bezárkózik tn ige 14a10

1. ’〈vmely helyiségbe, épületbe stb.〉(védelmet keresve) vmely nyílászáró bezárásával a külvilágtól elrekeszti, elzárja magát’ ❖ Agesilausnak még-is nagy bltsesſége Spárta Várossát meg-mentette ettl, mert ſeregével bé-zárkózott ebbe (1795 Gvadányi József ford. 7125024, 285) | bezárkózott a kastélyába, senkinek ki nem nyitotta az ajtót, sőt még az ablakait is berakatta téglával félig (1872 Jókai Mór 8209001, 239) | Bethlen Gábor megtámadta a várat, a hová a püspök kevés német s magyar őrséggel bezárkózott (1909 Szinnyei József CD27) | bezárkóztam a szobámba (1916 Szomory Dezső 9683008, 43) | Nyaranta senki nem szeret bezárkózni, szívesebben tartjuk nyitva az ajtót is, hadd járjon a levegő (1997 Lakáskultúra CD39).

2. (vál) ’〈személy (vki elől)〉 elzárkózik, ill. magába zárkózik, belső világába nem enged bepillantást’ ❖ Mért zárkózol be, – nyílj meg, – beszélj, – és meglátod, talán akkor szeretni foglak… (1918 Füst Milán CD10) | amennyire hangos, haragos, bakafántos volt, ha közügyekről esett szó, annyira bezárkózott, ha magángondjairól próbálták faggatni (1989 Csák Gyula 2025072, 150).

2a. ’〈emberek vmely csoportja, közössége〉 másoktól, a külvilágtól elfordulva, elszigetelődve saját világába zárkózik’ ❖ a munkásosztálynak nem szabad bezárkóznia (1946 Marxizmus–leninizmus olvasókönyv C6907, 402) | [a 18–19. században] a magyar katolikus parasztság expanzívabb erőnek bizonyult, mint a fogyó és bezárkózó református népesség (1990 Magyar néprajz CD47).

2b. bezárkózik vmibe ’mással nem törődve teljesen belemerül vmibe, átadja magát vminek’ ❖ Miután elmenekült az erkölcsi és társadalmi kérdések káoszából, [Pirandello] teljesen bezárkózott a lélektanba (1926 Kosztolányi Dezső CD10) | [a dolgok nagy részét] nem is láttuk, annyira be voltunk zárkózva félelmeinkbe (1977 Almási Miklós 1002003, 292) | A társadalmi egyenlőség hívei bezárkóztak kényelmes jólétükbe (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (irod) ’〈épület, város〉 ajtaját, kapuját becsukva, bezárva olyan helyzetbe hozza magát, hogy a benne levő személyek, dolgok a külvilág számára elérhetetlenek, hozzáférhetetlenek lesznek’ ❖ a hófúvásban a régi házak olyanformán zárkóztak be, mintha ellenség közeledne a város felé (1912 Krúdy Gyula CD54) | Jerikó gondosan bezárkózott (Izrael fiai előtt): se ki nem jött senki, se be nem ment senki (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

4. (rég) ’〈szem, száj, ill. növény virága, levele〉 összezárul, becsukódik’ ❖ [a hajnali napsugár] fölnyitja bezárkózott Kelyhét a virágnak (1852 e. Bozzai Pál C1173, 27) | Látlak, te bezárkózó szűz virág (1914 Oláh Gábor 9487064, 79) | Csak álltam ott előtte bezárkózott szemekkel (1938 Dallos Sándor CD10) | Igy zárkózik be alkonyatra Kék anemóna levele (1939 Berde Mária CD10).

Vö. CzF. bezárkozik, bezárkozott; ÉrtSz.; TESz. zár¹; ÉKsz.; SzT. ~, bezárkózott; ÚMTsz. bezárkódzik

bezárkózik tárgyatlan ige 14a10
1.
〈vmely helyiségbe, épületbe stb.〉 (védelmet keresve) vmely nyílászáró bezárásával a külvilágtól elrekeszti, elzárja magát
Agesilausnak még-is nagy bltsesſége Spárta Várossát meg-mentette ettl, mert ſeregével bé-zárkózott ebbe
(1795 Gvadányi József ford.)
bezárkózott a kastélyába, senkinek ki nem nyitotta az ajtót, sőt még az ablakait is berakatta téglával félig
(1872 Jókai Mór)
Bethlen Gábor megtámadta a várat, a hová a püspök kevés német s magyar őrséggel bezárkózott
(1909 Szinnyei József)
bezárkóztam a szobámba
(1916 Szomory Dezső)
Nyaranta senki nem szeret bezárkózni, szívesebben tartjuk nyitva az ajtót is, hadd járjon a levegő
(1997 Lakáskultúra)
2. (vál)
〈személy (vki elől) elzárkózik, ill. magába zárkózik, belső világába nem enged bepillantást
Mért zárkózol be, – nyílj meg, – beszélj, – és meglátod, talán akkor szeretni foglak…
(1918 Füst Milán)
amennyire hangos, haragos, bakafántos volt, ha közügyekről esett szó, annyira bezárkózott, ha magángondjairól próbálták faggatni
(1989 Csák Gyula)
2a.
〈emberek vmely csoportja, közössége〉 másoktól, a külvilágtól elfordulva, elszigetelődve saját világába zárkózik
a munkásosztálynak nem szabad bezárkóznia
(1946 Marxizmus–leninizmus olvasókönyv)
[a 18–19. században] a magyar katolikus parasztság expanzívabb erőnek bizonyult, mint a fogyó és bezárkózó református népesség
(1990 Magyar néprajz)
2b. bezárkózik vmibe
mással nem törődve teljesen belemerül vmibe, átadja magát vminek
Miután elmenekült az erkölcsi és társadalmi kérdések káoszából, [Pirandello] teljesen bezárkózott a lélektanba
(1926 Kosztolányi Dezső)
[a dolgok nagy részét] nem is láttuk, annyira be voltunk zárkózva félelmeinkbe
(1977 Almási Miklós)
A társadalmi egyenlőség hívei bezárkóztak kényelmes jólétükbe
(2000 Magyar Hírlap)
3. (irod)
〈épület, város〉 ajtaját, kapuját becsukva, bezárva olyan helyzetbe hozza magát, hogy a benne levő személyek, dolgok a külvilág számára elérhetetlenek, hozzáférhetetlenek lesznek
a hófúvásban a régi házak olyanformán zárkóztak be, mintha ellenség közeledne a város felé
(1912 Krúdy Gyula)
Jerikó gondosan bezárkózott (Izrael fiai előtt): se ki nem jött senki, se be nem ment senki
(1996 Katolikus Biblia ford.)
4. (rég)
〈szem, száj, ill. növény virága, levele〉 összezárul, becsukódik
[a hajnali napsugár] fölnyitja bezárkózott Kelyhét a virágnak
(1852 e. Bozzai Pál)
Látlak, te bezárkózó szűz virág
(1914 Oláh Gábor)
Csak álltam ott előtte bezárkózott szemekkel
(1938 Dallos Sándor)
Igy zárkózik be alkonyatra Kék anemóna levele
(1939 Berde Mária)
Vö. CzF. bezárkozik, bezárkozott; ÉrtSz.; TESz. zár¹; ÉKsz.; SzT. ~, bezárkózott; ÚMTsz. bezárkódzik

Beállítások