bikanyál fn 2A (nyj)

’pókoknak (ősszel) a levegőben szálldosó fonadéka; ökörnyál’ ❖ Ha fejét rázta [a vén vizsla], … elterült nyálai úgy látszattak …, mint … a mezőben nyulángozó bikanyálak (1804 Bessenyei György¹ C1097, 43) | Nemrég még millió és millió bikanyál úszott a levegőben, amiből azt jósolták az öregek, hogy hosszú ősz lesz az idén (1880 Mikszáth Kálmán CD04) | [ősszel] kétméteres bikanyálak úsztak a cukros levegőben (1917 Török Gyula CD10) | A bikanyál megjelenése figyelmezteti a csőszt, hogy itt az ősz (1934 Kiss Lajos¹ C5226, 88) | Hóharmat-verte arénán szügyönszúrt bika a nyár, levelek ivódnak vérrel, száll a fehér bikanyál (1956 Nagy László² 9473053, 67).

Vö. ÉKsz.; ÚMTsz.

bikanyál főnév 2A (nyj)
pókoknak (ősszel) a levegőben szálldosó fonadéka; ökörnyál
Ha fejét rázta [a vén vizsla], … elterült nyálai úgy látszattak …, mint … a mezőben nyulángozó bikanyálak
(1804 Bessenyei György¹)
Nemrég még millió és millió bikanyál úszott a levegőben, amiből azt jósolták az öregek, hogy hosszú ősz lesz az idén
(1880 Mikszáth Kálmán)
[ősszel] kétméteres bikanyálak úsztak a cukros levegőben
(1917 Török Gyula)
A bikanyál megjelenése figyelmezteti a csőszt, hogy itt az ősz
(1934 Kiss Lajos¹)
Hóharmat-verte arénán szügyönszúrt bika a nyár, levelek ivódnak vérrel, száll a fehér bikanyál
(1956 Nagy László²)
Vö. ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások