bévül hsz 33C8 (értelmező határozó részeként is, viszonyraggal is) (nyj v. irod) 

1. (önálló határozóként) ’vmely test, tárgy felületének, határoló falainak belső oldalán’ ❖ Trója falát bevül is kivül is töri (1815 Virág Benedek ford.–Horatius C4507, 9) | egy forró, gömbölyded asszonytenyér oly sokáig nyugodott az ablaküvegen, hogy bévül leolvadt a zúzmara (1915 Krúdy Gyula CD54) | [a foltozott fémedényt] pépes lisztcsirizzel vastagon bekenték kívül is, bévül is (1991 Magyar néprajz CD47).

2. (-n ragos szóval is) ’zárt(nak tekintett) hely, terület, tér belsejében, határai között’ ❖ Bévl: benn, bell. Bévlrl, bellrl (1792 Kisded szótár C0816, 20) | bévl a Kertjével együtt igen gazdagon nézki (1799 Sándor István C1530, 199) | úgy rémlett nekem, mintha ott bévül a szobában mászkált volna valaki (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | Vala az Űr, mely vagyon e világon bévül (1926 Füst Milán CD10) | Az írók főtörekvése ismét az lett, hogy minél előbb bekapcsolódjanak a budapesti irodalomba, ott keressék érvényesülésük útját, s ne innen, Szlovenszkóról hódítsák meg az összmagyarságot, hanem bévülről, Budapestről (1935 Szvatkó Pál 9690001, 13) | A föld zakatolni kezdett bévül! (1977 Jánosy István 9276009, 22) | Bévül a térségen épp most mélyeszti vasmarkait a mindent eltűrő földbe a kanalas kotrógép (1995 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’vmely dolognak a nyílásától v. a szélétől távolabbi, védettebb, belső részén’ ❖ A fenyves teteje fehér a leesett hótól, de bévül, az erdő belsejében látni feketéllő tájakat, ahová a fák sűrűsége miatt még a hó sem esik be (1911 Krúdy Gyula CD54) | bévül, az eldugott hasábokon található kis információk (1996 Magyar Hírlap CD09).

2b. (-n ragos szóval) ’vmely határoló vonaltól v. tárgy(ak)tól körülvett v. beburkolt helyen, területen, térben’ ❖ Vágj vesszőt a sűrűségben, Nyirfát ballang belsejében, Hozd a bundád alatt bévül A szomszédok tudta nélkül (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521007, 173) | az pogány eb az végeken dúl és foglal, ellene köll feszülnetek s nem határinkon bévül egy az más ellen (1913 Laczkó Géza CD10) | a templom kerítésén bévül temetkeznek a papok (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | országhatárokon bévül (1917 Krúdy Gyula CD54) | bévül a falon Kánaán (1921 Deák Gyula CD10).

3. ’vmely dolog, kül. test v. tárgy belsejében, belső terében, határfalai közötti részében’ ❖ a földről, a falevelek közül egy kicsiny ezüstmedáliont emelt fel. […] Kinyitotta az ezüstlapocskákat, és nagy meglepetésére néhány barna hajszálat talált bévül (1905 Krúdy Gyula CD54) | Amott virul az körtvélbe ojtott renglót, formája, illata körtvél, héjja s húsa renglót. Vagyon almám, ki bévül répa… (1913 Laczkó Géza CD10) | itt bévül az agyamban nem viselek bohócsipkát (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’lélekben, érzésben, gondolatban, ill. a személyiségben (kifelé is megnyilvánulva)’ ❖ Csak úgy reszket értem, pajtás, bévülről, – ahogy a nép mondja (1902 Gárdonyi Géza 9173012, 50) | külsőben s bévül is mennyire hasonlítottak azok [ti. a hajósok] Horváthhoz, mennyire egy a természetük (1911 Malonyay Dezső CD07) | A zsidó a gyors külső idomulás ellenére megőrzi belső függetlenségét, a német mosolygó arccal válik csehszlovák, vagy román államhivatalnokká, de bévül nem enged németségéből és előveszi, amint szüksége van rá (1937 Szvatkó Pál 2045044, 174) | Az utca embere […] jobban magába néz. Ott bévül pedig azt kell tapasztalnia, hogy hovatovább egy kukkot sem ért (1996 Magyar Hírlap CD09).

4. (-n ragos szóval is) ’vmely dolog, jelenség, rendszer részeként, ahhoz tartozva, kül. vmely közösség, intézmény, szervezet keretei között, annak tagjai körében’ ❖ S amit kivül dicsértél: a te kedves fővárosodat …, azt bévül megszidod (1876 Ágai Adolf C0547, 2) | kívül a párkány alatt, föstött ornamentális díszítés nyomai is látszanak. Ilyen külső kép délen, bévül a palócságon nem maradt, csak északi határán a magyarságnak: Kraszkón (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | a kormányzati szövetségesnek illik eldöntenie: bévül van-e teljesen, és akkor ha zokszava van; csöndesen, intim körülmények között kell annak hangot adnia, kívülről viszont rendszerint csak az ellenfél-ellenzék bírál (1995 Magyar Hírlap CD09).

5. (-n ragos szóval, önálló határozóként) ’dolog, kül. szellemi, lelki, társadalmi jelenség időbeli, térbeli, lehetőségbeli stb. keretei, korlátai között, legfeljebb annak határáig’ ❖ Ennek a monoton egy színre hangolt művészetnek határain bévül asszonyi érzékenység szeszélyes idegesség vibrál, s cikázik (1912 Bálint Aladár CD10).

J: belül.

Vö. CzF. ~, bévülről; ÉrtSz.; TESz. belül; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, bévülre, bévülről