ajakhang fn 3A1 (Nyelvt)

1. ’két ajakkal, ill. a (felső) fogsorral és az (alsó) ajakkal képzett mássalhangzó; labiális’ ❖ a török bajil és a magyar ájul szóban (mely utóbbiban csak a szókezdő ajakhang veszett el) (1882 Vámbéry Ármin 8507008, 330) | Az ajakhangok – p, b, m – képzése a szopó mozgás folytatása (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435001, 46).

2. ’ajakkerekítéssel képzett magánhangzó; labiális’ ❖ Az ó-magyarban […] volt ajakműködés nélkül képzett rövid a hang, […] részben megnyúlt, […] részben o hangon keresztül ajakhanggá vált (1937 Zsirai Miklós C4981, 26).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

ajakhang főnév 3A1 (Nyelvt)
1.
két ajakkal, ill. a (felső) fogsorral és az (alsó) ajakkal képzett mássalhangzó; labiális
a török bajil és a magyar ájul szóban (mely utóbbiban csak a szókezdő ajakhang veszett el)
(1882 Vámbéry Ármin)
Az ajakhangok – p, b, m – képzése a szopó mozgás folytatása
(1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes)
2.
ajakkerekítéssel képzett magánhangzó; labiális
Az ó-magyarban […] volt ajakműködés nélkül képzett rövid a hang, […] részben megnyúlt, […] részben o hangon keresztül ajakhanggá vált
(1937 Zsirai Miklós)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások