betegség fn 3B8

1. ’〈az egészséges állapottal szemben:〉 ember, állat, növény életműködésének az átlagostól eltérő, nem megszokott megnyilvánulása, a szervezetben fellépő elváltozás, zavart, kóros állapot, ill. ezt kiváltó baj, kór’ ❖ El-jön úgy is hamar a’ ſzomorú vénſég, […] El aggott teſtemben nem léſz tsak betegſég (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 22) | a nemi élet bitangolásában a különbféle betegségeknek legtermékenyebb magvát találjuk (1830 Bugát Pál 8070005, 129) | A’ tüdővész még mindeddig gyógyíthatatlan betegség (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310011, 167) | hosszas lefolyású ragályos betegség (1861 Lengyel Dániel 8270005, 338) | A harkály munkálkodása, a fák tövén elszórt forgácscsal figyelmezteti a jó gazdát a fa betegségére (1901 Herman Ottó CD34) | komoly fordulat áll be a betegségemben (1908 Rákosi Viktor 8387005, 148) | Valami lappangó betegség tört ki a gyereken (1922 Babits Mihály 9014126, 67) | a majmok, főleg ha fiatal korban fogják el és fosztják meg szabadságuktól, többnyire fejlődési betegségekben, a csontfejlődés zavaraiban szenvednek (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a halálos betegség utolsó stádiumában (1937 Schöpflin Aladár 9590003, 208) | veszélyes betegségbe esett (1960 Gyergyai Albert ford.–Flaubert 9202003, 107) | az őshonos fajokból álló, betegségekre, környezeti ártalmakra kevésbé érzékeny erdők (1995 Természet Világa CD50) | A krónikus és akut betegségek (1998 Új Könyvek CD29).

1a. ’ennek ideje, időszaka’ ❖ ha az  felesége az  betegsége alatt a’ ház körl lév dólgokra ſzemesebben vigyázott vólna (1789 Földi Ferenc ford.–Campe 7111001, 10) | Rövid betegsége alatt végét közeledni érezvén, ágyához hivatta a káptalant, végrendeletet tett (1888 Pór Antal CD55) | A gyermekkori meggybefőttek illata maradt a tenyerében, amely befőttekkel egy téli betegségemben traktált (1919 Krúdy Gyula CD54) | [Elizeus próféta] Benhadad király betegségekor Damaszkuszban tartózkodik (1993 BibliaiLex. CD1207).

2. (átv is) ’a lélek, a tudat működésének gyengesége, (kóros) elváltozása, ill. zavarodott megnyilvánulása v. állapota’ ❖ [új magyar szótár] mostani Világra való jövetelét nem kivánhatom, valameddig mi Magyarok abbúl a’ mi mostani új szókat tsináló betegségünkből nem gyógyúlunk (1788 Ráday Gedeon¹ C2554, 159) | Nála a tisztaság már igazi betegségbe ment át; […] ideges lett, kétségbe esett, ha olyasmit látott, mi az ő tisztasági fogalmaival ellenkezett (1872 Hevesi Lajos 8184002, 149) | a betegségig féltékeny férfi (1916 Ambrus Zoltán CD10) | Endrogén depresszív fázis: a mániás-depressziós betegségek depresszív szaka, amely az esetek többségében meghatározott időközökben szabályszerűen visszatér (1984 Vikár György 1164002, 126).

3. (vál) ’rendsz. társadalmi szinten megnyilvánuló baj, probléma, visszásság, ill. kóros, visszás, (vmilyen) bajjal terhelt állapot’ ❖ [az eretnekségek] a’ hitnek betegségére, és veſztésére rendeltettek (1784 Miháltz István ford.–Tertullianus 7225015, 3) | A mi társadalmunk átalában nagyon beteg, fő betegsége a frivolitás és a pazarlás (1875 Trefort Ágoston 8494003, 4) | [a francia irodalomban] szólalt meg először a csüggedt század egy új attitüdje, vagy inkább betegsége (1934 Babits Mihály 9014135, 81) | Nyugat-Németországban a társadalom legyőzte magában a fasizmus betegségét (1992 Csala Károly 2027020, 3).

Ö: alap~, állat-, angol~, bel-, bor~, bőr-, burgonya~, búvár~, cukor~, elme~, gomba~, gyermek~, hiány~, hipertónia~, ideg~, immun~, kényszer~, keszon~, láz~, ló~, méh~¹, méh~², nép~, pánik~, rák~, sugár~, száraz~, szív~, tengeri~, tüdő~, vese~, vízi~; a -betegség címszó alatt: agy~, állat~, bél~, birka~, bőr~, csecsemő~, csont~, csontvelő~, epe~, ér~, fa~, férfi~, fog~, fül~, gabona~, gége~, gerinc~, gyomor~, hal~, íny~, izom~, juh~, koszorúér-~, kutya~, láb~, máj~, nő~, pajzsmirigy~, prosztata~, sertés~, szarvasmarha-~, szem~, szívkoszorúér-~, torok~.

ÖU: akarat~, alma~, anyagcsere-~, bányász~, bús~, fekély~, himlő~, kamasz~, kedély~, kerge~, körte~, lélek~, lép~, magasvérnyomás-~, mell~, nyúl~, ólom~, papagáj~, pestis~, rendszer~, spanyol~, száj~, szenvedély~, tífusz~, vér~, vírus~.

ÖE: ~biztosítás, ~biztosítási, ~megelőzés, ~tudat, ~tünet.

Sz: betegséges, betegségi.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. beteg; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

betegség főnév 3B8
1.
〈az egészséges állapottal szemben:〉 ember, állat, növény életműködésének az átlagostól eltérő, nem megszokott megnyilvánulása, a szervezetben fellépő elváltozás, zavart, kóros állapot, ill. ezt kiváltó baj, kór
El-jön úgy is hamar a’ ſzomorú vénſég, […] El aggott teſtemben nem léſz tsak betegſég
(1772 Barcsay Ábrahám)
a nemi élet bitangolásában a különbféle betegségeknek legtermékenyebb magvát találjuk
(1830 Bugát Pál)
A’ tüdővész még mindeddig gyógyíthatatlan betegség
(1846 Mihálka Antal ford.Wagenfeld)
hosszas lefolyású ragályos betegség
(1861 Lengyel Dániel)
A harkály munkálkodása, a fák tövén elszórt forgácscsal figyelmezteti a jó gazdát a fa betegségére
(1901 Herman Ottó)
komoly fordulat áll be a betegségemben
(1908 Rákosi Viktor)
Valami lappangó betegség tört ki a gyereken
(1922 Babits Mihály)
a majmok, főleg ha fiatal korban fogják el és fosztják meg szabadságuktól, többnyire fejlődési betegségekben, a csontfejlődés zavaraiban szenvednek
(1929 Az állatok világa ford.)
a halálos betegség utolsó stádiumában
(1937 Schöpflin Aladár)
veszélyes betegségbe esett
(1960 Gyergyai Albert ford.Flaubert)
az őshonos fajokból álló, betegségekre, környezeti ártalmakra kevésbé érzékeny erdők
(1995 Természet Világa)
A krónikus és akut betegségek
(1998 Új Könyvek)
1a.
ennek ideje, időszaka
ha az  felesége az  betegsége alatt a’ ház körl lév dólgokra ſzemesebben vigyázott vólna
(1789 Földi Ferenc ford.Campe)
Rövid betegsége alatt végét közeledni érezvén, ágyához hivatta a káptalant, végrendeletet tett
(1888 Pór Antal)
A gyermekkori meggybefőttek illata maradt a tenyerében, amely befőttekkel egy téli betegségemben traktált
(1919 Krúdy Gyula)
[Elizeus próféta] Benhadad király betegségekor Damaszkuszban tartózkodik
(1993 BibliaiLex.)
2. (átv is)
a lélek, a tudat működésének gyengesége, (kóros) elváltozása, ill. zavarodott megnyilvánulása v. állapota
[új magyar szótár] mostani Világra való jövetelét nem kivánhatom, valameddig mi Magyarok abbúl a’ mi mostani új szókat tsináló betegségünkből nem gyógyúlunk
(1788 Ráday Gedeon¹)
Nála a tisztaság már igazi betegségbe ment át; […] ideges lett, kétségbe esett, ha olyasmit látott, mi az ő tisztasági fogalmaival ellenkezett
(1872 Hevesi Lajos)
a betegségig féltékeny férfi
(1916 Ambrus Zoltán)
Endrogén depresszív fázis: a mániás-depressziós betegségek depresszív szaka, amely az esetek többségében meghatározott időközökben szabályszerűen visszatér
(1984 Vikár György)
3. (vál)
rendsz. társadalmi szinten megnyilvánuló baj, probléma, visszásság, ill. kóros, visszás, (vmilyen) bajjal terhelt állapot
[az eretnekségek] a’ hitnek betegségére, és veſztésére rendeltettek
(1784 Miháltz István ford.Tertullianus)
A mi társadalmunk átalában nagyon beteg, fő betegsége a frivolitás és a pazarlás
(1875 Trefort Ágoston)
[a francia irodalomban] szólalt meg először a csüggedt század egy új attitüdje, vagy inkább betegsége
(1934 Babits Mihály)
Nyugat-Németországban a társadalom legyőzte magában a fasizmus betegségét
(1992 Csala Károly)
ÖU: akaratbetegség, almabetegség, anyagcsere-betegség, bányászbetegség, búsbetegség, fekélybetegség, himlőbetegség, kamaszbetegség, kedélybetegség, kergebetegség, körtebetegség, lélekbetegség, lépbetegség, magasvérnyomás-betegség, mellbetegség, nyúlbetegség, ólombetegség, papagájbetegség, pestisbetegség, rendszerbetegség, spanyolbetegség, szájbetegség, szenvedélybetegség, tífuszbetegség, vérbetegség, vírusbetegség
ÖE: betegségbiztosítás, betegségbiztosítási, betegségmegelőzés, betegségtudat, betegségtünet
Sz: betegséges, betegségi
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. beteg; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások