladat (el)végzésére magához hívat, ill. vhova berendel vki(ke)t’ ❖ [III. Frigyes Vilmos porosz uralkodó II. Lipóthoz:] Neheztel e még, hogy 1787-ben az én Pruſzſzusimat [ti. a porosz sereget] Hollándiába bé-parantsoltam? (1799 Molnár János 7445021, 360) | [a gyűlésre] a’ kamara vagy ez ’s amaz püspök és káptalan beparancsolta saját embereit, hogy valamelly kérdést megbuktassanak, vagy választást meggátoljanak (1844 Pesti Hírlap CD61) | a szabadságolt legénység beparancsoltatott (1881 Kossuth Lajos CD32) | [Hatvani őrnagy] beparancsolt két közlegényt, s […] megparancsolta nekik, hogy lőjék agyon a századost (1992 Hermann Róbert 2012001, 28).

a. ’〈embert v. állatot〉 erélyesen felszólítva beküld v. behív vhova’ ❖ Engem édesapám beparancsolt az erkélyről, hogy megfázom már (1929 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | [A gyerek a kutyát] szigorúan béparancsolta a fűtő [= tűzhely] alá, elrendezte, valami rongyot is dugott oda neki (1940 Asztalos István CD10) | Miljanics beparancsolta a gyereket a szobába és ő maga is végig a gyerekszobában maradt (1995 Magyar Hírlap CD09).

b. (rég, ritk) ’〈tudást, ismeretet v. magatartást〉 akarata ellenére elsajátíttat vkivel’ ❖ egy kis kezdőben az igen is mohón és igen is nagy mennyiségben pedantice [= aprólékosan] beparancsolt, bevert tudomány … nauseát [= émelygést] okoz (1857 Széchenyi István C3885, 574) | vitézségüket a beparancsolt engedelmességnek róttam föl (1865 Vas Gereben C4384, 75).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

beparancsol tárgyas ige 1a
〈felettes személy v. hatóság〉 (írásba foglalt) paranccsal vmely feladat (el)végzésére magához hívat, ill. vhova berendel vki(ke)t
[III. Frigyes Vilmos porosz uralkodó II. Lipóthoz:] Neheztel e még, hogy 1787-ben az én Pruſzſzusimat [ti. a porosz sereget] Hollándiába bé-parantsoltam?
(1799 Molnár János)
[a gyűlésre] a’ kamara vagy ez ’s amaz püspök és káptalan beparancsolta saját embereit, hogy valamelly kérdést megbuktassanak, vagy választást meggátoljanak
(1844 Pesti Hírlap)
a szabadságolt legénység beparancsoltatott
(1881 Kossuth Lajos)
[Hatvani őrnagy] beparancsolt két közlegényt, s […] megparancsolta nekik, hogy lőjék agyon a századost
(1992 Hermann Róbert)
a.
〈embert v. állatot〉 erélyesen felszólítva beküld v. behív vhova
Engem édesapám beparancsolt az erkélyről, hogy megfázom már
(1929 Tersánszky Józsi Jenő)
[A gyerek a kutyát] szigorúan béparancsolta a fűtő [= tűzhely] alá, elrendezte, valami rongyot is dugott oda neki
(1940 Asztalos István)
Miljanics beparancsolta a gyereket a szobába és ő maga is végig a gyerekszobában maradt
(1995 Magyar Hírlap)
b. (rég, ritk)
〈tudást, ismeretet v. magatartást〉 akarata ellenére elsajátíttat vkivel
egy kis kezdőben az igen is mohón és igen is nagy mennyiségben pedantice [= aprólékosan] beparancsolt, bevert tudomány … nauseát [= émelygést] okoz
(1857 Széchenyi István)
vitézségüket a beparancsolt engedelmességnek róttam föl
(1865 Vas Gereben)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások