betelik tn ige 11b

1. ’vmi, vminek a belseje egészen megtelik, tele lesz vmivel’ ❖ Igy tltek-bé a’ vizek halakkal, a’ levegég madarakkal (1793 Bessenyei Sándor ford.–Milton C1105, 318) | Az árok bé-telik (1794 Gyarmathi Sámuel C1947, 256) | Bételének gyenge húſsal agg rántzai (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 101) | bizonyosan betelik ismét a bőr e kiaszott csontok körűl (1829 Vörösmarty Mihály C4538, 215) | mig ez [a gödör] betelt, a másikbul az érett trágyát kiüritettük (1858 Táncsics Mihály 8463002, 80) | kölcsönkértem egy magnetofont is, tekercseim azonban beteltek (1969 Konrád György 9351003, 182) | külön papíron kezdem el, mert a blokk, az előző, betelt (1973 Baránszky-Jób László 2042014, 211).

1a. (rég) ’〈vmely tér, térség hanggal, hírrel stb.〉 megtelik’ ❖ még ugyan azon napon bé-telék a’ város hírrel (1787 Magyar Kurír C0312, 586) | [elhagyom] a várost, mellynek utczái gyalázatommal rövid nap betelnek (1841 Nemzeti almanach C0399, 311) | Kaczagásuk ezüst csengésével telt be olykor az átlátszó levegő (1880 Vadnay Károly C0667, 151) | Az egész utca betelt a hangjukkal és rohanásukkal. Valóban pompás fiúk voltak [a rikkancsok]: ilyen szerettem volna én is lenni (1913 Babits Mihály C0694, 82).

1b. (rég) ’〈vmely terület〉 emberek sokaságától ellepve tele lesz’ ❖ Betelt hamar a tér, És a végtelen sereg azt villogva kerité (1823–1824 Vörösmarty Mihály C4534, 170) | Az ellenek hadával im nyomban betelt a hid (1882 Győry Vilmos ford.–Runeberg C1984, 170).

1c. (/irod) ’〈vmely érzéssel〉 eltelik, betöltődik vki’ ❖ [az egér] bé tölt félelemmel izadni, rettegni, és fejét vakarni kezdette (1777 Németh Antal¹ ford.–Aiszóposz C3321, 105) | Athenais a kielégitett büszkeség érzelmével kevésbé telt be és a kastélyban csak erős várat látott (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536002, 115) | Azok az öngyilkos leányok, Kiknek a szerelem kábítá el fejük’ S midőn a férfi hűtelen lett, Vagy kedvesüktől válni kellett Szívük keservvel úgy betellett, Hogy elbolyongtak és a Rhône lett menhelyük (1916 Gábor Andor ford.–Mistral 9163015, 95) | [Fridolin] lelke betelt édes boldogsággal (1929 Cholnoky László 9077001, 23).

2. betelik vmivel ’annyit fogyaszt, élvez vmiből, hogy többet már nem kíván belőle’ ❖ senki addig egyet se lne, mig - nem- telnék Czirus a’ vadászattal (1780 Szilágyi Márton¹ ford.–Xenophón C4017, 65) | Vigalommal a mint bételének: A tündérek jó ágyat vetének (1873 Igazmondó kalendáriom C2158, 27) | fülük már megunta a rettentő zsibongást […], szemük betelt a látnivalókkal (1905 Tömörkény István 8493013, 215) | Vajjal hogyha már beteltél, Disznóhúsból szeleteltél (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521006, 151) | nem tudok betelni […] a magyar literatúra gazdagságával (1989 Esterházy Péter 2015023, 31).

2a. betelik vmivel (irod) ’elege lesz vmiből, megcsömörlik vmitől, eltelik vmivel’ ❖ Beteltem e lármás világgal (1847 Tompa Mihály 8484023, 63) | a világ fertőjével be teltünk (1885 Ábrányi Emil ford.–Byron C0509, 206) | [Taszilló pap] mielőtt még betelt volna a földi dolgok hiuságával, híres vitéz volt (1902 Herczeg Ferenc 9241011, 29) | betelt a förtelembe és vérbe belegázoló világgal (1956 Illés Endre 2005027, 123).

3. ’〈létszám, keret stb.〉 teljes lesz’ ❖ [a költségeket] tsak 289 elfizet Urak téríthetik meg, […] a’ melly ſzám ha be nem telne, le tezük pennánkat sajnálkodva (1795 Magyar Hírmondó 7444122, 571) | oda vinnének A mėnnyei karba, a szent szüzek közi, Hogy bételnék velem azok kegyös rendi (1862 Vadrózsák 8258134, 177) | A kormánylista már biztosan betelt (1948 Sarkadi Imre 9586019, 10) | Betelt a kvótánk. Miért nem jöttek előbb (1964 Domahidy Miklós 1035002, 321).

4. (/vál) ’〈jövőre vonatkozó elképzelés, kijelentés, ill. vágy, remény, kívánság stb.〉 valóra válik, megvalósul; beteljesedik’ ❖ most fog-bé-telni [a jövendölés] (1787 Magyar Kurír C0312, 479) | várakozásim bétöltek (1803 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 743) | Célom betelt, mely eddig feltartott (1845 k. Madách Imre 8284035, 102) | nem jó, ha az embernek minden vágya betelik, jó az örömhöz egy kis bú is, mert mérsékli és jobbá teszi az embert (1859 Gyulai Pál 8173073, 368) | [Szentkirályinak] beteltek számitásai (1870 Csengery Antal C1269, 74) | a czigány Panna szava mindig bételt még eddig (1892 Csoór Gáspár C1340, 35) | betelt egy nagy s kegyetlen átok (1936 Jékely Zoltán 9278006, 8).

4a. (rég) ’〈az igazság〉 vmiben teljes egészében megmutatkozik, nyilvánvalóvá válik; beteljesedik’ ❖ alig ha nem fog nálunk telni: Fársáng farkán, tsúsz a’ fa-szán (1791 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0173, 211) | Szegény király! Terajtad is betelt a közmondás: cseberből a vederbe (1855 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare C4537, 316) | az örök igazság nálunk is betelt: a szellemmel nem bírtak a mi ellenségeink sem; hatalmuk, erőszakuk, bilincseik ellenére élt az és elevenített (1896 Beöthy Zsolt C1014, 154) | [Krisztus] keresztségében is megmutatta, hogy egy része az igazságnak betelt, mivel az Atyának parancsát engedelmesen végrehajtotta (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211).

5. (/vál) ’kiteljesedik, teljessé válik(, és befejeződik) vmi’ ❖ Bajnoki híre betelt az utósó szörnyü csatával (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 119) | [a darumadár] fellegiben fennúszva halad, míg úta betelvén, Ismert pázsitain síkföldi mezőkre leröppen (1830 Kölcsey Ferenc 8253027, 155) | Megváltásunk csak akkor fog betelni, Midőn ledűl a gát (1863 Madách Imre 8284008, 577) | Velünk halottakkal a történet betelt (1933 József Attila ford.–Bednář 9282206, 57) | Ebben a pillanatban betelt Mártov tragikuma (1956 Gergely Viola ford.–Drapkina 2025097, 692) | [a seregnek] betelt a sorsa (1981 Vígh Árpád 1163001, 156).

5a. (/nyj v. vál) ’〈bizonyos (meghatározott) idő〉 eltelik, letelik, ill. 〈vminek a megtörténte vmennyi időbe〉 kerül’ ❖ a heted nap most telik be (1832 Vörösmarty Mihály C4535, 456) | Ide s tova betelik hét éve tanárkodásomnak (1858 Arany János C1619, 130) | Mikô betelt a három nap, kimönt az ágyra [ti. a szérűre csépléshez kiteregetett gabonához], a színe alá fekünni (1882 Szeged népe C2482, 103) | Egy órába is betelt, míg visszajött (1911 Kaffka Margit 9290054, 132) | amíg a félév betelik, ne jőjjön Valkenfelsenbe (1925 Berde Mária 9047016, 38) | Betelt az év; most ülték meg torát (1936 Illyés Gyula 9274044, 279) | már egy esztendeje bételik annak, hogy semmit sem írtam (1942 Tamási Áron 9701026, 249) | ősszel betelt a harmincadik András-nap (1955 Bölöni György 9069001, 143).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. teljes; ÉKsz.; SzT. betelhetik, ~; ÚMTsz.

betelik tárgyatlan ige 11b
1.
vmi, vminek a belseje egészen megtelik, tele lesz vmivel
Igy tltek-bé a’ vizek halakkal, a’ levegég madarakkal
(1793 Bessenyei Sándor ford.Milton)
Az árok bé-telik
(1794 Gyarmathi Sámuel)
Bételének gyenge húſsal agg rántzai
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
bizonyosan betelik ismét a bőr e kiaszott csontok körűl
(1829 Vörösmarty Mihály)
mig ez [a gödör] betelt, a másikbul az érett trágyát kiüritettük
(1858 Táncsics Mihály)
kölcsönkértem egy magnetofont is, tekercseim azonban beteltek
(1969 Konrád György)
külön papíron kezdem el, mert a blokk, az előző, betelt
(1973 Baránszky-Jób László)
1a. (rég)
〈vmely tér, térség hanggal, hírrel stb.〉 megtelik
még ugyan azon napon bé-telék a’ város hírrel
(1787 Magyar Kurír)
[elhagyom] a várost, mellynek utczái gyalázatommal rövid nap betelnek
(1841 Nemzeti almanach)
Kaczagásuk ezüst csengésével telt be olykor az átlátszó levegő
(1880 Vadnay Károly)
Az egész utca betelt a hangjukkal és rohanásukkal. Valóban pompás fiúk voltak [a rikkancsok]: ilyen szerettem volna én is lenni
(1913 Babits Mihály)
1b. (rég)
〈vmely terület〉 emberek sokaságától ellepve tele lesz
Betelt hamar a tér, És a végtelen sereg azt villogva kerité
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
Az ellenek hadával im nyomban betelt a hid
(1882 Győry Vilmos ford.Runeberg)
1c. (/irod)
〈vmely érzéssel〉 eltelik, betöltődik vki
[az egér] bé tölt félelemmel izadni, rettegni, és fejét vakarni kezdette
(1777 Németh Antal¹ ford.Aiszóposz)
Athenais a kielégitett büszkeség érzelmével kevésbé telt be és a kastélyban csak erős várat látott
(1891 Zempléni P. Gyula ford.Ohnet)
Azok az öngyilkos leányok, Kiknek a szerelem kábítá el fejük’ S midőn a férfi hűtelen lett, Vagy kedvesüktől válni kellett Szívük keservvel úgy betellett, Hogy elbolyongtak és a Rhône lett menhelyük
(1916 Gábor Andor ford.Mistral)
[Fridolin] lelke betelt édes boldogsággal
(1929 Cholnoky László)
2. betelik vmivel
annyit fogyaszt, élvez vmiből, hogy többet már nem kíván belőle
senki addig egyet se lne, mig - nem- telnék Czirus a’ vadászattal
(1780 Szilágyi Márton¹ ford.Xenophón)
Vigalommal a mint bételének: A tündérek jó ágyat vetének
(1873 Igazmondó kalendáriom)
fülük már megunta a rettentő zsibongást […], szemük betelt a látnivalókkal
(1905 Tömörkény István)
Vajjal hogyha már beteltél, Disznóhúsból szeleteltél
(1909 Vikár Béla ford.Lönnrot)
nem tudok betelni […] a magyar literatúra gazdagságával
(1989 Esterházy Péter)
2a. betelik vmivel (irod)
elege lesz vmiből, megcsömörlik vmitől, eltelik vmivel
Beteltem e lármás világgal
(1847 Tompa Mihály)
a világ fertőjével be teltünk
(1885 Ábrányi Emil ford.Byron)
[Taszilló pap] mielőtt még betelt volna a földi dolgok hiuságával, híres vitéz volt
(1902 Herczeg Ferenc)
betelt a förtelembe és vérbe belegázoló világgal
(1956 Illés Endre)
3.
〈létszám, keret stb.〉 teljes lesz
[a költségeket] tsak 289 elfizet Urak téríthetik meg, […] a’ melly ſzám ha be nem telne, le tezük pennánkat sajnálkodva
(1795 Magyar Hírmondó)
oda vinnének A mėnnyei karba, a szent szüzek közi, Hogy bételnék velem azok kegyös rendi
(1862 Vadrózsák)
A kormánylista már biztosan betelt
(1948 Sarkadi Imre)
Betelt a kvótánk. Miért nem jöttek előbb
(1964 Domahidy Miklós)
4. (/vál)
〈jövőre vonatkozó elképzelés, kijelentés, ill. vágy, remény, kívánság stb.〉 valóra válik, megvalósul; beteljesedik
most fog-bé-telni [a jövendölés]
(1787 Magyar Kurír)
várakozásim bétöltek
(1803 Csokonai Vitéz Mihály)
Célom betelt, mely eddig feltartott
(1845 k. Madách Imre)
nem jó, ha az embernek minden vágya betelik, jó az örömhöz egy kis bú is, mert mérsékli és jobbá teszi az embert
(1859 Gyulai Pál)
[Szentkirályinak] beteltek számitásai
(1870 Csengery Antal)
a czigány Panna szava mindig bételt még eddig
(1892 Csoór Gáspár)
betelt egy nagy s kegyetlen átok
(1936 Jékely Zoltán)
4a. (rég)
〈az igazság〉 vmiben teljes egészében megmutatkozik, nyilvánvalóvá válik; beteljesedik
alig ha nem fog nálunk telni: Fársáng farkán, tsúsz a’ fa-szán
(1791 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
Szegény király! Terajtad is betelt a közmondás: cseberből a vederbe
(1855 Vörösmarty Mihály ford.Shakespeare)
az örök igazság nálunk is betelt: a szellemmel nem bírtak a mi ellenségeink sem; hatalmuk, erőszakuk, bilincseik ellenére élt az és elevenített
(1896 Beöthy Zsolt)
[Krisztus] keresztségében is megmutatta, hogy egy része az igazságnak betelt, mivel az Atyának parancsát engedelmesen végrehajtotta
(1909 Czeglédy Sándor ford.Calvin)
5. (/vál)
kiteljesedik, teljessé válik(, és befejeződik) vmi
Bajnoki híre betelt az utósó szörnyü csatával
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
[a darumadár] fellegiben fennúszva halad, míg úta betelvén, Ismert pázsitain síkföldi mezőkre leröppen
(1830 Kölcsey Ferenc)
Megváltásunk csak akkor fog betelni, Midőn ledűl a gát
(1863 Madách Imre)
Velünk halottakkal a történet betelt
(1933 József Attila ford.Bednář)
Ebben a pillanatban betelt Mártov tragikuma
(1956 Gergely Viola ford.Drapkina)
[a seregnek] betelt a sorsa
(1981 Vígh Árpád)
5a. (/nyj v. vál)
〈bizonyos (meghatározott) idő〉 eltelik, letelik, ill. 〈vminek a megtörténte vmennyi időbe〉 kerül
a heted nap most telik be
(1832 Vörösmarty Mihály)
Ide s tova betelik hét éve tanárkodásomnak
(1858 Arany János)
Mikô betelt a három nap, kimönt az ágyra [ti. a szérűre csépléshez kiteregetett gabonához], a színe alá fekünni
(1882 Szeged népe)
Egy órába is betelt, míg visszajött
(1911 Kaffka Margit)
amíg a félév betelik, ne jőjjön Valkenfelsenbe
(1925 Berde Mária)
Betelt az év; most ülték meg torát
(1936 Illyés Gyula)
már egy esztendeje bételik annak, hogy semmit sem írtam
(1942 Tamási Áron)
ősszel betelt a harmincadik András-nap
(1955 Bölöni György)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. teljes; ÉKsz.; SzT. betelhetik, ~; ÚMTsz.

Beállítások