betyárság fn 3A8 

1. ’az a tény v. állapot, hogy vki betyár, vkinek az ilyen volta, ill. a betyárokra, szegénylegényekre jellemző életmód, életvitel’ ❖ Hidegkuty Árpád igen gyorsan vetkezi le betyárságát s … csap fel katonának (1846 Pesti Divatlap C5838, 335) | Azon két-három esztendő helyett, amit betyárságban töltöttetek, három esztendeig szolgáljátok a hazát (1848 Arany János C0641, 530) | Ha megfognak, lánczczal megkötöznek, Betyárságunknak már véget vetnek (1872 Csongrád megyei gyűjtés C2999, 477) | Nem hiszem, hogy valaki, ha mán betyárságra adja magát, most is a nádasba lakjék… (1937 Móricz Zsigmond 9462030, 67).

1a. ’útonálló betyárok, ill. hitvány, naplopó, semmirekellő emberek csoportja v. összessége’ ❖ Él véle [ti. az igaz boldogsággal] piatzot nyargaló betyárság (1789 Orczy Lőrinc 7249018, 205) | A lófarkos zsandár a nép nyelvét sem ismerte, a pusztát sem s ilymódon a küzdelme a betyársággal egyre több áldozatba került (1898 Tömörkény István 8493006, 30) | Az a szögedi határ, mindig a vót a betyárságnak a termője (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 139) | A könyv bemutatja a „betyárság” életvitelét, helyüket az alföldi társadalomban, és szerepük szerinti rétegződésüket, a kapcabetyároktól az úri betyárokig (1999 Új Könyvek CD29).

1b. ’ilyen emberekre valló tulajdonság, kül. gonoszság, ill. rájuk jellemző tevékenység, általuk végrehajtott cselekedet, kül. bűntett’ ❖ a meggyilkoltatott semmit nem vétett a gyilkosoknak, mégis utána indultak, és megtagolták azt, nem prédakívánásból, hanem egyedül betyárságból (1824 Deák Ferenc CD51) | a’ legtöbb birtokelleni bántásoknak oka … az úgy nevezett betyárság (1842 Eötvös József–Lukács Móric C1602, 294) | [Az Egy bujdosó szegénylegény szerzőjének] elrongyollott mindene, rossz lován már nem mer labancot űzni, betyárságra vetemedett (1896 Badics Ferenc CD44) | Érdekes kalandok és hajmeresztő betyárságok majd mindennap történtek s innen [ti. a kaszinóból] szivárgott ki hírük a lakosság közé (1905 Mikszáth Kálmán C3137, 59) | Miféle betyárság, zsiványság, haramiaság folyik itt? (1928 Krúdy Gyula CD54) | a legtöbb [rabének] a hatóságokkal történt összeütközésről (betyárság, szökés a katonaságtól, bűntett) szól (1981 NéprajziLex. CD47).

2. (rég) ’virtuskodó, kihívó, hetyke viselkedés, magatartás’ ❖ Én ugyan a betyárságot nem igen szeretem, s ha annyi jó példányait nem láttam volna, alig hiszem, hogy utánozni tudnám, azonban egyszer nem a világ (1834 Vörösmarty Mihály C4536, 217) | [A nemesség] czimborája a’ betyárságnak, hetykélkedésnek (1845 Irinyi József C2178, 267) | Dacz, makacs önfejűség, szilaj betyárság ellen kellett küzdenie (1878 Bodon József C1128, 44) | egy jó portió betyárság és hencegés (1879 Asbóth János C0674, 148).

3. (rég) ’bárdolatlan, faragatlan, durva viselkedés(mód), ill. beszéd(mód)’ ❖ Másik vadságunk ’s betyárságunkért üldöz, ’s nevetségesnek látja, hogy még utszán ’s lóháton is pipázunk (1830 Széchenyi István 8429002, 54) | [Petőfi első időszakának verseiben] az ép és kedves humor nem csap át szilaj betyárságba (1845 Császár Ferenc C1573, 114) | minő nyerseség s betyárság uralkodik – egykét pincéren kivül németül sem tud senki (1846 Pálffy Albert C3405, 64) | a póriasság, betyárság hirébe igyekezett őt keverni (1887 Vajda János C4655, 25).

4. ’csibész, csintalan, vásott, huncut viselkedés, cselekedet’ ❖ Messze ismeretes az egri diákság betyárságairól (1845 Életképek C0102, 124) | Emlékszem bizony magam is: nagykárolyi hittan-óráimon tanultam meg a legnagyobb betyárságokat (1905 Ady Endre CD0801) | A sóti gavallérok félénkek voltak még merészségükben is, programmszerű és alkalomhoz mért kis betyárságaikban (1926 Babits Mihály C0698, 110) | Őmaga az iskolát gyűlölő tanuló álláspontjára helyezkedik, olykor szinte gyönyörködni látszik a betyárságokban (1940 Pintér Jenő CD44).

4a. ’csibész, csintalan, vásott, huncut (személyre valló) jellemvonás, tulajdonság’ ❖ a pajkos betyárság a magyar névnek csak szégyenére [válhat] (1835 Irodalomtörténeti Közlemények C0220, 250) | akad ollyan durva ficzkó, ki […] határtalan betyárságában azt gondolta ki, hogy csizmájának magas sarkában egy üreget vájatott […], egy kis csöngetyüt akasztott a kampóba, s ekként lábát megmozdítván, a csöngetyü rendkivül boszontotta a tanárt (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Munkakerülő kamasz leány, aki voltam, telítve betyársággal, kíváncsisággal (1931 Boncza Berta CD10) | Nekik nagyobb szívességet tesz a Snuki [ti. a nevelőtanár] szórakozottsága, az áldott, jó, mitsem sejtő Snuki, aki leülhetne egy tizenkétesztendős süvölvény lába elé betyárságot tanulni! (1954 Vidor Miklós 9778003, 330).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. betyár; ÉKsz.