biléta fn 6Abilét (rég)

1. (kissé rég) ’vmely szolgáltatás igénybevételére jogosító, (a díj megfizetését igazoló,) rendsz. nyomtatott, kicsiny papírlap, jegy’ ❖ senki-is az előre ki-osztott billéteknek mutatások nélkül bé nem botsáttatott (1790 Péczeli József ford. C3450, 47) | már nincs bilét, és a publikum nem akar elmenni (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102001, 248) | mennyit kóstál egy vasuti biléta Párisig (1898 Dankó Pista C1351, 15) | Bilétás bál vót. Megváltom a bilétát, jó drága vót, egy koronás (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 136) | Budapesten a legolcsóbb belépő 4900 forint, ezek a biléták érvényesek a két szélső szektorba és zömmel a küzdőtérre (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈ruhatárban, uszodában, értékmegőrzőben stb.:〉 a leadott tárgy(ak) birtoklását igazoló, az irántuk való igény érvényesítését lehetővé tevő, a használat után visszaszolgáltatandó, tartósabb anyagból, kül. fémből, műanyagból v. fából készült, azonosítóval ellátott kicsiny (lapos) tárgy’ ❖ a szekrényszámmal nem egyező bilétával pedig igazolást nyer az, hogy a fürdőző saját szekrényének kinyitását kérte (1963 Magyar Nemzet jún. 26. C0356, 5) | A ruhákat hajó szállítja Boglárra a Platán strandra, s csak a rajtnál kapott biléta ellenében kaphatja vissza tulajdonosa (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég) ’hivatalos irat, levél, ill. a társasági életben szokásos nyomtatvány (tartalma)’ ❖ Alvinczy tábornok minden Bataillonnak [= zászlóaljnak] el olvasta a Császár billietyét (1787 Kazinczy László C2554, 153) | Mária Theresia férjének halála után minden Billéttyeit és privat leveleit ilyen fekete papirosra írta (1810 Cserey Farkas² C2560, 503) | Ujj Esztendei biléteket (1827 Kovács Pál² C2762, 39) | koronával jelzett biléten hirdeté esküvőjét (1864 Lauka Gusztáv C0577, 223) | eljegyzési billét (1879 Jakab Ödön C2195, 103) | Megjött a biléta, hogy 48 óra alatt jelentkeznie kell Szentgyörgyön (1916 Szabó Dezső CD10).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. bilét; ÚMTsz. bilét, ~; IdSz.

biléta főnév 6A
bilét 2B (rég)
1. (kissé rég)
vmely szolgáltatás igénybevételére jogosító, (a díj megfizetését igazoló,) rendsz. nyomtatott, kicsiny papírlap, jegy
senki-is az előre ki-osztott billéteknek mutatások nélkül bé nem botsáttatott
(1790 Péczeli József ford.)
már nincs bilét, és a publikum nem akar elmenni
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
mennyit kóstál egy vasuti biléta Párisig
(1898 Dankó Pista)
Bilétás bál vót. Megváltom a bilétát, jó drága vót, egy koronás
(1935 Móricz Zsigmond)
Budapesten a legolcsóbb belépő 4900 forint, ezek a biléták érvényesek a két szélső szektorba és zömmel a küzdőtérre
(1996 Magyar Hírlap)
1a.
〈ruhatárban, uszodában, értékmegőrzőben stb.:〉 a leadott tárgy(ak) birtoklását igazoló, az irántuk való igény érvényesítését lehetővé tevő, a használat után visszaszolgáltatandó, tartósabb anyagból, kül. fémből, műanyagból v. fából készült, azonosítóval ellátott kicsiny (lapos) tárgy
a szekrényszámmal nem egyező bilétával pedig igazolást nyer az, hogy a fürdőző saját szekrényének kinyitását kérte
(1963 Magyar Nemzet jún. 26.)
A ruhákat hajó szállítja Boglárra a Platán strandra, s csak a rajtnál kapott biléta ellenében kaphatja vissza tulajdonosa
(1997 Magyar Hírlap)
2. (rég)
hivatalos irat, levél, ill. a társasági életben szokásos nyomtatvány (tartalma)
Alvinczy tábornok minden Bataillonnak [= zászlóaljnak] el olvasta a Császár billietyét
(1787 Kazinczy László)
Mária Theresia férjének halála után minden Billéttyeit és privat leveleit ilyen fekete papirosra írta
(1810 Cserey Farkas²)
Ujj Esztendei biléteket
(1827 Kovács Pál²)
koronával jelzett biléten hirdeté esküvőjét
(1864 Lauka Gusztáv)
eljegyzési billét
(1879 Jakab Ödön)
Megjött a biléta, hogy 48 óra alatt jelentkeznie kell Szentgyörgyön
(1916 Szabó Dezső)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. bilét; ÚMTsz. bilét, ~; IdSz.

Beállítások