billog (3A2) l. bélyeg

bélyeg fn 3B2béllyeg, billeg (/nyj) , billog (/nyj)

1. ’postai küldemények bérmentesítésére szolgáló, a rajta feltüntetett pénzértéket képviselő, rendsz. fogazott szélű, enyvezett hátú kis nyomtatvány; postabélyeg’ ❖ a másfél krajcárt, amibe a postai szétküldés kerül! […] Az már micsoda igazság is volna, hogy […] egy szépen olvashatón kinyomott […] hirlapért másfél krajcárt sokaljunk! […] nem hiszem, hogy a bélyeg még csak meg is tizedelje az olvasó közönséget (1857 Vajda János 8503090, 158) | tízkrajczáros bilyog (1886 Jókai Mór C2334, 378) | a póstás tíz grajcár ráfizetést kért. Mer aszongya nehéz a levél … – No mondok, hát csak küldje is vissza, hagy ragasszon rá a Barcsa még egy billogot (1907 Gárdonyi Géza C5321, 150) | „Honnan küldhették?” „Nézd meg a bélyegen a pecsétet.” (1964 Domahidy Miklós 1035002, 364) | levelekre bélyeget kell ragasztani (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’bizonyos díjak, illetékek lerovására, ill. annak igazolására szolgáló hasonló kivitelű értékcikk, kül. illetékbélyeg’ ❖ A bélyegilleték, melynél fogva csak azon okmányok, számlák és nyugták birnak kötelességgel, melyek a szükséges bélyegekkel vannak ellátva (1883 De Gerando Antonina 8099006, 191) | A díjnok hamisította a bélyeget. Az okmánybélyegek aránylag könnyen hamisíthatók és ugyan ki vizsgálja azokat? (1913 Babits Mihály 9014130, 137) | beragasztották a bélyeget a biztosítási igazolvány bélyeglapjára (1947 Szabad Föld jún. 29. C1537, 2) | [az önéletrajzot], miként a 30 filléres, ráragasztott bélyeg is mutatta, valamilyen hivatalos célból [írták] (1989 Patai Raphael 2039009, 24) | Magyarországon 1997-ben bevezették az alkalmi munkavállalói […] könyvet. Az ide beragasztott bélyegek segítségével a […] munkáltató lerója a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheit (1999 Magyar Hírlap CD09).

1b. (kissé biz) ’LSD-vel átitatott papírból való, postabélyegre, matricára emlékeztető képecske, amelyet kül. gyerekek kábítószerre szoktatásához használnak’ ❖ a 617 fiatal közül csak 32-en írták fel az ismert drogok listájára a bélyeget (1994 Magyar Hírlap CD09) | óvodásokat beetetni macilacis kábszeres bélyeggel (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég) ’iraton, lapon, borítékon stb. hitelesítés, azonosítás, igazolás céljából elhelyezett jel, ábra, írás, ritk. az ehhez haszn. bélyegző’ ❖ szakasztott illyen bélyog van ütve […] az én Dissertátiómra (1820 Beregszászi Nagy Pál¹ C1051, 51) | Minden egyes zacskón rajta a pénzt megszámláló hivatalnok neve, odapecsételve a bank billogával (1872 Jókai Mór C2282, 167) | [a pénztáros] felmarkolja a megsemmisítő bélyeget, ráöklözi [a váltóra] (1886 Timon Sándor C4164, 73) | a lap alsó felén kék festékkel oda volt nyomva egy cifra bélyeg, hogy „Spitz Ödön jogász” (1920 Móricz Zsigmond C6293, 6).

2a. (/Tört)(ipari) terméken elhelyezett, a készítőre, gyártóra, ill. származási helyre utaló (márka)jel’ ❖ most már másutt is kéſzitnek Hollandiai papiros formára papirost, mellyet nem jósága, hanem tsak bélyege által lehet amattól meg külömböztetni (1796 Decsy Sámuel 7442006, XLVII) | egynehány külföldi gyárnok, hogy a zayugróczi posztógyárt, mellynek versenyétől fél, rosz hirbe hozza, silány posztót és más kelméket utánzott zay-ugróczi bélyeg alatt drága pénzen szerteszét árul (1846 Hetilap CD61) | külföldi gyár bélyege (1902 Gárdonyi Géza C1843, 9) | Az I A monogramos bélyeg Pozsonyban tégelyen, ugyanott, valamint Hainburgban és Hohenauban edényfüleken [mint régészeti leleteken fordul elő] (1980 Gömöri János CD52).

2b. (/Népr) ’a tulajdonosra utaló ismertetőjegyként a háziállat vmely részébe festett, tetovált, nyomott v. égetett jel, ill. az ehhez haszn. bélyegzővas’ ❖ Lovat billyegébül Könnyü meg-esmérni (1785 Zechenter Antal ford.–Anakreón C4570, 71) | [babonából] a billogozásnál minden birkának egyet kell tekeriteni a fülén […] aztán a billog-nyelén keresztül kell ugratni (1858 Jókai Mór C2273, 43) | [a] külföldi származású állatok a származási országot és a behozatal idejét feltüntető szabályszerű tetovált bélyeggel látandók el (1934 Fokányi László 1051003, 115) | A sertéseken rendszerint nem alkalmazták a bőrbe égetett jegyeket (bélyeg, billog) (1999 Magyar néprajz CD47).

2c. (/Tört) ’kínzásként, ill. megbecstelenítő büntetésül ember bőrébe égetett azonosító jel; stigma’ ❖ bélyeget sütnek a váltóhamisitó karjára (1853 Kemény Zsigmond 8235027, 133) | egyenként tüzes vassal bélyegzik meg a rabokat, mint a barmokat szokás. […] a bélyeget a nyaktő alá, a hátgerinc legfelső csigolyái fölé ütötték (1892 Ballagi Aladár 8025001, 32) | izzó vassal égettek bélyeget a rabszolgára, aztán tintát öntöttek a sebhelyekbe, hogy a felírást feltűnőbbé tegyék (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | Az ókorban a test felszínére égetett bélyegeket nevezték stigmáknak, melyekről messziről fel lehetett ismerni a szökött rabszolgát, az üldözöttet (1986 Csepeli György 1029002, 81).

3. (rég) ’sérülés (heges) nyoma, sebhely, ill. ember (arc)bőrén elhelyezkedő anyajegy v. ahhoz hasonló folt’ ❖ meg mutatá nékik a’ ſeb helyt melyly jobbik ſemén vala, értekezvén tlök, vólna e ilyly bélyeg fiok’ szemén (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 209) | Szerentsés Anya vagy; örvendezhetſz nagyon Hidd-el; nem más, hanem nagy bajnok leſz ebbl; Ki-tetſzik ſzívére rajzoltt kard bélyegbl (1793 Gvadányi József 7125013, 3) | a gazda ragad egy fejszét, az ajtót berontja, feleségét úgy megverte, hogy azután is látszott a bélyege (1823 Fogarasi Sámuel 7109011, 267) | e folt az arczon tündököl, Mint szépség bélyege (1841 Honművész C5234, 312) | homloka tiszta és magas, s bizony semmi bélyeg rajta (1877 Jókai Mór CD18) | Nekem is tele a pofám ilyen karmolás bélyegével (1882 Jókai Mór C2299, 89).

4. ’vki jó hírének, hírnevének csorbulását, v. elvesztését okozó, a társadalom, közösség (rendje) által elutasított, szégyenletes(nek tartott) tulajdonság, es. jelenség, ill. (vkiről szélesebb körben elterjedt,) erkölcsileg elmarasztaló vélemény, ítélet’ ❖ k tartsák magoknak a’ balgatagságnak bélyegét, a’ mellyet Pindarus reájok-sütött (1773 Rájnis József 7201007, 80) | gonosz bélyeg van nyomva nevedre; Mert nemzettagadó kész vagy gázolni rokonvért (1823–1824 Vörösmarty Mihály C4534, 192) | szerelme, mit vall im Oront iránt, Nem bélyeg önre, nem gyaláz meg engem? (1869 Szász Károly² ford.–Molière C3173, 76) | Ó szégyen a szavakra, amelyekkel bélyeget tudnál ejteni a női nem dicsőséges asszonyára! (1918 Móricz Zsigmond C3217, 64) | A megesett lány gyakran egy életen át viselte az elítéltek bélyegét (1982 Lux Elvira 1099001, 23) | Ha rámsütik az elmebaj bélyegét, akkor nekem többé már nincs ilyen, hogy normális, nyugodt családi élet, feleség, gyerekek (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 379).

5. ’vminek a felismerését, azonosítását lehetővé tevő (ismertető)jegy, ill. ilyen jegyek által tükrözött jelleg(zetesség)’ ❖ [a természet vizsgálása] ezen imadandó Felségnek characterét vagy Béllyegét és az ö Tulajdonságait-is minden felé szemlélteti mi velünk (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 182) | minden magasabb rendü költő bélyegét süti azon müvészetnek művére, melly egy szebb korral hizeleg (1839 Nagy Elek C3241, 16) | Ott feküdt az ifju, alig élve, mozdulatlanul, arcán a halál bélyegével (1884 Szentpály Janka C3964, 142) | az új század egyéni bélyegét nem nyomta rá sem az emberekre, sem a szokásokra (1899 Vay Sarolta C4393, 447) | [Krúdy Gyula] erősen érezhető Mikszáth-hatás alatt kezdett irni, aztán a Bródy-féle, pongyola impresszionizmus ütötte rá bélyegét (1924 Benedek Marcell 9042004, 71) | Az otthonról idegesen, feldúltan elrohanó felnőtt és gyerek egész napjára rányomja bélyegét a nap kezdetének alaphangulata (1981 Popper Péter 1122001, 63) | a címerábrák rendszertani bélyegei (1999 Szegedi László CD58).

5a. (Biol is) ’egyedekben v. azok csoportjában (genetikusan) rögzült (megkülönböztető) jegy, élettani, alkati, viselkedésbeli stb. tulajdonság, jelleg’ ❖ az Aszszonyoknak emlöit mint velek született billyeget nem a’ gyermekek nevelésére [adta a természet?] (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 108) | más a forró égöv alatti lakos bélyege, más a földsark szomszédságában létezőé (1839 Athenaeum C0018, 8) | [az erszényesekre jellemző] fogazat adja az igazi rendszertani bélyegeket (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Finnország északi és északkeleti részeiben a lappos bélyeg is számottevő tényezőként jelentkezik (1937 Zsirai Miklós C4981, 95) | Az „élő kövületekre” ősi, évmilliók óta alig változott anatómiai bélyegek a jellemzők (1969 Urania állatvilág ford. C6210, 360) | ebben a kötetben hat morfológiai bélyeg (rügy, levél, virág, termés és mag, csíranövény, kéreg) alapján lehet egy-egy növény azonosságát meghatározni (1997 Új Könyvek CD29).

5b. (birtokszóként) (rég) ’vmi lényegének, bizonyos meghatározó v. jellegzetes vonásainak hű mutatója, tükre, szobra’ ❖ Te a’ baráti hűségnek Példája és béllyege (1804 Csokonai Vitéz Mihály C1320, 314) | Arczád légyen a’ mindég ép Egészség’ hív billegje (1828 Uránia C0421, 166) | a mai aerának Móricz Pál a bélyege (1877 Ábrányi Kornél² C0521, 80).

6. (rég) ’vminek a meglétére, bekövetkeztére, okára utaló, azt jelző jelenség, esemény, körülmény’ ❖ [könnyek], ti leg igazabb billyegei a szives indulatnak (1776 Németh Antal¹ C3320, 9) | véghetlen közönyünk egyik bélyege ama körülmény is, hogy a magyar szinügy még mindig nélkülözi a szaklapot, melyet áldozatok árán is fentartani a magyar szinművészet becsülete is követelné (1870 Vajda Viktor 8505002, 107) | a szegénység bélyege, a piszok és penész rajta volt a falakon és minden tárgyon (1886 Gozsdu Elek 8159002, 182).

6a. (rég) ’vmit megerősítő, bizonyító tett, cselekedet, tulajdonság’ ❖ Mise mondatik, a’ melly Tett fogadásomnak béllyege lészen örök (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 213) | [a] szerződés Anglia és Francziaország megerősitése által visszavonhatatlanná lön, melly bélyeg azt minden további … vitatások ’s feszegetések alól felmenti (1832 Jelenkor C0223, 111).

Ö: adó~, emlék~, hírlap~, illeték~, káin~, levél~, okmány~, portó~, posta~, számla~, szégyen~, tagdíj~, takarék~, válasz~.

UB: -automata.

ÖU: marha~, szív~.

ÖE: ~árjegyzék, ~átalány, ~díj, ~hamisítás, ~jegy, ~jel, ~kereskedés, ~kereskedő, ~kiállítás, ~metszés, ~pénz, ~ritkaság, ~szakértő, ~törvény.

Sz: bélyegtelen.

Vö. CzF.; ÉrtSz. ~, billog; TESz.; ÉKsz. ~, billog; SzT.; ÚMTsz.

billog lásd bélyeg
bélyeg főnév 3B2
béllyeg 3B2
billeg 3B2 (/nyj)
billog 3A2 (/nyj)
1.
postai küldemények bérmentesítésére szolgáló, a rajta feltüntetett pénzértéket képviselő, rendsz. fogazott szélű, enyvezett hátú kis nyomtatvány; postabélyeg
a másfél krajcárt, amibe a postai szétküldés kerül! […] Az már micsoda igazság is volna, hogy […] egy szépen olvashatón kinyomott […] hirlapért másfél krajcárt sokaljunk! […] nem hiszem, hogy a bélyeg még csak meg is tizedelje az olvasó közönséget
(1857 Vajda János)
tízkrajczáros bilyog
(1886 Jókai Mór)
a póstás tíz grajcár ráfizetést kért. Mer aszongya nehéz a levél … – No mondok, hát csak küldje is vissza, hagy ragasszon rá a Barcsa még egy billogot
(1907 Gárdonyi Géza)
„Honnan küldhették?” „Nézd meg a bélyegen a pecsétet.”
(1964 Domahidy Miklós)
levelekre bélyeget kell ragasztani
(2000 Magyar Hírlap)
1a.
bizonyos díjak, illetékek lerovására, ill. annak igazolására szolgáló hasonló kivitelű értékcikk, kül. illetékbélyeg
A bélyegilleték, melynél fogva csak azon okmányok, számlák és nyugták birnak kötelességgel, melyek a szükséges bélyegekkel vannak ellátva
(1883 De Gerando Antonina)
A díjnok hamisította a bélyeget. Az okmánybélyegek aránylag könnyen hamisíthatók és ugyan ki vizsgálja azokat?
(1913 Babits Mihály)
beragasztották a bélyeget a biztosítási igazolvány bélyeglapjára
(1947 Szabad Föld jún. 29.)
[az önéletrajzot], miként a 30 filléres, ráragasztott bélyeg is mutatta, valamilyen hivatalos célból [írták]
(1989 Patai Raphael)
Magyarországon 1997-ben bevezették az alkalmi munkavállalói […] könyvet. Az ide beragasztott bélyegek segítségével a […] munkáltató lerója a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheit
(1999 Magyar Hírlap)
1b. (kissé biz)
LSD-vel átitatott papírból való, postabélyegre, matricára emlékeztető képecske, amelyet kül. gyerekek kábítószerre szoktatásához használnak
a 617 fiatal közül csak 32-en írták fel az ismert drogok listájára a bélyeget
(1994 Magyar Hírlap)
óvodásokat beetetni macilacis kábszeres bélyeggel
(2000 Magyar Hírlap)
2. (kissé rég)
iraton, lapon, borítékon stb. hitelesítés, azonosítás, igazolás céljából elhelyezett jel, ábra, írás, ritk. az ehhez haszn. bélyegző
szakasztott illyen bélyog van ütve […] az én Dissertátiómra
(1820 Beregszászi Nagy Pál¹)
Minden egyes zacskón rajta a pénzt megszámláló hivatalnok neve, odapecsételve a bank billogával
(1872 Jókai Mór)
[a pénztáros] felmarkolja a megsemmisítő bélyeget, ráöklözi [a váltóra]
(1886 Timon Sándor)
a lap alsó felén kék festékkel oda volt nyomva egy cifra bélyeg, hogy „Spitz Ödön jogász”
(1920 Móricz Zsigmond)
2a. (/Tört)
(ipari) terméken elhelyezett, a készítőre, gyártóra, ill. származási helyre utaló (márka)jel
most már másutt is kéſzitnek Hollandiai papiros formára papirost, mellyet nem jósága, hanem tsak bélyege által lehet amattól meg külömböztetni
(1796 Decsy Sámuel)
egynehány külföldi gyárnok, hogy a zayugróczi posztógyárt, mellynek versenyétől fél, rosz hirbe hozza, silány posztót és más kelméket utánzott zay-ugróczi bélyeg alatt drága pénzen szerteszét árul
(1846 Hetilap)
külföldi gyár bélyege
(1902 Gárdonyi Géza)
Az I A monogramos bélyeg Pozsonyban tégelyen, ugyanott, valamint Hainburgban és Hohenauban edényfüleken [mint régészeti leleteken fordul elő]
(1980 Gömöri János)
2b. (/Népr)
a tulajdonosra utaló ismertetőjegyként a háziállat vmely részébe festett, tetovált, nyomott v. égetett jel, ill. az ehhez haszn. bélyegzővas
Lovat billyegébül Könnyü meg-esmérni
(1785 Zechenter Antal ford.Anakreón)
[babonából] a billogozásnál minden birkának egyet kell tekeriteni a fülén […] aztán a billog-nyelén keresztül kell ugratni
(1858 Jókai Mór)
[a] külföldi származású állatok a származási országot és a behozatal idejét feltüntető szabályszerű tetovált bélyeggel látandók el
(1934 Fokányi László)
A sertéseken rendszerint nem alkalmazták a bőrbe égetett jegyeket (bélyeg, billog)
(1999 Magyar néprajz)
2c. (/Tört)
kínzásként, ill. megbecstelenítő büntetésül ember bőrébe égetett azonosító jel; stigma
bélyeget sütnek a váltóhamisitó karjára
(1853 Kemény Zsigmond)
egyenként tüzes vassal bélyegzik meg a rabokat, mint a barmokat szokás. […] a bélyeget a nyaktő alá, a hátgerinc legfelső csigolyái fölé ütötték
(1892 Ballagi Aladár)
izzó vassal égettek bélyeget a rabszolgára, aztán tintát öntöttek a sebhelyekbe, hogy a felírást feltűnőbbé tegyék
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
Az ókorban a test felszínére égetett bélyegeket nevezték stigmáknak, melyekről messziről fel lehetett ismerni a szökött rabszolgát, az üldözöttet
(1986 Csepeli György)
3. (rég)
sérülés (heges) nyoma, sebhely, ill. ember (arc)bőrén elhelyezkedő anyajegy v. ahhoz hasonló folt
meg mutatá nékik a’ ſeb helyt melyly jobbik ſemén vala, értekezvén tlök, vólna e ilyly bélyeg fiok’ szemén
(1778 Faludi Ferenc ford.)
Szerentsés Anya vagy; örvendezhetſz nagyon Hidd-el; nem más, hanem nagy bajnok leſz ebbl; Ki-tetſzik ſzívére rajzoltt kard bélyegbl
(1793 Gvadányi József)
a gazda ragad egy fejszét, az ajtót berontja, feleségét úgy megverte, hogy azután is látszott a bélyege
(1823 Fogarasi Sámuel)
e folt az arczon tündököl, Mint szépség bélyege
(1841 Honművész)
homloka tiszta és magas, s bizony semmi bélyeg rajta
(1877 Jókai Mór)
Nekem is tele a pofám ilyen karmolás bélyegével
(1882 Jókai Mór)
4.
vki jó hírének, hírnevének csorbulását, v. elvesztését okozó, a társadalom, közösség (rendje) által elutasított, szégyenletes(nek tartott) tulajdonság, es. jelenség, ill. (vkiről szélesebb körben elterjedt,) erkölcsileg elmarasztaló vélemény, ítélet
k tartsák magoknak a’ balgatagságnak bélyegét, a’ mellyet Pindarus reájok-sütött
(1773 Rájnis József)
gonosz bélyeg van nyomva nevedre; Mert nemzettagadó kész vagy gázolni rokonvért
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
szerelme, mit vall im Oront iránt, Nem bélyeg önre, nem gyaláz meg engem?
(1869 Szász Károly² ford.Molière)
Ó szégyen a szavakra, amelyekkel bélyeget tudnál ejteni a női nem dicsőséges asszonyára!
(1918 Móricz Zsigmond)
A megesett lány gyakran egy életen át viselte az elítéltek bélyegét
(1982 Lux Elvira)
Ha rámsütik az elmebaj bélyegét, akkor nekem többé már nincs ilyen, hogy normális, nyugodt családi élet, feleség, gyerekek
(1989 Fel a kezekkel!)
5.
vminek a felismerését, azonosítását lehetővé tevő (ismertető)jegy, ill. ilyen jegyek által tükrözött jelleg(zetesség)
[a természet vizsgálása] ezen imadandó Felségnek characterét vagy Béllyegét és az ö Tulajdonságait-is minden felé szemlélteti mi velünk
(1775 Sófalvi József ford.Sulzer)
minden magasabb rendü költő bélyegét süti azon müvészetnek művére, melly egy szebb korral hizeleg
(1839 Nagy Elek)
Ott feküdt az ifju, alig élve, mozdulatlanul, arcán a halál bélyegével
(1884 Szentpály Janka)
az új század egyéni bélyegét nem nyomta rá sem az emberekre, sem a szokásokra
(1899 Vay Sarolta)
[Krúdy Gyula] erősen érezhető Mikszáth-hatás alatt kezdett irni, aztán a Bródy-féle, pongyola impresszionizmus ütötte rá bélyegét
(1924 Benedek Marcell)
Az otthonról idegesen, feldúltan elrohanó felnőtt és gyerek egész napjára rányomja bélyegét a nap kezdetének alaphangulata
(1981 Popper Péter)
a címerábrák rendszertani bélyegei
(1999 Szegedi László)
5a. (Biol is)
egyedekben v. azok csoportjában (genetikusan) rögzült (megkülönböztető) jegy, élettani, alkati, viselkedésbeli stb. tulajdonság, jelleg
az Aszszonyoknak emlöit mint velek született billyeget nem a’ gyermekek nevelésére [adta a természet?]
(1783 Győrffy József¹ ford.Holberg)
más a forró égöv alatti lakos bélyege, más a földsark szomszédságában létezőé
(1839 Athenaeum)
[az erszényesekre jellemző] fogazat adja az igazi rendszertani bélyegeket
(1929 Az állatok világa ford.)
Finnország északi és északkeleti részeiben a lappos bélyeg is számottevő tényezőként jelentkezik
(1937 Zsirai Miklós)
Az „élő kövületekre” ősi, évmilliók óta alig változott anatómiai bélyegek a jellemzők
(1969 Urania állatvilág ford.)
ebben a kötetben hat morfológiai bélyeg (rügy, levél, virág, termés és mag, csíranövény, kéreg) alapján lehet egy-egy növény azonosságát meghatározni
(1997 Új Könyvek)
5b. (birtokszóként) (rég)
vmi lényegének, bizonyos meghatározó v. jellegzetes vonásainak hű mutatója, tükre, szobra
Te a’ baráti hűségnek Példája és béllyege
(1804 Csokonai Vitéz Mihály)
Arczád légyen a’ mindég ép Egészség’ hív billegje
(1828 Uránia)
a mai aerának Móricz Pál a bélyege
(1877 Ábrányi Kornél²)
6. (rég)
vminek a meglétére, bekövetkeztére, okára utaló, azt jelző jelenség, esemény, körülmény
[könnyek], ti leg igazabb billyegei a szives indulatnak
(1776 Németh Antal¹)
véghetlen közönyünk egyik bélyege ama körülmény is, hogy a magyar szinügy még mindig nélkülözi a szaklapot, melyet áldozatok árán is fentartani a magyar szinművészet becsülete is követelné
(1870 Vajda Viktor)
a szegénység bélyege, a piszok és penész rajta volt a falakon és minden tárgyon
(1886 Gozsdu Elek)
6a. (rég)
vmit megerősítő, bizonyító tett, cselekedet, tulajdonság
Mise mondatik, a’ melly Tett fogadásomnak béllyege lészen örök
(1777 Baróti Szabó Dávid)
[a] szerződés Anglia és Francziaország megerősitése által visszavonhatatlanná lön, melly bélyeg azt minden további … vitatások ’s feszegetések alól felmenti
(1832 Jelenkor)
UB: -automata
ÖU: marhabélyeg, szívbélyeg
ÖE: bélyegárjegyzék, bélyegátalány, bélyegdíj, bélyeghamisítás, bélyegjegy, bélyegjel, bélyegkereskedés, bélyegkereskedő, bélyegkiállítás, bélyegmetszés, bélyegpénz, bélyegritkaság, bélyegszakértő, bélyegtörvény
Sz: bélyegtelen
Vö. CzF.; ÉrtSz. ~, billog; TESz.; ÉKsz. ~, billog; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások