bírói mn 18A

1. (tulajdonnév részeként is) ’az igazságszolgáltatásban bíróként működő személyek alkotta 〈csoport, testület〉’ ❖ Minden Kerletben egy Bírói Tanáts fog lenni (1808 Hazai Tudósítások C0190, 84) | a’ porosz birói testületek (1843 Pesti Hírlap CD61) | a független magyar bírói kar (1901 Ady Endre CD0801) | előbb a Magyar Jogász Egyesületen belül megalakuló bírói tagozatnak voltam az egyik szervezője, később pedig a Magyar Bírói Egyesület alapító tagja (1991 Beszélő 2003030, 11).

1a. ’bíróként, bíró szerepben, tisztségben való, ill. vkinek ezzel a minőségével, jellegével összefüggő’ ❖ A’ mi a’ Nevelöknek Biráji vóltokat illeti, tettem arról már másutt-is intést (1776 Molnár János C3199, 287) | Jelenleg sok bírói személy van, ki nem alkotmányos hatalom által, nem alkotmányos formák mellett neveztetett ki (1868 Deák Ferenc CD51) | Udvari tanácsos (Hofrath), Ausztriában több magas állású köz- és udvari tisztviselő, így […] a legfelső biróság birói tagjainak hivatalos címe volt (1925 RévaiNagyLex. C5714, 589) | A király bírói minőségében is trónjára ült, hogy ítélkezzék (1995 BibliaiLex. CD1207) | bírói kinevezések és felmentések (1998 Dobszay Tamás CD51).

1b. ’bíró(k)ra jellemző v. az övé(k)hez hasonló, ill. ítélő, ítélkező 〈magatartás, sajátosság stb.〉’ ❖ ne nyisd fel atyám bírói ajakad ítéletemre (1798 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3290, 220) | most neked birói szemmel kell rám tekintened (1834 Vörösmarty Mihály C4536, 203) | irgalomra enyhíthesse a Nagy fejedelem bírói szigorát (1863 Kazinczy Gábor ford.–Molière C3171, 125) | bírói pártatlanság (1999 Új Könyvek CD29).

1c. ’bíróhoz tartozó, ill. bírót (meg)illető’ ❖ Birói hatalommal parancsollyátok; hogy azon el-rendeltt napra ottan meg-jelennyek (1785 Lethenyei János ford. C2909, 35) | [a] birói függetlenség biztositása, kivánja a’ birák elmozdithatlanságát (1843 Pesti Hírlap CD61) | bírói díjul (1888 Pór Antal CD55) | a király bírói jogköre (1939 Mályusz Elemér CD43).

1d. ’a bíró hatalmát jelképező, a hivatalosan eljáró bíró által viselt, haszn. v. a tárgyalóterem berendezéséhez tartozó 〈ruhadarab, ill. bútor, tárgy〉’ ❖ Hol rejtekben él magának: Óh, innen hívjátok ki, És adjátok a’ hazának Bírói székét neki (1801 Csokonai Vitéz Mihály C6225, 86) | [II. Lajos bírói karában] a személynök a nádor és az országbíró után rangban a harmadik helyet foglalja el és a király bírói pecsétjét őrzi (1930 Pintér Jenő CD44) | bírói talárjuk háromszínű szalagján nehéz ezüstérem fityegett (1961 Bajomi Lázár Endre ford.–France 9016003, 120) | a tárgyalóteremben a bírói pulpituson (1991 Hajnal Gáspár 2038029, 92).

1e. ’ítélőbírói cím megszerzéséhez, ill. ítélőbírói tisztség betöltéséhez szükséges’ ❖ [a] közgyülésen b. Eötvös József jeles hazánkfia már előbb táblabiróvá kineveztetve, a’ birói hitet letevé (1843 Pesti Hírlap CD61) | egyetemi tanulmányainak befejezte után birói gyakorlatra lépett és negyedfél évet a budapesti törvényszéknél és kir. itélőtáblánál töltött mint joggyakornok, aljegyző s táblai tanácsjegyző (1893 Magyar írók élete CD27) | a pótléknak az a föltétele, hogy a jegyző már két éve szolgáljon és megszerezze a birói képesitést (1910 Délmagyarország 2103001, 12).

2. ’bíróságként eljáró, bíráskodást gyakorló 〈hatóság, szerv〉’ ❖ nem is lenne a törvényszék méltóságával egyeztethető, hogy a mit biróilag megállapított, azt a felek eldönthessék (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [A kunoknak és a jászoknak] a magyarokkal és a megyei hatóságokkal támadt viszályaik és önként a király döntése alá bocsátott ügyeik elintézésére Béla bírói hatóságul a nádorispánt rendelte (1928 Hóman Bálint CD42) | a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára hivatott bírói szervtől (1992 Szamel Lajos 2034002, 201).

2a. ’bíró(ság) által (le)folytatott 〈eljárás, ill. tevékenység, gyakorlat〉, ill. ennek során elrendelt v. hozott 〈vizsgálat, ítélet, határozat stb.〉’ ❖ még egyszer ugyan azért a’ vétekért nem lehet bírói visgálásra vonni (1787 Törvény a vétkekről ford. C2450, 102) | a bíróiképpen elfoglalt érték bírói zár alatt legyen mindaddig, még a feljebbvitt pernek vége nem szakad (1832 Deák Antal József–Deák Ferenc CD51) | a birói határozatoknak foganatositását (1872 Dárday Sándor 8093001, 41) | rendes birói eljárást kivánó ügyekben (1902 Budapesti Hírlap 2102001, 6) | reánk nézve hátrányosabb bírói döntésbe (1944 Bethlen István 9055003, 117) | a törvény ellenében a bírói gyakorlat is kénytelen volt elismerni a tényleges birtoklás alapján a szerzés lehetőségét (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153005, 534) | a nyomozati és a bírói szakasz (1997 Országgyűlési Napló CD62).

2b. ’bíróság közreműködésének igénybevételével történő, megvalósuló 〈eljárás(mód)〉’ ❖ Birói hitelesítés (1806 Ottlik Dániel C3373, 42) | [a panasz] birói uton levén az elintézve (1843 Pesti Hírlap CD61) | [a törvényjavaslat] az iparügyek tekintetében az életkörnek elég nagy keretét zárja ki a birói jogvédelem oltalmából; de még sérelmesebb az, hogy a rendőri intézkedések ellen egyáltalában birói jogorvoslatot nem nyujt (1894 Hazánk 8634001, 2) | bírói egyezség, vagy végítélet alapján (1996 Sándor Pál CD58).

2c. (rég) ’bíróság által alkalmazott, megbízott 〈személy〉’ ❖ Pörrendtartásunk hiányainak javítása körül sem mutatható föl több eredmény, a bírói végrehajtók hatáskörének czélszerűbb szabályozásánál (1875 Csengery Antal 8086006, 369) | Végrehajtási jegyzőkönyv a végrehajtás foganatosításáról a birói kiküldött által készített jegyzőkönyv (1926 RévaiNagyLex. C5715, 120).

3. ’községi v. városi bíróhoz tartozó, őt (meg)illető, ill. tőle származó’ ❖ a’ Templombéli, és Helységbéli Bírói ſzámadásokat (1807 Pápay Sámuel 8353003, 82) | A fondor lelkületű egyházfi S a helység kalapácsa Bírói parancsra előállt (1844 Petőfi Sándor CD01) | [a tisztségéről lemondó lőcsei főbíró] leveti a bírói palástját, odateszi az asztalra a süvege mellé, ráfekteti a bírói botját (1884 Jókai Mór CD18) | bírói tisztet viselt Dés városában (1930 Pintér Jenő CD44) | Városházákon és községházákon több helyen is maradt fenn díszesen kiképzett, sokszor faragott bírói szék (1977 NéprajziLex. CD47).

4. (kissé rég)()bírálóként végzett 〈tevékenység〉, ill. az ilyen tevékenységet végző személyt v. testületet illető, rá jellemző’ ❖ Távol légyen, hogy ezen Magyar nyelvmivelésnek, és a’ Nemzeti Literaturának terjedéſe végett felállítatott Tanítóſzék egyedül magának tulajdoníttsa a’ Bírói hivatalt (1791 Vályi András 7368007, 8) | [a kritikai gyűjtemény] a magyar literaturának észrevehetőbb lépteit bírói figyelemmel kíséri, s mindenről, ami tekintetet érdemel, kritikai észrevételeket közöl (1831 Bajza József 8021023, 72) | a szerkesztőség a nyomtatott hasábokat ujra átolvassa és birói szemle alá veszi (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Bámennyire megillette volna [Gyulait] a bírói hatalom az irodalomban, hiányzott számára az a tér, melyen műbírálói egyénisége kitárhatta volna tartalmának egész gazdagságát (1935 Papp Ferenc¹ C3426, 155).

5. ’〈sportversenyen, mérkőzésen v. párviadalban:〉 a játék, küzdelem lefolyását irányító bíróhoz tartozó, őt (meg)illető 〈tárgy, dolog〉’ ❖ birói emelvényt a landshuti futtatásnál (1893 Várady Antal 8509015, 43) | a partjelző azon a hideg napon több réteg ruhát húzott a bírói mez alá (1994 Magyar Hírlap CD09) | az NB II-es nevezési és bírói díj összesen közel jár a millióhoz, az NB I-es annak a duplája (1995 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’〈sportversenyen, mérkőzésen:〉 a játékvezető által (a játék szabályainak megfelelően) végrehajtott, hozott v. elkövetett, a játék lefolyását és eredményét meghatározó 〈tevékenység, döntés, hiba stb.〉’ ❖ olyan bírói ítéletet helytelenítenék, amely az FTC javára szól. Mondjuk, ha a bíró szabadrúgást ítélt a Fradi javára (1961 Kellér Dezső 9318003, 83) | [cselgáncsban a magyar] versenyzőnő a holland Moorsot győzte le egyhangú bírói döntéssel (1994 Magyar Hírlap CD09) | A veszprémiek bírói műhiba miatt óvtak (1995 Magyar Hírlap CD09) | bírói sípszó (1996 Figyelő CD2601).

5b. ’játékvezetőkből álló 〈csoport, testület〉’ ❖ Miért van az, hogy sok nagy játékosegyéniség mindig kiemelkedő bírói élgárdát hoz magával (1974 Zsolt István 9808001, 65) | jó-e az nekünk, ha labdarúgásunkban a bírói karnak van a legnagyobb nemzetközi tekintélye (1995 Magyar Hírlap CD09) | A bírói hármas akkor vezet jól egy mérkőzést, ha rajta van a mesék varázssipkája, vagyis észrevehetetlenné válik; nem főszereplője, csupán kelléke a játéknak (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. birói, biróilag; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

bírói melléknév 18A
1. (tulajdonnév részeként is)
az igazságszolgáltatásban bíróként működő személyek alkotta 〈csoport, testület〉
Minden Kerletben egy Bírói Tanáts fog lenni
(1808 Hazai Tudósítások)
a’ porosz birói testületek
(1843 Pesti Hírlap)
a független magyar bírói kar
(1901 Ady Endre)
előbb a Magyar Jogász Egyesületen belül megalakuló bírói tagozatnak voltam az egyik szervezője, később pedig a Magyar Bírói Egyesület alapító tagja
(1991 Beszélő)
1a.
bíróként, bíró szerepben, tisztségben való, ill. vkinek ezzel a minőségével, jellegével összefüggő
A’ mi a’ Nevelöknek Biráji vóltokat illeti, tettem arról már másutt-is intést
(1776 Molnár János)
Jelenleg sok bírói személy van, ki nem alkotmányos hatalom által, nem alkotmányos formák mellett neveztetett ki
(1868 Deák Ferenc)
Udvari tanácsos (Hofrath), Ausztriában több magas állású köz- és udvari tisztviselő, így […] a legfelső biróság birói tagjainak hivatalos címe volt
(1925 RévaiNagyLex.)
A király bírói minőségében is trónjára ült, hogy ítélkezzék
(1995 BibliaiLex.)
bírói kinevezések és felmentések
(1998 Dobszay Tamás)
1b.
bíró(k)ra jellemző v. az övé(k)hez hasonló, ill. ítélő, ítélkező 〈magatartás, sajátosság stb.〉
ne nyisd fel atyám bírói ajakad ítéletemre
(1798 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
most neked birói szemmel kell rám tekintened
(1834 Vörösmarty Mihály)
irgalomra enyhíthesse a Nagy fejedelem bírói szigorát
(1863 Kazinczy Gábor ford.Molière)
bírói pártatlanság
(1999 Új Könyvek)
1c.
bíróhoz tartozó, ill. bírót (meg)illető
Birói hatalommal parancsollyátok; hogy azon el-rendeltt napra ottan meg-jelennyek
(1785 Lethenyei János ford.)
[a] birói függetlenség biztositása, kivánja a’ birák elmozdithatlanságát
(1843 Pesti Hírlap)
bírói díjul
(1888 Pór Antal)
a király bírói jogköre
(1939 Mályusz Elemér)
1d.
a bíró hatalmát jelképező, a hivatalosan eljáró bíró által viselt, haszn. v. a tárgyalóterem berendezéséhez tartozó 〈ruhadarab, ill. bútor, tárgy〉
Hol rejtekben él magának: Óh, innen hívjátok ki, És adjátok a’ hazának Bírói székét neki
(1801 Csokonai Vitéz Mihály)
[II. Lajos bírói karában] a személynök a nádor és az országbíró után rangban a harmadik helyet foglalja el és a király bírói pecsétjét őrzi
(1930 Pintér Jenő)
bírói talárjuk háromszínű szalagján nehéz ezüstérem fityegett
(1961 Bajomi Lázár Endre ford.France)
a tárgyalóteremben a bírói pulpituson
(1991 Hajnal Gáspár)
1e.
ítélőbírói cím megszerzéséhez, ill. ítélőbírói tisztség betöltéséhez szükséges
[a] közgyülésen b.báró Eötvös József jeles hazánkfia már előbb táblabiróvá kineveztetve, a’ birói hitet letevé
(1843 Pesti Hírlap)
egyetemi tanulmányainak befejezte után birói gyakorlatra lépett és negyedfél évet a budapesti törvényszéknél és kir.királyi itélőtáblánál töltött mint joggyakornok, aljegyző s táblai tanácsjegyző
(1893 Magyar írók élete)
a pótléknak az a föltétele, hogy a jegyző már két éve szolgáljon és megszerezze a birói képesitést
(1910 Délmagyarország)
2.
bíróságként eljáró, bíráskodást gyakorló 〈hatóság, szerv〉
nem is lenne a törvényszék méltóságával egyeztethető, hogy a mit biróilag megállapított, azt a felek eldönthessék
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
[A kunoknak és a jászoknak] a magyarokkal és a megyei hatóságokkal támadt viszályaik és önként a király döntése alá bocsátott ügyeik elintézésére Béla bírói hatóságul a nádorispánt rendelte
(1928 Hóman Bálint)
a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára hivatott bírói szervtől
(1992 Szamel Lajos)
2a.
bíró(ság) által (le)folytatott 〈eljárás, ill. tevékenység, gyakorlat〉, ill. ennek során elrendelt v. hozott 〈vizsgálat, ítélet, határozat stb.〉
még egyszer ugyan azért a’ vétekért nem lehet bírói visgálásra vonni
(1787 Törvény a vétkekről ford.)
a bíróiképpen elfoglalt érték bírói zár alatt legyen mindaddig, még a feljebbvitt pernek vége nem szakad
(1832 Deák Antal József–Deák Ferenc)
a birói határozatoknak foganatositását
(1872 Dárday Sándor)
rendes birói eljárást kivánó ügyekben
(1902 Budapesti Hírlap)
reánk nézve hátrányosabb bírói döntésbe
(1944 Bethlen István)
a törvény ellenében a bírói gyakorlat is kénytelen volt elismerni a tényleges birtoklás alapján a szerzés lehetőségét
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
a nyomozati és a bírói szakasz
(1997 Országgyűlési Napló)
2b.
bíróság közreműködésének igénybevételével történő, megvalósuló 〈eljárás(mód)
Birói hitelesítés
(1806 Ottlik Dániel)
[a panasz] birói uton levén az elintézve
(1843 Pesti Hírlap)
[a törvényjavaslat] az iparügyek tekintetében az életkörnek elég nagy keretét zárja ki a birói jogvédelem oltalmából; de még sérelmesebb az, hogy a rendőri intézkedések ellen egyáltalában birói jogorvoslatot nem nyujt
(1894 Hazánk)
bírói egyezség, vagy végítélet alapján
(1996 Sándor Pál)
2c. (rég)
bíróság által alkalmazott, megbízott 〈személy〉
Pörrendtartásunk hiányainak javítása körül sem mutatható föl több eredmény, a bírói végrehajtók hatáskörének czélszerűbb szabályozásánál
(1875 Csengery Antal)
Végrehajtási jegyzőkönyv a végrehajtás foganatosításáról a birói kiküldött által készített jegyzőkönyv
(1926 RévaiNagyLex.)
3.
községi v. városi bíróhoz tartozó, őt (meg)illető, ill. tőle származó
a’ Templombéli, és Helységbéli Bírói ſzámadásokat
(1807 Pápay Sámuel)
A fondor lelkületű egyházfi S a helység kalapácsa Bírói parancsra előállt
(1844 Petőfi Sándor)
[a tisztségéről lemondó lőcsei főbíró] leveti a bírói palástját, odateszi az asztalra a süvege mellé, ráfekteti a bírói botját
(1884 Jókai Mór)
bírói tisztet viselt Dés városában
(1930 Pintér Jenő)
Városházákon és községházákon több helyen is maradt fenn díszesen kiképzett, sokszor faragott bírói szék
(1977 NéprajziLex.)
4. (kissé rég)
()bírálóként végzett 〈tevékenység〉, ill. az ilyen tevékenységet végző személyt v. testületet illető, rá jellemző
Távol légyen, hogy ezen Magyar nyelvmivelésnek, és a’ Nemzeti Literaturának terjedéſe végett felállítatott Tanítóſzék egyedül magának tulajdoníttsa a’ Bírói hivatalt
(1791 Vályi András)
[a kritikai gyűjtemény] a magyar literaturának észrevehetőbb lépteit bírói figyelemmel kíséri, s mindenről, ami tekintetet érdemel, kritikai észrevételeket közöl
(1831 Bajza József)
a szerkesztőség a nyomtatott hasábokat ujra átolvassa és birói szemle alá veszi
(1860 Vasárnapi Újság)
Bámennyire megillette volna [Gyulait] a bírói hatalom az irodalomban, hiányzott számára az a tér, melyen műbírálói egyénisége kitárhatta volna tartalmának egész gazdagságát
(1935 Papp Ferenc¹)
5.
〈sportversenyen, mérkőzésen v. párviadalban:〉 a játék, küzdelem lefolyását irányító bíróhoz tartozó, őt (meg)illető 〈tárgy, dolog〉
birói emelvényt a landshuti futtatásnál
(1893 Várady Antal)
a partjelző azon a hideg napon több réteg ruhát húzott a bírói mez alá
(1994 Magyar Hírlap)
az NBnemzeti bajnokság II-es nevezési és bírói díj összesen közel jár a millióhoz, az NBnemzeti bajnokság I-es annak a duplája
(1995 Magyar Hírlap)
5a.
〈sportversenyen, mérkőzésen:〉 a játékvezető által (a játék szabályainak megfelelően) végrehajtott, hozott v. elkövetett, a játék lefolyását és eredményét meghatározó 〈tevékenység, döntés, hiba stb.〉
olyan bírói ítéletet helytelenítenék, amely az FTCFerencvárosi Tornaklub javára szól. Mondjuk, ha a bíró szabadrúgást ítélt a Fradi javára
(1961 Kellér Dezső)
[cselgáncsban a magyar] versenyzőnő a holland Moorsot győzte le egyhangú bírói döntéssel
(1994 Magyar Hírlap)
A veszprémiek bírói műhiba miatt óvtak
(1995 Magyar Hírlap)
bírói sípszó
(1996 Figyelő)
5b.
játékvezetőkből álló 〈csoport, testület〉
Miért van az, hogy sok nagy játékosegyéniség mindig kiemelkedő bírói élgárdát hoz magával
(1974 Zsolt István)
jó-e az nekünk, ha labdarúgásunkban a bírói karnak van a legnagyobb nemzetközi tekintélye
(1995 Magyar Hírlap)
A bírói hármas akkor vezet jól egy mérkőzést, ha rajta van a mesék varázssipkája, vagyis észrevehetetlenné válik; nem főszereplője, csupán kelléke a játéknak
(1996 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. birói, biróilag; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások