beste fn és mn 6B (pejor)bestye

I. fn

1. ’〈becsmérlő megszólításként v. megnevezésként is:〉 elvetemült, gonosz személy’ ❖ mond, bestye, nevemmel Ezt vizek’ Iſteninek (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 129) | tudd meg orbántzos bestye, hogy … fejedet fekete szívedig hasítom (1808 Holosovszky Imre C2097, 94) | Aha, gaz besték, még ti fütyöltök, midőn házatok ég (1845 Szabó István¹ ford.–Aiszóposz C3777, 93) | Béüzent a beste Mult szombaton este: Adjuk oda várunkat (1914 Gyóni Géza 9205010, 20) | nézzétek, milyen ékes a farocskája, s hogy rázza a bestéje! (1983 Esterházy Péter 9129004, 19).

1a. (túlzó is) ’〈haszontalan, vásott gyerek, ill. feslett, ledér nő megnevezéseként〉’ ❖ A besték elszaladnak, s van dolga az asszonynak, míg megszabadíthatja a vén embert a koloncztól (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a gyerek mégis elunja magát. […] csak nézne a beste valami szórakoztatóbb után, mert jó dolgában mindig más kell (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég)(vad)állat, ill. veszedelmes fenevad’ ❖ Én, lovagolni? Azon a’ gubantsos bestyén? (1808 Holosovszky Imre C2096, 150) | ragadó [= ragadozó] bestyék lennének, mellyek az élők Véreiket szivják (1824 Edvi Illés Pál C1548, 87) | A leterült bestét ott hagyták fekve az iak (1875 Szabó István¹ ford.–Apollóniosz Rhodiosz C3778, 58).

II. mn

1. ’〈elvetemült, gonosz személyre vonatkoztatva (szitkozódásban is)〉’ ❖ No, beste karafi, majd meg-esmértetem veled (1782 Kónyi János C2729, 28) | Ki-vájom szemeidet. Te beste lélek (1795 Szerelemhegyi András ford.–Schikaneder C3975, 7) | Beste lélek kurafia! szitkozódék a betoppanó vendég (1884 Jókai Mór C2311, 5) | kardélre hánynék minden bestye németet (1915 Móricz Zsigmond C3225, 26) | Beste ringyó! Ha nem hitvány fehérnép volnál, megforgatnám ezt a bajonettet becstelen testedben! (1916 Nagy Endre CD10) | Vertük, szorongattuk a bestye pogányt, be a nádasok felé (1951 Jankovich Ferenc 9275029, 143) | Körülöttem mindenki szidja a beste árulót (1974 Hubay Miklós² 9264001, 103).

1a. (rég v. tréf) ’〈csintalan, huncut, es. komisz, csibész személyre, kül. gyermekre vonatkoztatva〉’ ❖ [egy legény] kész lett vólna … repülni azon szárnyakon, mellyeket füzött néki az a’ beste karafi szárnyas kis Gyermek (Kupidó) (1792 Magyar Hírmondó C5808, 58) | egy felhasadozott végű nádszál beleragad a borzas hajába, s valami beste kölyök elkezdi csendesen pödörni (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Jó fiu ez bestye Fortunátus, ha megvágják is, nem vére csorran, hanem aranya (1918 Móricz Zsigmond C3217, 82) | a kárpótoltak továbbra is nyomott áron adták el a kárpótlási jegyeiket, és azok a beste spekulánsok továbbra is megvették őket (1995 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’elvetemült, gonosz, ill. komisz, csibész személyre valló, vele kapcs. 〈tulajdonság, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ azt a sebet, mit az a városi beste lelkü lány ütött a sziveden, más be nem gyógyíthatja (1879 Makróczy János C3015, 75) | A többi szintén felgerjedt e beste Makacsság láttán (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron C0510, 71) | mindez önámító, beste játék: amit az emberek mívelnek (1928 Tamás Sári CD10) | [a turisták] beste módon belevakuztak a képébe (1998 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’〈rossz, cudar dologra, jelenségre vonatkoztatva (szitkozódásban is)〉’ ❖ nem rettent kárhozat: óh hát Illy barom-embernek vége mi? bestye veszély (1786 Baróti Szabó Dávid C0825, 90) | (Távolban puskalövések.) […] Beste puffogás! (1899 Ábrányi Emil ford.–Rostand C0508, 216) | Ez a cudar erdő. Ez a beste tömlöc. Tűz égesse el minden fáját (1920 Réti Ödön CD10) | Hűvösödik. Leszáll az este. Közel az éjszaka, a beste (1977 Szemlér Ferenc 9655033, 26).

2. ’vad, veszélyes, ill. kártékony, haszontalan 〈állat〉’ ❖ [Medea] a hegyek ormain élő Legbestébb vadat is leidézné a sima térre (1875 Szabó István¹ ford.–Apollóniosz Rhodiosz C3778, 119) | nem volt az a beste állat, a melyet [a gránátos] tíz percz alatt le ne gyűrt és meg nem szelídített volna (1908 Ambrus Zoltán C0600, 249).

Vö. CzF. bestye; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. beste · bestye; ÚMTsz.

beste főnév és melléknév 6B (pejor)
bestye 6B
I. főnév
1.
〈becsmérlő megszólításként v. megnevezésként is:〉 elvetemült, gonosz személy
mond, bestye, nevemmel Ezt vizek’ Iſteninek
(1777 Baróti Szabó Dávid)
tudd meg orbántzos bestye, hogy … fejedet fekete szívedig hasítom
(1808 Holosovszky Imre)
Aha, gaz besték, még ti fütyöltök, midőn házatok ég
(1845 Szabó István¹ ford.Aiszóposz)
Béüzent a beste Mult szombaton este: Adjuk oda várunkat
(1914 Gyóni Géza)
nézzétek, milyen ékes a farocskája, s hogy rázza a bestéje!
(1983 Esterházy Péter)
1a. (túlzó is)
〈haszontalan, vásott gyerek, ill. feslett, ledér nő megnevezéseként〉
A besték elszaladnak, s van dolga az asszonynak, míg megszabadíthatja a vén embert a koloncztól
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
a gyerek mégis elunja magát. […] csak nézne a beste valami szórakoztatóbb után, mert jó dolgában mindig más kell
(1998 Magyar Hírlap)
2. (rég)
(vad)állat, ill. veszedelmes fenevad
Én, lovagolni? Azon a’ gubantsos bestyén?
(1808 Holosovszky Imre)
ragadó [= ragadozó] bestyék lennének, mellyek az élők Véreiket szivják
(1824 Edvi Illés Pál)
A leterült bestét ott hagyták fekve az iak
(1875 Szabó István¹ ford.Apollóniosz Rhodiosz)
II. melléknév
1.
〈elvetemült, gonosz személyre vonatkoztatva (szitkozódásban is)
No, beste karafi, majd meg-esmértetem veled
(1782 Kónyi János)
Ki-vájom szemeidet. Te beste lélek
(1795 Szerelemhegyi András ford.Schikaneder)
Beste lélek kurafia! szitkozódék a betoppanó vendég
(1884 Jókai Mór)
kardélre hánynék minden bestye németet
(1915 Móricz Zsigmond)
Beste ringyó! Ha nem hitvány fehérnép volnál, megforgatnám ezt a bajonettet becstelen testedben!
(1916 Nagy Endre)
Vertük, szorongattuk a bestye pogányt, be a nádasok felé
(1951 Jankovich Ferenc)
Körülöttem mindenki szidja a beste árulót
(1974 Hubay Miklós²)
1a. (rég v. tréf)
〈csintalan, huncut, es. komisz, csibész személyre, kül. gyermekre vonatkoztatva〉
[egy legény] kész lett vólna … repülni azon szárnyakon, mellyeket füzött néki az a’ beste karafi szárnyas kis Gyermek (Kupidó)
(1792 Magyar Hírmondó)
egy felhasadozott végű nádszál beleragad a borzas hajába, s valami beste kölyök elkezdi csendesen pödörni
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Jó fiu ez bestye Fortunátus, ha megvágják is, nem vére csorran, hanem aranya
(1918 Móricz Zsigmond)
a kárpótoltak továbbra is nyomott áron adták el a kárpótlási jegyeiket, és azok a beste spekulánsok továbbra is megvették őket
(1995 Magyar Hírlap)
1b.
elvetemült, gonosz, ill. komisz, csibész személyre valló, vele kapcs. 〈tulajdonság, megnyilvánulás stb.〉
azt a sebet, mit az a városi beste lelkü lány ütött a sziveden, más be nem gyógyíthatja
(1879 Makróczy János)
A többi szintén felgerjedt e beste Makacsság láttán
(1892 Ábrányi Emil ford.Byron)
mindez önámító, beste játék: amit az emberek mívelnek
(1928 Tamás Sári)
[a turisták] beste módon belevakuztak a képébe
(1998 Magyar Hírlap)
1c.
〈rossz, cudar dologra, jelenségre vonatkoztatva (szitkozódásban is)
nem rettent kárhozat: óh hát Illy barom-embernek vége mi? bestye veszély
(1786 Baróti Szabó Dávid)
(Távolban puskalövések.) […] Beste puffogás!
(1899 Ábrányi Emil ford.Rostand)
Ez a cudar erdő. Ez a beste tömlöc. Tűz égesse el minden fáját
(1920 Réti Ödön)
Hűvösödik. Leszáll az este. Közel az éjszaka, a beste
(1977 Szemlér Ferenc)
2.
vad, veszélyes, ill. kártékony, haszontalan 〈állat〉
[Medea] a hegyek ormain élő Legbestébb vadat is leidézné a sima térre
(1875 Szabó István¹ ford.Apollóniosz Rhodiosz)
nem volt az a beste állat, a melyet [a gránátos] tíz percz alatt le ne gyűrt és meg nem szelídített volna
(1908 Ambrus Zoltán)
Vö. CzF. bestye; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. beste · bestye; ÚMTsz.

Beállítások