betlehemes mn és fn (Népr is)

I. mn 2B6

’betlehemes játékot előadó, ill. betlehemezésben részt vevő 〈személy, csoport〉’ ❖ Betlehemes pásztorok voltak (1851 Székely József C3910, 140) | ezeknek az ivadéka jár alávaló szolgálatot tenni, mint a tót mendikások, mint a betlehemes fiúk, s elfogadja érte a halomra gyűlt krajcárokat! (1885 Jókai Mór C2314, 68) | Ugy mentünk az utczákon, mint valami zajongó, betlehemes kompánia (1898 Jakab Ödön C2196, 32) | Matyó betlehemes lányok (1977 NéprajziLex. CD47).

a. betlehemes ének ’karácsonyi játékokhoz kapcsolódó, kül. betlehemes játék során énekelt, ill. recitált dallam’ ❖ Az utcák teljesen kihaltak, messziről betlehemes ének hallatszik, fiatal, friss hangon énekelve (1915 Szabó Dezső CD10) | A középkori látomásköltészet elemei is megtalálhatók a Jézus-énekekben (pl. a nyitott mennyei ajtón láthatóvá válik a terített égi asztal), főként azok, amelyek szerepelnek a verses ráolvasásokban, apokrif imákban (archaikus népi imádság), betlehemes énekekben és néha balladában is (1979 NéprajziLex. CD47) betlehemes játék ’Jézus születésének evangéliumi történetét megjelenítő(, házról házra járva előadott) karácsonyi énekes-táncos v. bábokkal bemutatott dramatikus játék’ ❖ [Észak-Csehországban] 10–14 éves gyermekek kis csapatokká egyesűlve járnak ilyen bethlehemes játékok előadására házról-házra (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Sebestyén Gyula gyűjtése nemcsak számos új darabbal egészíti ki ezt a sorozatot, hanem új elemmel is gazdagítja, a bábtáncoltató betlehemes játékokkal (1972 Diószegi Vilmos CD30) | A játékok előadói főként gyermekek, de pl. a székely betlehemes játékokat szinte napjainkig felnőtt férfiak adták elő; ritkábban lányok is lehettek a játékok előadói (pl. Mezőkövesden) (1988 Magyar néprajz CD47).

II. fn 4B

1. (rendsz. tbsz-ban) ’betlehemes játékot előadó, ill. betlehemezésben részt vevő személy’ ❖ Angyalt is láttam már a’ Bethlehemesekkel járni karátsonykor (1827 Kovács Pál² C2762, 27) | És mondja még valaki, hogy Tisza István mogorva, mulatságrontó ember! Künn áll a négy betlehemes és dideregve kérdezi: „Szabad-e a betlehemeseknek bemenni?” És Tisza István bebocsátja őket, reméljük, a liberális párt nagy gaudiumára [= örömére] (1903 Borsszem Jankó dec. 20. C5022, 8) | Majd riadalom támadt hátuk megett a hívek között. A betlehemesek jöttek be, fojtottan csörömpölve tarkapántlikás furkósaikkal (1913 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Az udvarról ének hallatszott: betlehemesek jártak ott (1926 Babits Mihály C0698, 282) | [a barokk korban a zenét tanuló] növendék pénzkereseti forrása az emberi élet nagy eseményeit kísérő számos zenélési alkalom volt: a keresztelő, az esküvő és a temetés. Ezenkívül nagy ünnepeken – a nálunk is ismert betlehemesek módjára – zenélhetett-énekelhetett, és ezért valamelyes pénzt kaphatott (1974 Pernye András 9527002, 261).

2. ’betlehemes játék’ ❖ szükségesnek tartjuk itt közzétenni azon mysteriumot, mely Bethlehemesek nevezet alatt a római katholikus székelyek között mai napig szokásban van (1869 Orbán Balázs CD22) | Bábtáncoltató betlehemeseink szerepe a magyar mysteriumok történetében (1906 Sebestyén Gyula CD47) | Valószínű, hogy régen a misével kapcsolatban játszottak betlehemest, ennek maradványa lehet a szokás (1964 Schram Ferenc 7487003, 501).

3. ’betlehemes ének’ ❖ népénekek […], diáknóták, recitatív részletek, táncdallamok s hangszeres (elsősorban furulya) darabok találhatók még a betlehemesek között (1977 NéprajziLex. CD47).

Vö. ÉrtSz.; TESz. betlehem; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz. 1994.

betlehemes melléknév és főnév (Népr is)
I. melléknév 2B6
betlehemes játékot előadó, ill. betlehemezésben részt vevő 〈személy, csoport〉
Betlehemes pásztorok voltak
(1851 Székely József)
ezeknek az ivadéka jár alávaló szolgálatot tenni, mint a tót mendikások, mint a betlehemes fiúk, s elfogadja érte a halomra gyűlt krajcárokat!
(1885 Jókai Mór)
Ugy mentünk az utczákon, mint valami zajongó, betlehemes kompánia
(1898 Jakab Ödön)
Matyó betlehemes lányok
(1977 NéprajziLex.)
a.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
betlehemes ének
karácsonyi játékokhoz kapcsolódó, kül. betlehemes játék során énekelt, ill. recitált dallam
Az utcák teljesen kihaltak, messziről betlehemes ének hallatszik, fiatal, friss hangon énekelve
(1915 Szabó Dezső)
A középkori látomásköltészet elemei is megtalálhatók a Jézus-énekekben (pl.például a nyitott mennyei ajtón láthatóvá válik a terített égi asztal), főként azok, amelyek szerepelnek a verses ráolvasásokban, apokrif imákban (archaikus népi imádság), betlehemes énekekben és néha balladában is
(1979 NéprajziLex.)
betlehemes játék
Jézus születésének evangéliumi történetét megjelenítő(, házról házra járva előadott) karácsonyi énekes-táncos v. bábokkal bemutatott dramatikus játék
[Észak-Csehországban] 10–14 éves gyermekek kis csapatokká egyesűlve járnak ilyen bethlehemes játékok előadására házról-házra
(1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Sebestyén Gyula gyűjtése nemcsak számos új darabbal egészíti ki ezt a sorozatot, hanem új elemmel is gazdagítja, a bábtáncoltató betlehemes játékokkal
(1972 Diószegi Vilmos)
A játékok előadói főként gyermekek, de pl.például a székely betlehemes játékokat szinte napjainkig felnőtt férfiak adták elő; ritkábban lányok is lehettek a játékok előadói (pl.például Mezőkövesden)
(1988 Magyar néprajz)
II. főnév 4B
1. (rendsz. tbsz-ban)
betlehemes játékot előadó, ill. betlehemezésben részt vevő személy
Angyalt is láttam már a’ Bethlehemesekkel járni karátsonykor
(1827 Kovács Pál²)
És mondja még valaki, hogy Tisza István mogorva, mulatságrontó ember! Künn áll a négy betlehemes és dideregve kérdezi: „Szabad-e a betlehemeseknek bemenni?” És Tisza István bebocsátja őket, reméljük, a liberális párt nagy gaudiumára [= örömére]
(1903 Borsszem Jankó dec. 20.)
Majd riadalom támadt hátuk megett a hívek között. A betlehemesek jöttek be, fojtottan csörömpölve tarkapántlikás furkósaikkal
(1913 Tersánszky Józsi Jenő)
Az udvarról ének hallatszott: betlehemesek jártak ott
(1926 Babits Mihály)
[a barokk korban a zenét tanuló] növendék pénzkereseti forrása az emberi élet nagy eseményeit kísérő számos zenélési alkalom volt: a keresztelő, az esküvő és a temetés. Ezenkívül nagy ünnepeken – a nálunk is ismert betlehemesek módjára – zenélhetett-énekelhetett, és ezért valamelyes pénzt kaphatott
(1974 Pernye András)
2.
szükségesnek tartjuk itt közzétenni azon mysteriumot, mely Bethlehemesek nevezet alatt a római katholikus székelyek között mai napig szokásban van
(1869 Orbán Balázs)
Bábtáncoltató betlehemeseink szerepe a magyar mysteriumok történetében
(1906 Sebestyén Gyula)
Valószínű, hogy régen a misével kapcsolatban játszottak betlehemest, ennek maradványa lehet a szokás
(1964 Schram Ferenc)
3.
népénekek […], diáknóták, recitatív részletek, táncdallamok s hangszeres (elsősorban furulya) darabok találhatók még a betlehemesek között
(1977 NéprajziLex.)
Vö. ÉrtSz.; TESz. betlehem; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz. 1994

Beállítások