berakott mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → berak.

II. mn 12A7

1. (Műv is) ’vmely felület síkjába más (színű) anyag(ok)ból illesztett 〈díszítmény〉, ill. olyan 〈(dísz)tárgy, (fal)burkolat stb.〉, amelynek anyagában ilyen díszítmény, berakás van’ ❖ [a sírban talált ezüstlemezen] berakott arany levélszerű arabeszkek, az alján pedig korona alakú átvert czifrázatok díszlettek (1877 Lehoczky Tivadar CD57) | [Beccafumi] rajzai a sienai dóm berakott márvány-padlatában híven feltüntetik azokat a különféle befolyásokat, amelyek alatt állott (1893 PallasLex. CD02) | [Benedetto da Majano Mátyás királynak] két remek berakott művű, ú. n. intarsiás faszekrényt készített (1908 Berzeviczy Albert CD55) | A Louis XVI. stílus mind a faragott, mind a berakott szekrényeken csupán a dekoratív formákban hozott változást (1941 Bárányné Oberschall Magda CD43) | [az alföldi, kisalföldi deszkaoromzatok] legszebb darabjai a Szeged környéki napsugaras vagy istenszeme díszítésű berakott oromzatok (1979 NéprajziLex. CD47).

2. ’egymásra fektetett, élesre vasalt (szabályos) redőkbe szedett 〈ruha(dísz)〉’ ❖ az operett-táncosnők nem nélkülözhetik a rózsaszínű, berakott tarlatán szoknyácskát (1929 Krúdy Gyula CD54) | A kötény szélén köröskörül berakott fekete selyem csipkedíszítés és gyöngysújtás van (1941 Hajós Elemér CD52) | [a nők] mind az arcukat árnyékba borító, berakott fátylas, magas főkötőt viselték (1961 Bajomi Lázár Endre ford.–France 9016003, 121).

3. (/Népr) ’vályogból v. téglából készült, a fal, ill. a kemence mellé épített 〈tűzhely〉’ ❖ Zsófi a kis széken ült a berakott tűzhely mellett (1923 Nagy Zoltán CD10) | van otthon a kemence mellett egy kis berakott kályha, tulajdonképpen katlan, amelyiken egylyukú kályhalap van, ezen szoktak főzni (1940 Veres Péter 9771009, 61) | A vályogból és sárból készült, vasplatnis berakott tűzhelyek eleinte a nyílt tűzhelyre vagy mellé kerültek (1997 Magyar néprajz CD47).

J: berakásos.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

berakott melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévberak
II. melléknév 12A7
1. (Műv is)
vmely felület síkjába más (színű) anyag(ok)ból illesztett 〈díszítmény〉, ill. olyan (dísz)tárgy, (fal)burkolat stb.〉, amelynek anyagában ilyen díszítmény, berakás van
[a sírban talált ezüstlemezen] berakott arany levélszerű arabeszkek, az alján pedig korona alakú átvert czifrázatok díszlettek
(1877 Lehoczky Tivadar)
[Beccafumi] rajzai a sienai dóm berakott márvány-padlatában híven feltüntetik azokat a különféle befolyásokat, amelyek alatt állott
(1893 PallasLex.)
[Benedetto da Majano Mátyás királynak] két remek berakott művű, ú. n.úgynevezett intarsiás faszekrényt készített
(1908 Berzeviczy Albert)
A Louis XVI. stílus mind a faragott, mind a berakott szekrényeken csupán a dekoratív formákban hozott változást
(1941 Bárányné Oberschall Magda)
[az alföldi, kisalföldi deszkaoromzatok] legszebb darabjai a Szeged környéki napsugaras vagy istenszeme díszítésű berakott oromzatok
(1979 NéprajziLex.)
2.
egymásra fektetett, élesre vasalt (szabályos) redőkbe szedett 〈ruha(dísz)
az operett-táncosnők nem nélkülözhetik a rózsaszínű, berakott tarlatán szoknyácskát
(1929 Krúdy Gyula)
A kötény szélén köröskörül berakott fekete selyem csipkedíszítés és gyöngysújtás van
(1941 Hajós Elemér)
[a nők] mind az arcukat árnyékba borító, berakott fátylas, magas főkötőt viselték
(1961 Bajomi Lázár Endre ford.France)
3. (/Népr)
vályogból v. téglából készült, a fal, ill. a kemence mellé épített 〈tűzhely〉
Zsófi a kis széken ült a berakott tűzhely mellett
(1923 Nagy Zoltán)
van otthon a kemence mellett egy kis berakott kályha, tulajdonképpen katlan, amelyiken egylyukú kályhalap van, ezen szoktak főzni
(1940 Veres Péter)
A vályogból és sárból készült, vasplatnis berakott tűzhelyek eleinte a nyílt tűzhelyre vagy mellé kerültek
(1997 Magyar néprajz)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások