berbecs (3B) l. berbécs

berbécs fn 3Bberbecs

1. (nyj)(herélt) kos’ ❖ a mi a barom vásárt illeti, mert a berbétseknek ſzámtalan ſokasága vala, […] tsak a vala nagy kár, hogy a vévk igen keveſen jövének öſzve (1783 Magyar Hírmondó 7444040, 509) | előhozom a legszebb berbécsemet, azt magam leölöm, megnyúzom, […] mikor megsült, olyat lakunk belőle, hogy az apád apjának az apja sem lakott jobban (1879 Jókai Mór CD18) | berbécs a metszett ürü (1914 Herman Ottó 8183006, 15) | Ha férfi lép bé előbb a házba, akkor mind berbécsek lesznek a báránykák, s mind bikák lesznek a borjúk, azt tartottuk. Ha fejérnép jő bé, akkor mind ünők lesznek a borjúk, s nyöstények lesznek a bárányok (1971–1972 Magyar néprajz CD47) | A juhok ivar és kor szerinti megnevezésére gazdag és történetileg, valamint tájilag differenciált szókészlete van a magyar nyelvnek. A hím ivarú: a kos, Erdélyben a berbécs (1979 NéprajziLex. CD47).

1a. (nyj) ’juh, birka’ ❖ Ottan az óriás embernek aranyszőrű berbécsit megnyuzta vala [a] királyfiu (1904 Székelyföldi gyűjtés C7025, 526) | A csűkertet [= csűrkertet] elfoglalják a bërbécsëk (juhok), bárányaik között van a bëlice (szőke) és vakisa (szeme körül feketés a szőre) (1905 Magyar Nyelvőr C5963, 26) | Róka Gergő bá tartott egy lovat, egy börbécsöt s egy disznyót (1953 e. Az eszös gyermök C6256, 16).

2. (rég) ’faltörő kos’ ❖ Nagy berbétsekkel a’ vár falát döngették (1809 György László C1970, 40).

3. (rég, pejor) ’〈becsmérlő kifejezésként〉’ ❖ az Unitarius deákok […] a’ Trinitáriusok által berbécseknek csúfoltatnak (1816 Kazinczy Ferenc C2567, 71).

ÖE: ~bőr, ~bunda, ~címer, ~hús, ~kucsma, ~pásztor, ~suba, ~tokány.

Sz: berbécses.

Vö. CzF. berbecz, berbecs; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

berbecs lásd berbécs
berbécs főnév 3B
berbecs 3B
1. (nyj)
(herélt) kos
a mi a barom vásárt illeti, mert a berbétseknek ſzámtalan ſokasága vala, […] tsak a vala nagy kár, hogy a vévk igen keveſen jövének öſzve
(1783 Magyar Hírmondó)
előhozom a legszebb berbécsemet, azt magam leölöm, megnyúzom, […] mikor megsült, olyat lakunk belőle, hogy az apád apjának az apja sem lakott jobban
(1879 Jókai Mór)
berbécs a metszett ürü
(1914 Herman Ottó)
Ha férfi lép bé előbb a házba, akkor mind berbécsek lesznek a báránykák, s mind bikák lesznek a borjúk, azt tartottuk. Ha fejérnép jő bé, akkor mind ünők lesznek a borjúk, s nyöstények lesznek a bárányok
(1971–1972 Magyar néprajz)
A juhok ivar és kor szerinti megnevezésére gazdag és történetileg, valamint tájilag differenciált szókészlete van a magyar nyelvnek. A hím ivarú: a kos, Erdélyben a berbécs
(1979 NéprajziLex.)
1a. (nyj)
Ottan az óriás embernek aranyszőrű berbécsit megnyuzta vala [a] királyfiu
(1904 Székelyföldi gyűjtés)
A csűkertet [= csűrkertet] elfoglalják a bërbécsëk (juhok), bárányaik között van a bëlice (szőke) és vakisa (szeme körül feketés a szőre)
(1905 Magyar Nyelvőr)
Róka Gergő bá tartott egy lovat, egy börbécsöt s egy disznyót
(1953 e. Az eszös gyermök)
2. (rég)
faltörő kos
Nagy berbétsekkel a’ vár falát döngették
(1809 György László)
3. (rég, pejor)
〈becsmérlő kifejezésként〉
az Unitarius deákok […] a’ Trinitáriusok által berbécseknek csúfoltatnak
(1816 Kazinczy Ferenc)
ÖE: berbécsbőr, berbécsbunda, berbécscímer, berbécshús, berbécskucsma, berbécspásztor, berbécssuba, berbécstokány
Sz: berbécses
Vö. CzF. berbecz, berbecs; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások