bévül hsz 33C8 (értelmező határozó részeként is, viszonyraggal is) (nyj v. irod)

1. (önálló határozóként) ’vmely test, tárgy felületének, határoló falainak belső oldalán’ ❖ Trója falát bevül is kivül is töri (1815 Virág Benedek ford.–Horatius C4507, 9) | egy forró, gömbölyded asszonytenyér oly sokáig nyugodott az ablaküvegen, hogy bévül leolvadt a zúzmara (1915 Krúdy Gyula CD54) | [a foltozott fémedényt] pépes lisztcsirizzel vastagon bekenték kívül is, bévül is (1991 Magyar néprajz CD47).

2. (-n ragos szóval is) ’zárt(nak tekintett) hely, terület, tér belsejében, határai között’ ❖ Bévl: benn, bell. Bévlrl, bellrl (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 20) | bévl a Kertjével együtt igen gazdagon nézki (1799 Sándor István C1530, 199) | úgy rémlett nekem, mintha ott bévül a szobában mászkált volna valaki (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | Vala az Űr, mely vagyon e világon bévül (1926 Füst Milán CD10) | Az írók főtörekvése ismét az lett, hogy minél előbb bekapcsolódjanak a budapesti irodalomba, ott keressék érvényesülésük útját, s ne innen, Szlovenszkóról hódítsák meg az összmagyarságot, hanem bévülről, Budapestről (1935 Szvatkó Pál 9690001, 13) | A föld zakatolni kezdett bévül! (1977 Jánosy István 9276009, 22) | Bévül a térségen épp most mélyeszti vasmarkait a mindent eltűrő földbe a kanalas kotrógép (1995 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’vmely dolognak a nyílásától v. a szélétől távolabbi, védettebb, belső részén’ ❖ A fenyves teteje fehér a leesett hótól, de bévül, az erdő belsejében látni feketéllő tájakat, ahová a fák sűrűsége miatt még a hó sem esik be (1911 Krúdy Gyula CD54) | bévül, az eldugott hasábokon található kis információk (1996 Magyar Hírlap CD09).

2b. (-n ragos szóval) ’vmely határoló vonaltól v. tárgy(ak)tól körülvett v. beburkolt helyen, területen, térben’ ❖ Vágj vesszőt a sűrűségben, Nyirfát ballang belsejében, Hozd a bundád alatt bévül A szomszédok tudta nélkül (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521007, 173) | az pogány eb az végeken dúl és foglal, ellene köll feszülnetek s nem határinkon bévül egy az más ellen (1913 Laczkó Géza CD10) | a templom kerítésén bévül temetkeznek a papok (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | országhatárokon bévül (1917 Krúdy Gyula CD54) | bévül a falon Kánaán (1921 Deák Gyula CD10).

3. ’vmely dolog, kül. test v. tárgy belsejében, belső terében, határfalai közötti részében’ ❖ a földről, a falevelek közül egy kicsiny ezüstmedáliont emelt fel. […] Kinyitotta az ezüstlapocskákat, és nagy meglepetésére néhány barna hajszálat talált bévül (1905 Krúdy Gyula CD54) | Amott virul az körtvélbe ojtott renglót, formája, illata körtvél, héjja s húsa renglót. Vagyon almám, ki bévül répa… (1913 Laczkó Géza CD10) | itt bévül az agyamban nem viselek bohócsipkát (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’lélekben, érzésben, gondolatban, ill. a személyiségben (kifelé is megnyilvánulva)’ ❖ Csak úgy reszket értem, pajtás, bévülről, – ahogy a nép mondja (1902 Gárdonyi Géza 9173012, 50) | külsőben s bévül is mennyire hasonlítottak azok [ti. a hajósok] Horváthhoz, mennyire egy a természetük (1911 Malonyay Dezső CD07) | A zsidó a gyors külső idomulás ellenére megőrzi belső függetlenségét, a német mosolygó arccal válik csehszlovák, vagy román államhivatalnokká, de bévül nem enged németségéből és előveszi, amint szüksége van rá (1937 Szvatkó Pál 2045044, 174) | Az utca embere […] jobban magába néz. Ott bévül pedig azt kell tapasztalnia, hogy hovatovább egy kukkot sem ért (1996 Magyar Hírlap CD09).

4. (-n ragos szóval is) ’vmely dolog, jelenség, rendszer részeként, ahhoz tartozva, kül. vmely közösség, intézmény, szervezet keretei között, annak tagjai körében’ ❖ S amit kivül dicsértél: a te kedves fővárosodat …, azt bévül megszidod (1876 Ágai Adolf C0547, 2) | kívül a párkány alatt, föstött ornamentális díszítés nyomai is látszanak. Ilyen külső kép délen, bévül a palócságon nem maradt, csak északi határán a magyarságnak: Kraszkón (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | a kormányzati szövetségesnek illik eldöntenie: bévül van-e teljesen, és akkor ha zokszava van; csöndesen, intim körülmények között kell annak hangot adnia, kívülről viszont rendszerint csak az ellenfél-ellenzék bírál (1995 Magyar Hírlap CD09).

5. (-n ragos szóval, önálló határozóként) ’dolog, kül. szellemi, lelki, társadalmi jelenség időbeli, térbeli, lehetőségbeli stb. keretei, korlátai között, legfeljebb annak határáig’ ❖ Ennek a monoton egy színre hangolt művészetnek határain bévül asszonyi érzékenység szeszélyes idegesség vibrál, s cikázik (1912 Bálint Aladár CD10).

J: belül.

Vö. CzF. ~, bévülről; ÉrtSz.; TESz. belül; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, bévülre, bévülről

bévül határozószó 33C8 (értelmező határozó részeként is, viszonyraggal is) (nyj v. irod)
1. (önálló határozóként)
vmely test, tárgy felületének, határoló falainak belső oldalán
Trója falát bevül is kivül is töri
(1815 Virág Benedek ford.Horatius)
egy forró, gömbölyded asszonytenyér oly sokáig nyugodott az ablaküvegen, hogy bévül leolvadt a zúzmara
(1915 Krúdy Gyula)
[a foltozott fémedényt] pépes lisztcsirizzel vastagon bekenték kívül is, bévül is
(1991 Magyar néprajz)
2. (-n ragos szóval is)
zárt(nak tekintett) hely, terület, tér belsejében, határai között
Bévl: benn, bell. Bévlrl, bellrl
(1792 Baróti Szabó Dávid)
bévl a Kertjével együtt igen gazdagon nézki
(1799 Sándor István)
úgy rémlett nekem, mintha ott bévül a szobában mászkált volna valaki
(1885 Mikszáth Kálmán)
Vala az Űr, mely vagyon e világon bévül
(1926 Füst Milán)
Az írók főtörekvése ismét az lett, hogy minél előbb bekapcsolódjanak a budapesti irodalomba, ott keressék érvényesülésük útját, s ne innen, Szlovenszkóról hódítsák meg az összmagyarságot, hanem bévülről, Budapestről
(1935 Szvatkó Pál)
A föld zakatolni kezdett bévül!
(1977 Jánosy István)
Bévül a térségen épp most mélyeszti vasmarkait a mindent eltűrő földbe a kanalas kotrógép
(1995 Magyar Hírlap)
2a.
vmely dolognak a nyílásától v. a szélétől távolabbi, védettebb, belső részén
A fenyves teteje fehér a leesett hótól, de bévül, az erdő belsejében látni feketéllő tájakat, ahová a fák sűrűsége miatt még a hó sem esik be
(1911 Krúdy Gyula)
bévül, az eldugott hasábokon található kis információk
(1996 Magyar Hírlap)
2b. (-n ragos szóval)
vmely határoló vonaltól v. tárgy(ak)tól körülvett v. beburkolt helyen, területen, térben
Vágj vesszőt a sűrűségben, Nyirfát ballang belsejében, Hozd a bundád alatt bévül A szomszédok tudta nélkül
(1909 Vikár Béla ford.Lönnrot)
az pogány eb az végeken dúl és foglal, ellene köll feszülnetek s nem határinkon bévül egy az más ellen
(1913 Laczkó Géza)
a templom kerítésén bévül temetkeznek a papok
(1916 e. Malonyay Dezső)
országhatárokon bévül
(1917 Krúdy Gyula)
bévül a falon Kánaán
(1921 Deák Gyula)
3.
vmely dolog, kül. test v. tárgy belsejében, belső terében, határfalai közötti részében
a földről, a falevelek közül egy kicsiny ezüstmedáliont emelt fel. […] Kinyitotta az ezüstlapocskákat, és nagy meglepetésére néhány barna hajszálat talált bévül
(1905 Krúdy Gyula)
Amott virul az körtvélbe ojtott renglót, formája, illata körtvél, héjja s húsa renglót. Vagyon almám, ki bévül répa…
(1913 Laczkó Géza)
itt bévül az agyamban nem viselek bohócsipkát
(1996 Magyar Hírlap)
3a.
lélekben, érzésben, gondolatban, ill. a személyiségben (kifelé is megnyilvánulva)
Csak úgy reszket értem, pajtás, bévülről, – ahogy a nép mondja
(1902 Gárdonyi Géza)
külsőben s bévül is mennyire hasonlítottak azok [ti. a hajósok] Horváthhoz, mennyire egy a természetük
(1911 Malonyay Dezső)
A zsidó a gyors külső idomulás ellenére megőrzi belső függetlenségét, a német mosolygó arccal válik csehszlovák, vagy román államhivatalnokká, de bévül nem enged németségéből és előveszi, amint szüksége van rá
(1937 Szvatkó Pál)
Az utca embere […] jobban magába néz. Ott bévül pedig azt kell tapasztalnia, hogy hovatovább egy kukkot sem ért
(1996 Magyar Hírlap)
4. (-n ragos szóval is)
vmely dolog, jelenség, rendszer részeként, ahhoz tartozva, kül. vmely közösség, intézmény, szervezet keretei között, annak tagjai körében
S amit kivül dicsértél: a te kedves fővárosodat …, azt bévül megszidod
(1876 Ágai Adolf)
kívül a párkány alatt, föstött ornamentális díszítés nyomai is látszanak. Ilyen külső kép délen, bévül a palócságon nem maradt, csak északi határán a magyarságnak: Kraszkón
(1916 e. Malonyay Dezső)
a kormányzati szövetségesnek illik eldöntenie: bévül van-e teljesen, és akkor ha zokszava van; csöndesen, intim körülmények között kell annak hangot adnia, kívülről viszont rendszerint csak az ellenfél-ellenzék bírál
(1995 Magyar Hírlap)
5. (-n ragos szóval, önálló határozóként)
dolog, kül. szellemi, lelki, társadalmi jelenség időbeli, térbeli, lehetőségbeli stb. keretei, korlátai között, legfeljebb annak határáig
Ennek a monoton egy színre hangolt művészetnek határain bévül asszonyi érzékenység szeszélyes idegesség vibrál, s cikázik
(1912 Bálint Aladár)
J: belül
Vö. CzF. ~, bévülről; ÉrtSz.; TESz. belül; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, bévülre, bévülről

Beállítások