berkenye fn 6Bberekenye (rég)

1. (Növ) ’az északi mérsékelt égöv alatt honos, sorfának is gyakr. ültetett, fehér v. rózsaszínes virágú almatermésű fa, kül. az ún. házi berkenye fajba (Sorbus domestica) tartozó, Dél-Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában honos, fehér bugavirágzatú, fanyar gyümölcsű fa’ ❖ Mellyek a’ Gyümöltsös-fák? […] Eperj, Som, ’s a’ rothadáal javaló Berkenye (1792 Gáti István 7116010, 13) | Berekenye (a’ Hegyaljánn): Sorbus domestica; sed [= de] Berkenye-fa: Sorbus aucuparia (1832 Kassai József C5358, 294) | A berkenye (Sorbus domestica L.) is őshonos fa Sopron környékén, azonban sehol sem ültetik (1956 Főző Géza CD52) | Az elegyes karszterdő is maga az ellentmondás: a virágos kőris és a bükk csenevész képviselői keverednek benne a Vértesre oly jellemző berkenyék nehezen kiismerhető fajaival (1998 Természet Világa CD50).

1a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ) ’〈az ilyen fák fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Sorbus aucuparia. Hung. Veres Berkenye (1780 Benkő József C0290, 374) | Berkenye v. berkenyefa, berekenye (növ., Sorbus Tourn.), az almafélék génusza (1893 PallasLex. CD02) | Sorbus graeca Déli berkenye (1998 Tények könyve CD37).

2. ’az ilyen fák vmelyikének termése’ ❖ Berekenye, Som, és ſok ezekhez hasonlók, a’ Kemény Magú Gyümöltsök közé tartóznak (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332009, 186) | [a szorbin] a gyümölcscukorral izomer cukorféleség, mely számos édes gyümölcs nedvében, kiváltképen a berkenyéében található (1897 PallasLex. CD02) | Mikor a szöllő leve buggyán [!] barnúl a fanyar berkenye (1916 Babits Mihály 9014063, 34) | Októberben a csonttollú madarak özöne érkezett keletről. Százával repülnek, megszállják a kerteket. Nem marad berkenye, galagonya a fákon (1997 Tények könyve CD37) | Berkenye és naspolya. Ezek együtt képviselik azt a rohamosan eltűnő, régebbi gyümölcsfogyasztási módhoz tartozó gyümölcsfélét, melynél a termés már csak megpuhult, szotykosodott állapotban élvezhető (1999 Magyar néprajz CD47).

Ö: barkóca~, madár~.

ÖE: ~bogyó, ~fa, ~fürt.

Vö. CzF. berkenye¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

berkenye főnév 6B
berekenye 6B (rég)
1. (Növ)
az északi mérsékelt égöv alatt honos, sorfának is gyakr. ültetett, fehér v. rózsaszínes virágú almatermésű fa, kül. az ún. házi berkenye fajba (Sorbus domestica) tartozó, Dél-Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában honos, fehér bugavirágzatú, fanyar gyümölcsű fa
Mellyek a’ Gyümöltsös-fák? […] Eperj, Som, ’s a’ rothadáal javaló Berkenye
(1792 Gáti István)
Berekenye (a’ Hegyaljánn): Sorbus domestica; sed [= de] Berkenye-fa: Sorbus aucuparia
(1832 Kassai József)
A berkenye (Sorbus domestica L.Linnaeus) is őshonos fa Sopron környékén, azonban sehol sem ültetik
(1956 Főző Géza)
Az elegyes karszterdő is maga az ellentmondás: a virágos kőris és a bükk csenevész képviselői keverednek benne a Vértesre oly jellemző berkenyék nehezen kiismerhető fajaival
(1998 Természet Világa)
1a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ)
〈az ilyen fák fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Sorbus aucuparia. Hung.Hungaris ’magyaroknál’ Veres Berkenye
(1780 Benkő József)
Berkenye v.vagy berkenyefa, berekenye (növ.növény, Sorbus Tourn.Tournefort), az almafélék génusza
(1893 PallasLex.)
Sorbus graeca Déli berkenye
(1998 Tények könyve)
2.
az ilyen fák vmelyikének termése
Berekenye, Som, és ſok ezekhez hasonlók, a’ Kemény Magú Gyümöltsök közé tartóznak
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
[a szorbin] a gyümölcscukorral izomer cukorféleség, mely számos édes gyümölcs nedvében, kiváltképen a berkenyéében található
(1897 PallasLex.)
Mikor a szöllő leve buggyán [!] barnúl a fanyar berkenye
(1916 Babits Mihály)
Októberben a csonttollú madarak özöne érkezett keletről. Százával repülnek, megszállják a kerteket. Nem marad berkenye, galagonya a fákon
(1997 Tények könyve)
Berkenye és naspolya. Ezek együtt képviselik azt a rohamosan eltűnő, régebbi gyümölcsfogyasztási módhoz tartozó gyümölcsfélét, melynél a termés már csak megpuhult, szotykosodott állapotban élvezhető
(1999 Magyar néprajz)
ÖE: berkenyebogyó, berkenyefa, berkenyefürt
Vö. CzF. berkenye¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások