beszél ige 1b 

1. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈ember〉 beszédszervei segítségével élőszóban (vhogyan, vmiről, vkivel, vmilyen nyelven, gyakr. vmilyen sajátos céllal stb.) megnyilatkozik, szól, 〈ajak, száj, nyelv〉 e tevékenységet végzi, ill. 〈hang, szó〉 közlendőt így kifejez’ ❖ Nints már titokban, hogy véled beſzélt Adeláida (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire 7386008, 30) | Nem mind okos (ember) a sokat beszélő (1796 k. Nagy István³ 7467002, 278) | szájok beszél, a’ nélkűl hogy szívek érzené (1829 Fogarasi Nagy Pál 8326003, 57) | [a] német dikciót azzal a hiszemmel hallgatta végig, hogy most az erőteljes visszhangos magyar szó beszél hozzá (1850 Jókai Mór CD18) | a vizsgálatról még csak beszélnek, rendelet nincs (1854 Arany János 8014023, 445) | Azért beszélek mellettetek, kedves cimborák (1882 Mikszáth Kálmán 8312133, 113) | Nézze meg az ur a mi kálvinista tornyunkat, aztán beszéljen (1896 Kozma Andor C2786, 84) | Egy szép, régen kedves, ezüstös hang beszélt (1913 Babits Mihály CD10) | [a] Radikális Párt női szervezete […] nagygyűlést tart. Beszélni fognak Gáspárné Dávid Margit, Surányiné Gráber Nelly, Hajdu Nelly (1919 Világ 2115001, 6) | tele szájjal beszélt s amikor nyelt; akkor szüneteket tartott (1932 Hamvas H. Sándor CD10) | A szép halott ajka nem beszél (1945 Berda József 9046016, 40) | Brecht hazátlanná vált, könyveit elégették, de nyelvét ki nem vághatták. És ez a nyelv elkezdett beszélni (1956 Fábry Zoltán 2005088, 809) | Rekedt, fátyolos hangon beszél (1992 Országgyűlési Napló CD62) | hallgattam az öt, általa bírt nyelv közül akkor természetesen németül beszélő Garveyt, aki jó két órán át mesélt és mesélt (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. tn ’〈más élőlénytől eltérően az ember〉 biológiai meghatározottságából adódóan képes a társadalmi kommunikáció e formájának folytatására, ill. 〈személy〉 képes vmely (idegen) nyelven v. vmilyen nyelvváltozatban e tevékenységet végezni v. szokásosan e tevékenységet végzi’ ❖ akkor fog a Magyar nyelv Hazánkbúl ki halni, mikor a Magyar paraſzt Aſzſzonyok Deákúl, Görögül, Frantziáúl vagy Németül fognak tanúlni, és Magyarúl meg ſzünnek beſzélni (1778 Bessenyei György¹ C1085, 12) | nagy külömbséget vehetünk észre p. o. a’ beszélni kezdő kis gyermekek között. Vannak közöttök, a’ kik harmadik esztendős korokban már tisztán beszélnek (1830 Márton József¹ 8298002, 17) | Hogyan beszélnének, Hiszen némák mind a ketten, Siketek szegények? Arczvonásuk taglejtéssel Magyarázza azt meg, Mit lekötözött nyelvökkel Ki nem beszélhetnek (1895 Karikó János 8223012, 81) | az emberek beszélnek, az állatok nem (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Talán más nyelven beszélnek Budapesten, mint Dombóváron? Talán más nyelven beszélnek az írók, mint az ipari munkások? (1954 Fónagy Iván–Soltész Katalin 1054001, 14) | több nyelven beszélő, művelt hölgy (1989 Konrád György 9351006, 366).

1b. ts (átv is) ’〈vmilyen nyelvet, nyelvváltozatot〉 szóban használni tud, ill. szokásosan használ vki’ ❖ a’ Gróf beſzéll több nyelveket (1793 Gvadányi József 7125017, 259) | én még anyanyelvemet is roszul [!] beszélem (1870 Ozoray Árpád ford.–Kock 8343004, 39) | Francziaország lakói a római uralom előtt a kelta nyelvet beszélték (1882 Vámbéry Ármin 8507009, 452) | [Erich Kleiber,] a kiváló karmester a német romantikusok formanyelvét beszéli (1926 Tóth Aladár CD10) | Az ö-ző nyelvjárást beszélő gyerek (1942 Bóka László 9064027, 106) | a ruszint gyakorlatilag nem beszéli (1991 Balla László 2038006, 53).

1c. tn (rendsz. folyamatos mn-i ign-i alakban) ’〈hangosfilm, ill. ritk. rádió, televízió〉 vmilyen nyelven szól, szólal meg’ ❖ Romániában nem szabad magyarul beszélő hangosfilmet előadni, sőt az idegennyelvű filmekre még magyar feliratot sem szabad vezetni (1940 Rónai András CD22) | Mit kívánhatunk a Szabad Európa Rádiónak? Mint minden magyarul beszélő és magyarnak szóló médiának: az igazat, csakis az igazat és mindig az igazat mondja (1991 Országgyűlési Napló CD62) | Norvégiában mód van fenntartani 5-6 norvég nyelven beszélő televíziót (1992 Országgyűlési Napló CD62) | a kosztümös, XIV. Lajos korabeli film is angolul beszél (2000 Magyar Hírlap CD09).

1d. tn ’nem hangzó emberi nyelven, hanem vmely más jelrendszert, jelnyelvet használva kommunikál vki’ ❖ [a borica nevű körtáncban a kuka] egy álarczos férfi fekete zekében és négy kongó-dongó kolomppal […] a dereka körül. […] Az ekkép öltözködött kuka csak jelek által beszélt (1862 Bab Pista CD22) | Egy szobatudós (persze német) fejébe vette, hogy jelekkel kellene beszéltetni az emberiséget. […] Mindenekelőtt tehát csinált egy rendszert […], s elhatározta, hogy ennek tökéletesítése végett elutazik különféle népek mozdulatait és taglejtéseit tanulmányozni (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | a két kis szamojéd emberállat jelekkel beszél egymáshoz a kunyhó előtt (1910 Ady Endre C0532, 27) | Ezek az oroszlánok vagy süketnémák, vagy a világ leglustább oroszlánjai – mondta megvetően Süle. – Talán próbáljunk meg velük a süketnéma jelbeszéddel beszélni! (1973 Csukás István 9095021, 58).

1e. tn ’〈kényszer, belső késztetés hatására v. óvatlanságból〉 olyasmiről, ill. olyannak nyilatkozik meg, amiről v. akinek nem lenne szabad v. nem akar’ ❖ tudom én jól a’ te ellenem való áskálodásidat, éppen móſt mondák meg énnékem és tám azt gondoltad hogy titokban marad, úgyé? de moſt már azt kivánom, hogy a’ magad tulajdon ſzájával tégy valláſt azokról vagy mindjárt által spékellek ezzel a’ Spádéval. Scapin.: Ah! Uram ugyan nem ſzánnaé engemet? Léánder.: Beſzélj hát! (1793 Kibédi Sámuel ford.–Molière 7176001, 31) | Dernői.: […] Mit nem tudok? Lilienzveig.: Engedje elhallgatnom. Dernői. (határozottan): Beszélj! (1847 Czakó Zsigmond 8073003, 330) | Végre beszélni fog és elmond mindent őszintén, lerázva azt az érthetetlen tartózkodást, amely hónapokon át elzáratta vele a baját, a kínlódásait (1919 Ujfalusi László CD10) | az elvtársak talán már tudják, hogy lebuktam, s talán már meg is tették a biztonsági intézkedéseket arra az esetre, ha… ha netán beszélnék… Nem, ne féljetek, elvtársak, nem fogok beszélni (1962 Réz Ádám ford.–Fučík 9567003, 17) | Ha ő hallgat, ki beszéljen? Ki fogja a kétes bulikról lerántani a leplet […]? (1999 Magyar Hírlap CD09).

1f. ts (gyakr. magát tárggyal) ’beszédtevékenységet olyan sokáig végez, hogy (vmely testrésze) vmilyenné válik’ ❖ Az öreg úr már rekedtté beszélte magát (1856 Jókai Mór C2247, 171) | Ám beszéld Fáradttá nyelved’ (1872 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare C3735, 72) | amíg Misilló agyafúrt szóval vörösre beszélte magát, addig ő csak hümmögött s nagy türelemmel várta a csipetnyi ráadásokat (1916 Kassák Lajos CD10) | A néptribunok […] rojtosra beszélik a szájukat, éhséglázadással fenyegetőznek (2000 Magyar Hírlap CD09).

1g. ts vmire beszél (rég) ’rábeszél, szavaival rávesz vmire vkit’ ❖ Változhatatlan rend! ölelő karod Meg nem hajolhat? Rántsd ki tehát fene Dárdádat, és – mi haszna kérem? Arra se hagyja magát beszélni (1789–1790 Fazekas Mihály 8138037, 20) | a’ vad indulatú kegyetlen hajós Kapitányt ſzelídebb gondolatokra beſzíllyék (1808 Szekér Joákim 8435004, 131) | az édesanyát nem tudták arra beszélni, Hogy szóljon velük úgy, mint ők szeretik, s anyanyelvét Hagyja feledségben (1845 Arany János CD01) | győz ez az ember okos szóval, s békére beszéli a népet (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0659, 42).

1h. ts vkire beszél ’〈vmely dolgot v. cselekvést, magatartást〉 sok beszéddel ráerőltet vkire, azt elfogadtatja vkivel’ ❖ Rám beszellette a’ rosz portékáját a’ kereskedö (1794 Magyar nyelvmester C1947, 177) | vannak, akik azt remélik, Hogy a józanságot rám beszélik; No hiszen ki fejét erre szánja, Mondhatom: a borsót falra hányja! (1846 Tompa Mihály CD01) | A próféta ránk akar beszélni valamit (1996 Magyar Hírlap CD09).

1i. ts (tárgy n. is, kül. szem nm-i vonzat esetén) vkibe, ritk. vmibe beszél ’(hosszas rábeszéléssel) elhitet, elfogadtat vkivel vmit, belebeszél vkibe vmit’ ❖ Leg inkább […] akkor kell ellene [ti. az ördög ellen] tusakodnunk, és ſzáját bé-dugnunk, mikor azt akarja belénk beſzélleni, hogy Szentek vagyunk (1772 Vajda Sámuel 7365001, 146) | nehezen lehetne fejökbe beszélni, hogy az elleneikre lelkismeretesen [!] hozott itélet igazságtalan (1842 Pesti Hírlap ford. CD61) | ott a tanácsúr két óra hosszat beszélt beléjük, elmondva: mennyi jót várhatnak, ha Apafihoz ragaszkodnak, s mennyi rosszat, ha Thökölyhez találnak átcsábulni (1853 Jókai Mór CD18) | a hatalom sosem akarja, hogy az emberek gondolkozzanak. Hiszen akkor nem tudna velük játszani, nem tudná beléjük beszélni, hogy azt higgyék el, amit ő mond (1998 Magyar Hírlap CD09).

1j. ts (kül. szem nm-i vonzat esetén) vkire beszél (kissé rég) ’ua.’ ❖ a’ magyar országgyűlésből conventet csinálni soha sem fogtok, hacsak gróf Széchenyi azt, a’ mi e’ honban soha senkinek eszébe nem jutna, rátok nem beszéli, míg végtére tán magatok is elhiszitek (1841 Kossuth Lajos CD32) | magamra igyekeztem beszélni, hogy talán a hold … okozza a szemcsalódást (1853 Jósika Miklós C2418, 24) | a pesztrám rám akarja beszélni, hogy mind a ketten kikapunk apámtól, aki megtiltotta, hogy aznap kivigyen (1922 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

1k. tn (ható igei alakban v. tagadó formában, ill. vmilyen megszorítással) beszél vkinek ’〈annak kif-ére, hogy vkinek a beszéde, érvelése, meggyőzési szándéka hiábavaló, felesleges, elutasításra talál〉’ ❖ Nékem ugyan hijába beſzélne, akar a’ falra hányná a borſót (1777 Bessenyei György¹ 7044002, 109) | beszélhetett neki bárki, bármi ékes szólással, mind hiában (1843 Pesti Hírlap CD61) | Én is mondtam neki, hogy nem így kell, meg szegény drágám is, mennyit magyarázta! De beszélhet ennek! (1963 Rónay György 9573001, 224) | a nyakas magyar ember nem fogad szót a hivatalnak, neki ne beszéljenek, ne akarja senki megmondani, mit csináljon, mert ő tudja, mit lehet és mit nem (1995 Magyar Hírlap CD09).

1l. tn (tagadó szerkezetben, felsz módban, rendsz. egysz 2. sz-ben) ’〈vkinek a közlésére, kijelentésére vonatk. csodálkozás, meglepődés v. hitetlenkedés kif-ére〉’ ❖ Gyuri: […] apám, egyszer csak azt vettem észre, hogy az öreg Hunyadi mellett állok. Iván: Ne beszélj! Gyuri: Úgy bizony! (1844 Vörösmarty Mihály 8524411, 32) | – Hát az történt, jelentem alásan, hogy elkergettem a tatár sereget. Takarodnak immár lóhalálban. – Ne beszélj! (1889 Mikszáth Kálmán 8312005, 217) | [–] Megvert az Isten, nagytiszteletű uram. Keményen megvert. – No. – Háromszorosan. Százszorosan. – Ne beszéljen. – Biz a pég [= pedig] úgy van (1909 Móricz Zsigmond 9462034, 22) | – Látod azt az embert? […] Ez a legnagyobb stréber a városban. – Ne beszélj! Honnan tudod? (1989 A személyi kultusz humora 1016017, 28).

1m. tn (tagadó szerkezetben, gyakr. az is partikulával, hat-i ign-i v. tbsz, ritk. egysz 1. sz-ű felsz módú alakban) vmiről beszél ’〈fokozó, nyomatékosító szerepű fordulatként annak kif-ére, hogy vmi alátámasztja a szövegkörnyezet állítását, témáját〉’ ❖ Ilyen csatorna, mint a tisza-dunai van elég a világon: Franciaországnak van hetvenkilenc kanálisa […]. Angliának van kilencvenegy […], hogy a kínai csatornarendszer nagyszerűségéről ne is beszéljünk (1898 Jókai Mór CD18) | Most látjuk csak, hogy mennyi ember megélhetését biztosítja a vadászat és mennyi anyagi érdek fűződik hozzá, nem beszélve a békebeli vadexportból befolyó nagytömegű valutákról (1943 Csekonics Endre 1026001, 23) | Külön történelmi, szociológia, pszichológiai, közgazdasági és filozófia tárgyak beiktatása a tantervbe – hogy egyéb tudományterületekről ne is beszéljek – a társadalomtudományi képzés atomizálását, egységes szemléletének igen súlyos sérelmét okozná (1975 Berend T. Iván 2056001, 15) | nincsenek alternatív tankönyvek, nincsenek szöveggyűjtemények, egyéb taneszközökről (például videokazettákról) nem is beszélve (1992 Knausz Imre 2050012, 80).

1n. tn vmi(k)ben beszél ’vmilyen meghatározott formában nyilatkozik meg, szól vki’ ❖ Olyan képekben beszélsz, melyekért a vármegyeházban a karzat bizonyosan megtapsolna (1864 Vas Gereben C4381, 281) | [a színészek] jambusban beszéltek (1913 Krúdy Gyula C2834, 19) | rejtvényekben beszél (1925 Karinthy Frigyes 9309066, 28) | szépen fogalmazott, gondosan kiegyensúlyozott mondatokban beszélni (1940 Schöpflin Aladár CD10) | Matyi: […] Gyün a traktor, gyün a brigád Pintér uram nyakára hág… Dani: Nini, rímekben beszél (1950 Egri Viktor 9119002, 10) | a képviselő úr gyakran rébuszokban beszél (1999 Országgyűlési Napló CD62).

1o. tn vki beszél vkiből ’vmilyen minőségében, funkciójában, ill. ahhoz igazodva, annak megfelelően szólal meg vki’ ❖ Mintha csak egy furfangos váltóügyvéd beszélne belőled, ki az aláirás hitelességét tagadja (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Nem az „író” beszél belőlem, aki fantasztikus színeket szed össze, […] sem az az egyszerű, gunyoros kedélyű ember, […] hanem beszél belőlem az ön által alkotott szerelmes ember (1872 Mikszáth Kálmán CD04) | Kajánkodva mondta el, kétségtelenül, a történetet, de mintegy csak felerészben kajánkodva. […] Felerészéből a dzsentri beszélt (1946 Illyés Gyula 9274058, 299) | mindinkább úgy tűnik, a próféta beszélt belőle (1999 Magyar Hírlap CD09).

1p. tn vmi beszél vkiből ’vminek v. vkinek a hatása nyilvánul meg vkinek a szavaiban, beszédében’ ❖ belőlled most a’ nemzeti rút gyűlölet; nem az Igazság beszél (1819 Katona József 8226026, 209) | Belőled most ellenszenved beszél (1857 Eötvös József 8126018, 33) | az urából valami féltékenység beszél (1899 Jakab Ödön 8203002, 179) | Az erős férfi önmegtartóztatása beszél a tanu úrból (1933 Molnár Ferenc² 9453005, 113) | A bor beszél belőled, te részeg református! (1985 Sütő András 9620022, 44).

1q. tn vmiben beszél ’vmilyen (mérték)kategóriában gondolkodva, számolva nyilatkozik meg, szól vmiről’ ❖ Most már csak pengőben beszélünk [, nem váltóforintban] (1844 Nagy Ignác C0100, 149) | világos, hogy Brodarits magyar mérföldekben beszélt (1899 Baksay Sándor C0729, 144) | Ma már tudom, hogy túl sokat ígértem nekik. Kevesebbért is odaadták volna. De én csak dollárban beszéltem (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ts ’〈vmilyen (jellegű) közlendőt〉 élőszóban kijelent, (el)mond v. kifejt, ill. 〈vmilyen információt〉 terjeszt, híresztel’ ❖ Beszélé azt is, hogy az édesatyja, Daniel István úr, 60 esztendős korában nyerte meg az Udvarhely széki főkirálybíróságot (1772 Rettegi György 7282001, 274) | Az istenért, ne beszéljen oly szentségtörő dolgokat (1841 Gaal József 8149004, 146) | a villanyoson beszélték, hogy az öreg király halálára előre készültek a cikkek (1927 Markovits Rodion 9423001, 18) | csak szépet és csak jót beszél – mondják – és ugyanúgy cselekszik (1971 Képes Géza ford. 9323044, 48) | [az exelnök] adóügyeit máris széltében-hosszában beszélik (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. (rég v. nyj) ’〈a vele kapcs. eset, történet megtestesítőjeként vkit, ritk. vmit〉 tárgyal v. emleget’ ❖ Akarám beszélni Kádmust; De lantomon a’ húrok Zengnek tsupán szerelmet (1791 Főldi János C2555, 157) | a magyaroknak beszélte királyit (1853 Arany János CD01) | Egész világ engem beszél (1876 Mátrai Betegh Béla¹ C3057, 46) | a feleségem egyre Gedóék csirkéjét beszéli, hogy újév napján ültettek tyúkot. Kora csirkét akarnak nevelni (1914 Gárdonyi Géza C1847, 106) | tanakodik a nép … kóstolgatva, próbálom-formán beszéli Tapasztó Sándort. Hogy príma ember, belevaló gazda (1961 Népszabadság nov. 14. C4813, 2).

2b. ’társalgás során taglal, megbeszél, (meg)tárgyal vmit, beszélget vmiről’ ❖ Hallottam én hogy ben voltam a Városon az alatt, Mit beszéltek jó Uramék a’ szalonnás bólt alatt (1804 k. Császári Losy Pál 7467003, 365) | Beszéltük, mindenikből Mi lesz, ha nagyra nő (1869 Gyulai Pál CD01) | Miért nem volt nekünk régieknek kutya bajunk se, éppen minap beszéltük a regrációban [ti. a zárdai hivatalos látogatási időben] Schwester Leonával (1917 Kaffka Margit CD10) | ezt együtt is egyeztetve beszéltük, hogy korábban megkezdett beruházások […] befejezéséhez a kormány adja a lehetőséget (2000 Országgyűlési Napló CD62).

3. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈szöveg, írás(mű) szerzője művében, műve által〉 gondolatot, közlendőt (vhogyan) kifejez, témát kifejt’ ❖ Azon hartzról beſzéllek, mellynek véres piatza Teſsália vólt (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 11) | Vig szeszélyü bordalaid hogy olvasám: Jól beszél ez a’ poéta! gondolám (1844 Életképek C0101, 311) | [Romain Rolland] Vézelay-ben élte át a második világháború idején a német megszállást. Erről az élményről életírói nem beszélnek sokat (1955 Benedek Marcell 9042006, 202) | járatlan olvasó nemigen érzékelheti, hol beszél a szerző véresen komolyan, hol nem kevésbé véresen szatírikusan, hol enyhe iróniával, hol polgárpukkasztás céljából (1994 Új Könyvek CD29).

3a. ts ’〈szöveg, írás(mű) szerzője művében, műve által〉 mond, állít v. elbeszél vmit’ ❖ Dámáskusi Miklósból irta-ki Flávius Jósef azoknak réſzét, a’ miket Noe Bárkájáról beſzéll (1802 Magyar Könyvház 7445031, 26) | Kemény János önélete leírásában beszéli, hogy kimentek Lengyelországba, a fejedelem mátkája után (1879 Teleki Sándor 8474005, 86) | Babits nemcsak világszemléletének élettörténetét beszéli áttételes, allegorikus módon a Jónás könyvében (1965 Rába György CD53).

3b. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈szöveg, írás(mű)〉(vmilyen meghatározott formában) szól, mesél vmiről, vmely témát tárgyal’ ❖ Barátainknak levelei másképp beszélnek (1786 Verseghy Ferenc ford.–Dusch 7373009, 246) | oly sokszor beszélnek A borról verseim (1844 Petőfi Sándor 8366120, 166) | Milyen szép, milyen nagyszerü lett volna igy együtt meghalni, mennyit beszéltek volna majd rólunk az ujságok (1880 Bácska 8605001, 34) | a Jóslat a papi nőtlenség ellen beszél (1953 Hegedüs Géza 9233002, 32) | A műalkotás úgy beszél a világ dolgairól, hogy ezek a dolgok a műalkotásban nincsenek közvetlenül ábrázolva/megnevezve (1981 Petőfi S. János 2030043, 56).

3c. ts ’〈szöveg(részlet), írás(mű)〉 elmond, elbeszél v. kifejt, tárgyal vmit’ ❖ im mit beſzél ezen Erdély-Orſzági Tudoſitás (1785 Magyar Hírmondó 7444071, 537) | azt beszéli a rege, hogy szinte térdig állott a meghült keresztény vér a vár sötét járásaiban (1868 Orbán Balázs 8340005, 189) | ahogy Ady mondta, s ahogy a levelek beszélik (1963 Czine Mihály 2027006, 39) | az aggáda […] Dávidról beszéli, hogy Saul elől menekült, amikor búvóhelyét egy pók körülfonta (1988 Magyar néprajz CD47).

4. ’Más élőlény v. élettelen dolog hangot ad, ill. szól.’

4a. tn ’〈állat〉 sajátos, rendsz. a fajra jellemző hangot ad, ill. így jelez, kommunikál’ ❖ Ott az élet, Mégis csak ott, a hol ő él; Ottan még a Madár is más hangon beszél (1855 Vecsey Sándor 8516004, 27) | A jázminnak nem kell gondolkozni, hogy szaga legyen, csak ha jól érzi magát, tudja, ha jó eső vót, meg szép csendes éjszaka van, meg a hold is süt, meg a békák is beszélnek, akkor belőle is kijön az illatja (1928 Móricz Zsigmond 9462005, 84) | A kacsa azt mondja: kvá-kvá-kvá; a liba is beszél. De a hattyú? (1940 Gelléri Andor Endre CD10) | Az utóbbi időben bálnafajokról derült ki, hogy beszélnek egymással. A hangfelvételek szerint morzejelekkel, fütyüléssel, csikorgással értik meg egymást (1995 Természet Világa CD50).

4b. tn ’〈madár〉 az emberi beszédet utánozva rikácsol v. csiripel’ ❖ Gyermekem! ennek hát tiſztánn tartsd a’ fa kalitkát Mert ſzajkóm magyarúl ſzóllni, beſzéllni tanúl (1784 Édes Gergely 7095002, 27) | A holló hosszú életű, fogságban szelidülő és igen tanulékony madár. Megtanúl beszélni és elég értelmesen ejti az emberi szót (1901 Herman Ottó CD34) | A beszélő papagájnak különben, ha csakugyan tud is beszélni, minden tudománya ennyi szokott lenni: „maga szamár!” (1921 Nagy Lajos 9472024, 52) | Feltétlenül hím papagájt akartam, akit beszélni taníthatok (1985 Márton László 1107002, 79).

4c. tn ’〈kül. a népköltészetben v. vmilyen hiedelem szerint: állat〉 emberi nyelven szól, kommunikál’ ❖ Éva bámul, hogy egy kigyó beszélni tud; ez azt feleli, hogy e csodát egy gyűmölcs ízlelése tette vele (1882 Szász Károly² 8426067, 454) | A néphit szerint valamikor minden állat emberi nyelven beszélt (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A három rendkívüli méretű, tulajdonságú, emberi nyelven beszélő, olykor végül emberré váló kutya-segítő három különböző mesetípusban, de egymáshoz nagyon hasonló szituációkban segítik a hőst (1980 NéprajziLex. CD47) | Egyik legáltalánosabb és legjellemzőbb szereplője a hősénekeknek – csakúgy, mint meséinknek – a táltosló. Ez beszélni tud, gazdájának tanácsot ad (1988 Magyar néprajz CD47).

4d. tn ’〈emberi beszédet előállító, közvetítő v. utánzó szerkezet, eszköz〉 ilyen hangsort hallatva szól’ ❖ a Lélek menekül Kegyetlen kor jön. A gép beszél, a gép ír, a gép muzsikál (1927 Kárpáti Aurél 9312003, 149) | Ha nem szólalt volna meg: fából kifaragott embernek lehetett volna hinni, mert teste […] olyan mozdulatlan volt, mint egy panorámabeli bábué. Így is azt lehetett gondolni, hogy valami mechanikai szerkezet beszél belőle (1931 Krúdy Gyula CD54) | Halkan beszélt a rádió (1969 Csurka István 9096002, 5) | Arra a kérdésre sem könnyű naponta több tucatszor udvarias választ adni [az információs központban], hogy gép beszél-e? (1995 Magyar Hírlap CD09).

4e. tn (irod) ’〈növény, tárgy, természeti jelenség〉 mozgás közben tartósan az emberi beszédre emlékeztető (monoton) hangot ad’ ❖ Beszél a fákkal a bús őszi szél (1847 Petőfi Sándor CD01) | Mit beszéltek annyit, ti susogó lombok? (1853–1855 Arany János CD01) | A kósza szél sejtelmesen beszél (1906 Kosztolányi Dezső 9359485, 129) | [a tenger vize] másképen beszél, mint a folyó, s inkább csak ringat (1932 Pap Károly CD10).

4f. tn (irod) ’〈hangadásra való tárgy〉 szól, hangját hallatja, ill. 〈hang〉 hallatszik, hangzik’ ❖ csendes a vadon Csak a forrásnak beszél halk nesze (1846 Tompa Mihály 8484079, 60) | A zene szólt, a hegedűk beszéltek és danoltak, mint a csodálatos madarak (1912 Barta Lajos CD10) | Kis iskolánk, amelybe a harang oly édesen beszélt, akár a lant (1924 Kosztolányi Dezső C2752, 258) | Az öreg Glynn keze alatt beszélt a hangszer (1947 Gáspár Endre ford.–Joyce 9175005, 63).

4g. ts (irod) ’〈hang(adásra való tárgy) v. természeti jelenség〉 így kifejez vmit, szól vmiről’ ❖ a szél … őrülteket beszél (1849 Arany János C0646, 107) | kiszabadul a czigány a multból, a jövendőt beszéli a vén hegedű (1858 Vas Gereben C4379, 33) | a galambturbékolás, a fecskecsicsergés, a verébcsiripelés, mind borzasztó érthetően azt beszélte (1897 Tóth Béla¹ C4249, 93) | Itt fáj, itt fáj – beszéli a hullám, azután elcsendesül szépen (1926 József Attila CD01).

5. tn ’〈vmely dolog, tény, jelenség stb.〉 utal v. rámutat, rávilágít vmire, ill. árulkodik vmiről’ ❖ a vászondarabokra került a sor, és a hiányzó darabnak helye a tolvaj után beszélt (1858 Vas Gereben C4379, 451) | [IV.] Béla nem számlálja fel az összes Brebirieket, így nem zárja ki határozottan, hogy Mladin és György létezhettek; nevök mellettök beszél, mert a családban használatos (1896 Széchy Károly CD55) | A tettek hangosabban beszélnek a szónál (1935 Zsidó Szemle 2140001, 2) | Ez a példa önmagáért beszél (1956 Erdei Ferenc 9126003, 225) | minden feszület testi kínról beszél (1980 e. Fodor András ford.–Auden 9148030, 151) | Nem elég, hogy Málta is elverte a bosnyákokat, a matematika [ti. a világranglista sorrendje] is mellettünk beszél (1999 Magyar Hírlap CD09).

5a. ts (kissé rég) ’〈vmely dolog, tény, jelenség stb.〉 megmutat, elárul v. bizonyít vmit’ ❖ Bizonyítják ezt az el-múltt dolgokat emlékeztet Könyvek: bizonyítják ſok ſzomorú-eſeteket-beſzéll romladékok: bizonyítják egynehány hatalmas Népeknek meg-nyomorúltt maradéki (1773 Rájnis József 7201007, 69) | Beszéli a bürökpohár s keresztfa, Mi volt az ily dicső lelkek jutalma (1857 Tárkányi Béla József 8465014, 133) | Három és három, Új temető és nagyon régi És mind a hat fázón beszéli: Sok baj volt a Nyáron (1912 Ady Endre CD01).

5b. tn ’〈testrész, mozdulat stb.〉 vmely indulatról, érzelemről, személyiségvonásról tanúskodik v. árulkodik’ ❖ két szép Szem, a’ melly hóditón beszél (1819 Katona József C2502, 31) | nem panaszkodik, hanem az arca beszél róla, hogy szenved (1880 Jókai Mór CD18) | Jeronimo csodálatos szónokló-szerkezet volt. Ha beszélt, beszélt az egész teste, fejétől a lába hegyéig (1959 Benedek Marcell ford.–France 9042008, 298) | Személyesen nem ismeri. Így nem is üdvözlik egymást. De Igor tekintete beszél (és bizonyára a szobrászé is), s abból látszik, hogy a fiú agyát is egész gondolat-felhők lepik el (1983 Balla László 1010018, 122).

5c. ts ’〈testrész, mozdulat stb. vmely indulatot, érzelmet, gondolatot〉 híven kifejez, tükröz v. felfed, elárul’ ❖ beszéli bús tekintete, Hogy nyugtot még sem lelhete (1857 Tárkányi Béla József 8465001, 15) | ezek a fehér szempillák azt beszélték Gierig úrnak, hogy: „mernél is te valahová elébb bemenni, míg minket előre nem küldtél!” (1867 Jókai Mór CD18) | Még szemei sem beszélnek semmit (1872 Jókai Mór CD18) | Hazatartottak a szegény gyerekek. Egyik se kérdezte a másiktól: megvan-e a tehén? mindenik arca beszélte, hogy nincsen (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | amit a szemek beszéltek, azt az ajkak magyarázták talán (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | Ó, de a szemed egyebet beszél, A szomorú szemed (1935 Reményik Sándor CD01).

6. tn ’számít vmi, jelentősége, fontossága, súlya van vminek’ ❖ Itt és amott, mindütt a’ jog beszél (1842 Beöthy Zsigmond 8047004, 35) | A lopás nagy, az érték borzasztó, pedig itt az beszél (1889 Tolnai Lajos C4215, 121) | ne hitvány rózsalevelet tegyen a feje alá, hanem inkább tegyen takarékpénztári könyvet, ami beszél (1903 Gárdonyi Géza C1825, 64) | Ma a pénz beszél, nem a tett (1997 Magyar Hírlap CD09).

Ö: agyon~, át~, be~, bele~, el~, félre~, haza~, ki~, le~, meg~, mellé~, össze~, rá~, tele~, túl~, vissza~.

Fr: fal, fej, lélek, szív.

ÖU: elő~, közbe~, végig~.

ÖE: beszélnivaló.

Sz: beszélet.

Vö. CzF. ~, beszéll, beszélő; ÉrtSz. ~, beszéltet; SzólKm.; TESz. beszéd; ÉKsz. ~, beszéltet; SzT. ~, beszélhet, beszéltetik; ÚMTsz.