billentyűs mn és fn 

I. mn 15C3

1. ’egy v. több billentyűvel működtethető 〈szerkezet〉’ ❖ [Kliegl] gépe [ti. a szedőgép], mely most a nemzeti muzeum lomtárában hever, billentyüs szerkezetü (1897 PallasLex. CD02) | A tiszti étkező gyűrött abroszán vacsoramaradványok, félig kiürített boros palackok, egy maggis üveg, csonka gyertyák, és – az asztalfőn – az elmaradhatatlan billentyűs csengő fogadott (1922 Halász Gyula CD10) | A táviratforgalom lebonyolítására [a betűnyomós távírógép] helyébe a korszerű Siemens-rendszerű távgépíró nyert alkalmazást az írógéphez hasonló billentyűs szerkezettel (1984 Mesterházy Sándor CD52).

2. (Zene is) ’vhány, ill. vmilyen billentyűvel rendelkező 〈hangszer v. billentyűzet〉’ ❖ A’ darabok, miket játszandik, 16 billentyűs remek fuvoláján mind saját szerzései (1842 Pesti Hírlap CD61) | Vivaldinak viszont volt hite több tucat concertot írni 3–4 billentyűs fagottra (1966 Oromszegi Ottó CD52) | Négy regiszteres, pedál nélküli hagyományos barokk pozitív [= egymanuálos, pedál nélküli orgona], hátul elhelyezett fekete billentyűs klaviatúrával (1972 Szigeti Kilián CD52).

2a. (Zene) billentyűs hangszer ’klaviatúrával rendelkező hangszer, pl. orgona, zongora, harmónium, csembaló’ ❖ Harmonium. Orgonaszerü billentyüs hangszer, a jelen században a zongora után legelterjedtebb házi hangszer (1894 PallasLex. CD02) | Toccata (ol.), a toccare (= billenteni) szóból, billentyűs hangszerre (orgona, zongora) irt kompozíciót jelent (1931 ZeneiLex. CD49) | Szappanos György basszusgitározik, Huszár Endre dobol és Nagy János billentyűs hangszereken játszik (2000 Magyar Hírlap CD09).

2b. (Zene) ’ilyen hangszerre komponált 〈zene()〉’ ❖ A billentyűs zene a 18. sz.-ig elvileg minden billentyűs hangszeren előadható volt, a hangkeltés módja másodlagosnak tűnt (1982 BrockhausRiemannLex. C6270, 341) | Bach billentyűs átiratában vált igazán ismertté [Vivaldi műve] (1995 Magyar Hírlap CD09) | A barokk billentyűs repertoár például szinte tökéletesen reprodukálható hárfán (1997 Magyar Hírlap CD09) | A kínálat a motettától a szimfónián át a billentyűs szonátáig [ível] (1999 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4C

’dzsessz- v. rockzenét (elektromos) orgonán v. zongorán játszó zenész’ ❖ Heavi akar lenni, de a két gitár – billentyűs nincs [a zenekarban] – ellenére sem képesek meggyőző hangzást elérni (1980 Pogány Imre 2054036, 452) | Az Edda billentyűse és zeneszerzője immár több mint egy évtizede Gömöry Zsolt (1995 Magyar Hírlap CD09) | a trombitás bravúrosan szólózott, akárcsak a billentyűs, aki az Englishman In New York-ban Marsalis legendás szaxofonszólóját reprodukálta zongorán (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

billentyűs melléknév és főnév
I. melléknév 15C3
1.
egy v. több billentyűvel működtethető 〈szerkezet〉
[Kliegl] gépe [ti. a szedőgép], mely most a nemzeti muzeum lomtárában hever, billentyüs szerkezetü
(1897 PallasLex.)
A tiszti étkező gyűrött abroszán vacsoramaradványok, félig kiürített boros palackok, egy maggis üveg, csonka gyertyák, és – az asztalfőn – az elmaradhatatlan billentyűs csengő fogadott
(1922 Halász Gyula)
A táviratforgalom lebonyolítására [a betűnyomós távírógép] helyébe a korszerű Siemens-rendszerű távgépíró nyert alkalmazást az írógéphez hasonló billentyűs szerkezettel
(1984 Mesterházy Sándor)
2. (Zene is)
vhány, ill. vmilyen billentyűvel rendelkező 〈hangszer v. billentyűzet〉
A’ darabok, miket játszandik, 16 billentyűs remek fuvoláján mind saját szerzései
(1842 Pesti Hírlap)
Vivaldinak viszont volt hite több tucat concertot írni 3–4 billentyűs fagottra
(1966 Oromszegi Ottó)
Négy regiszteres, pedál nélküli hagyományos barokk pozitív [= egymanuálos, pedál nélküli orgona], hátul elhelyezett fekete billentyűs klaviatúrával
(1972 Szigeti Kilián)
2a. (Zene)
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
billentyűs hangszer
klaviatúrával rendelkező hangszer, pl. orgona, zongora, harmónium, csembaló
Harmonium. Orgonaszerü billentyüs hangszer, a jelen században a zongora után legelterjedtebb házi hangszer
(1894 PallasLex.)
Toccata (ol.olasz), a toccare (= billenteni) szóból, billentyűs hangszerre (orgona, zongora) irt kompozíciót jelent
(1931 ZeneiLex.)
Szappanos György basszusgitározik, Huszár Endre dobol és Nagy János billentyűs hangszereken játszik
(2000 Magyar Hírlap)
2b. (Zene)
ilyen hangszerre komponált 〈zene()
A billentyűs zene a 18. sz.század-ig elvileg minden billentyűs hangszeren előadható volt, a hangkeltés módja másodlagosnak tűnt
(1982 BrockhausRiemannLex.)
Bach billentyűs átiratában vált igazán ismertté [Vivaldi műve]
(1995 Magyar Hírlap)
A barokk billentyűs repertoár például szinte tökéletesen reprodukálható hárfán
(1997 Magyar Hírlap)
A kínálat a motettától a szimfónián át a billentyűs szonátáig [ível]
(1999 Magyar Hírlap)
II. főnév 4C
dzsessz- v. rockzenét (elektromos) orgonán v. zongorán játszó zenész
Heavi akar lenni, de a két gitár – billentyűs nincs [a zenekarban] – ellenére sem képesek meggyőző hangzást elérni
(1980 Pogány Imre)
Az Edda billentyűse és zeneszerzője immár több mint egy évtizede Gömöry Zsolt
(1995 Magyar Hírlap)
a trombitás bravúrosan szólózott, akárcsak a billentyűs, aki az Englishman In New York-ban Marsalis legendás szaxofonszólóját reprodukálta zongorán
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások