ábra fn 6A

1. ’vmit főbb vonalaiban ábrázoló, vázlatosan bemutató(, díszítésként alkalmazott) kép’ ❖ korszerű festői redőzettel körül ölelt dombormüvek, szinezett ábrák, antik ritkaságok, arabeskek (1848 Sepsy Károly 8406004, 72) | a tanterem falain nincs egy új szeg, melyre a hiányzó földabroszokat vagy ábrákat akasztani lehetne (1868 Eötvös József 8126053, 352) | a kunyhó egy lécére plajbásszal kis ábra van írva, valami disznóság, hímnemű és nőnemű (1934 Nagy Lajos 9472007, 80) | a falakba ágyazott színes csempe saját tervezésű ábrái (1978 Bodor Ádám 1020034, 110).

1a. ’〈kül. nyomtatványban:〉 szöveget, fogalmat, jelenséget magyarázó, illusztráló, szemléltető kép, rajz’ ❖ lásd VIII. Tábl. 5 ábra. a. b. (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310009, 33) | Ábra és leirás rendelkezésre áll (1899 Borászati Lapok 8607001, 405) | Képes könyvek ábráin andalogva Érezte a világ izét, szinét (1929 Juhász Gyula¹ 9284684, 70) | Ismerkedjünk meg ezért a családfájukkal (90. ábra) (1980 Czeizel Endre 9080001, 335) | Az éghajlati rendszert alkotó alrendszerek sematikus ábrája (1998 Természet Világa CD50).

1b. ’térformáknak, -idomoknak, ezek egymáshoz való viszonyának síkbeli rajza, ill. vmely geometriai tételnek v. egyéb matematikai igazságnak ezzel való ábrázolása’ ❖ mértani ábrákat (1872 Jókai Mór CD18) | ismeri azokat a geometriai ábrákat, melyeken az alapidom egész szerkezete tulajdonképen csak egy kívülálló pont alapján nyer strukturális értelmet, mely pontból rendszerint különféle egyenesek futnak az idom felé? (1934 Szentkuthy Miklós 9664001, 30) | [a konstruktivisták] szigorúan geometriai ábrákból, […] formák és színek viszonyításával képezték a teret (1955 Kassák Lajos 9314111, 50) | a Magyar Posta egy érdekes, matematikai ábrát tartalmazó bélyeget adott ki. Az ábrán egy leegyszerűsített térbeli Cantor-halmaz látható (1996 Természet Világa CD50).

1c. az az ábra (biz) ’úgy áll a dolog, az a helyzet’ ❖ Szóval, általába az az ábra, hogy ezér a pénzér csak egy sima dugás jár (1989 Csalog Zsolt 1024022, 122) mi az ábra (biz) ’hogy áll a dolog, mi a helyzet’ ❖ A nép tudta, mi az ábra, és mosolygott (1979 Esterházy Péter 9129002, 321) | Elmondtam neki, mi az ábra. Fokozatosan elszürkülő pofával hallgatta (1989 Bólya Péter 1023008, 149).

2. (rég, ritk, Irodt) ’szókép, alakzat’ ❖ A képes mondatok, az ábrák (figurae), a szavaknak jelentékeny fordulatain alapszanak (1850 Purgstaller József 8351014, 40).

3. ’vminek a valója, mibenléte, ill. ennek jellemző képe, megjelenési formája’ ❖ Ábra: A’ dolognak küls egéſz kepe, a’ mint a’ szemnek látſzik: az az: Forma (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, Uu[v]) | Ábra (eszt.), a tárgyak körvonalait jelenti, ugy amint a fantáziában többé-kevésbbé világosan felmerülnek (1893 PallasLex. CD02) | magának a fogalomnak tiszta jelentését és helyes gyakorlati ábráját csak az értelem tiszta tavában láthattuk (1942 Tamási Áron 9701026, 272).

3a. (rég) ’vmiről képzeletben, gondolatban alkotott, felidézett kép’ ❖ Czeczilben az ismeretsége ideje óta lefolyt minden kedves jelenetek élénk ábrája tünt föl (1841 Nemzeti almanach C0399, 132) | lázas idegek ábrája (1858 Kemény Zsigmond C2610, 56) | e látmány nem volt csak üres ábra, de boldogitó valóság (1859 Kemény Zsigmond C2612, 118).

3b. (ritk) ’megjelenítés, ábrázolás, bemutatás’ ❖ adjuk rövid ábráját mindegyikének (1852 Jósika Miklós C2392, 14) | comoediák az emberi s polgári élet gyarlóságait költői ábrákban adták elő (1869 e. Szemere Bertalan 8437008, 224) | A regény ábrája az istentelen világnak (1922 Németh Andor 9480013, 153).

4. (rég) ’arc(kifejezés), ábrázat’ ❖ Ábra: […] artza, artzúlat, ortza (1792 Kisded szótár C0816, 5) | Képzeli az Ur millyen leve a’ szóra mind az ő ábrája mind a’ jelenvoltaké (1831 e. Kazinczy Ferenc C2566, 99) | Embernek fölemelt ábrát, és mennyre tekintőt szánt (1851 Egyed Antal ford. C1552, 4).

4a. (rég) ’emberi alak, figura (képe)’ ❖ kisértő dúlt ábra, mely senyvesztő sír fogai közül látszik kikelni (1846 Kuthy Lajos 8261001, 8) | [a pénzen] az egyik minta volt a boldogságos szűzanya képe, a másik a fejedelem páncélos ábrája (1860 Jókai Mór C2253, 127) | egy alak látszott feléjek közeledni, egy csodateljes ábra (1872 Szathmáry Károly C3863, 64).

Ö: folyamat~.

Sz: ábrás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

ábra főnév 6A
1.
vmit főbb vonalaiban ábrázoló, vázlatosan bemutató(, díszítésként alkalmazott) kép
korszerű festői redőzettel körül ölelt dombormüvek, szinezett ábrák, antik ritkaságok, arabeskek
(1848 Sepsy Károly)
a tanterem falain nincs egy új szeg, melyre a hiányzó földabroszokat vagy ábrákat akasztani lehetne
(1868 Eötvös József)
a kunyhó egy lécére plajbásszal kis ábra van írva, valami disznóság, hímnemű és nőnemű
(1934 Nagy Lajos)
a falakba ágyazott színes csempe saját tervezésű ábrái
(1978 Bodor Ádám)
1a.
〈kül. nyomtatványban:〉 szöveget, fogalmat, jelenséget magyarázó, illusztráló, szemléltető kép, rajz
lásd VIII. Tábl.tábla 5 ábra. a. b.
(1846 Mihálka Antal ford.Wagenfeld)
Ábra és leirás rendelkezésre áll
(1899 Borászati Lapok)
Képes könyvek ábráin andalogva Érezte a világ izét, szinét
(1929 Juhász Gyula¹)
Ismerkedjünk meg ezért a családfájukkal (90. ábra)
(1980 Czeizel Endre)
Az éghajlati rendszert alkotó alrendszerek sematikus ábrája
(1998 Természet Világa)
1b.
térformáknak, -idomoknak, ezek egymáshoz való viszonyának síkbeli rajza, ill. vmely geometriai tételnek v. egyéb matematikai igazságnak ezzel való ábrázolása
mértani ábrákat
(1872 Jókai Mór)
ismeri azokat a geometriai ábrákat, melyeken az alapidom egész szerkezete tulajdonképen csak egy kívülálló pont alapján nyer strukturális értelmet, mely pontból rendszerint különféle egyenesek futnak az idom felé?
(1934 Szentkuthy Miklós)
[a konstruktivisták] szigorúan geometriai ábrákból, […] formák és színek viszonyításával képezték a teret
(1955 Kassák Lajos)
a Magyar Posta egy érdekes, matematikai ábrát tartalmazó bélyeget adott ki. Az ábrán egy leegyszerűsített térbeli Cantor-halmaz látható
(1996 Természet Világa)
1c.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
az az ábra (biz)
úgy áll a dolog, az a helyzet
Szóval, általába az az ábra, hogy ezér a pénzér csak egy sima dugás jár
(1989 Csalog Zsolt)
mi az ábra (biz)
hogy áll a dolog, mi a helyzet
A nép tudta, mi az ábra, és mosolygott
(1979 Esterházy Péter)
Elmondtam neki, mi az ábra. Fokozatosan elszürkülő pofával hallgatta
(1989 Bólya Péter)
2. (rég, ritk, Irodt)
szókép, alakzat
A képes mondatok, az ábrák (figurae), a szavaknak jelentékeny fordulatain alapszanak
(1850 Purgstaller József)
3.
vminek a valója, mibenléte, ill. ennek jellemző képe, megjelenési formája
Ábra: A’ dolognak küls egéſz kepe, a’ mint a’ szemnek látſzik: az az: Forma
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
Ábra (eszt.esztétika), a tárgyak körvonalait jelenti, ugy amint a fantáziában többé-kevésbbé világosan felmerülnek
(1893 PallasLex.)
magának a fogalomnak tiszta jelentését és helyes gyakorlati ábráját csak az értelem tiszta tavában láthattuk
(1942 Tamási Áron)
3a. (rég)
vmiről képzeletben, gondolatban alkotott, felidézett kép
Czeczilben az ismeretsége ideje óta lefolyt minden kedves jelenetek élénk ábrája tünt föl
(1841 Nemzeti almanach)
lázas idegek ábrája
(1858 Kemény Zsigmond)
e látmány nem volt csak üres ábra, de boldogitó valóság
(1859 Kemény Zsigmond)
3b. (ritk)
megjelenítés, ábrázolás, bemutatás
adjuk rövid ábráját mindegyikének
(1852 Jósika Miklós)
comoediák az emberi s polgári élet gyarlóságait költői ábrákban adták elő
(1869 e. Szemere Bertalan)
A regény ábrája az istentelen világnak
(1922 Németh Andor)
4. (rég)
arc(kifejezés), ábrázat
Ábra: […] artza, artzúlat, ortza
(1792 Kisded szótár)
Képzeli az Ur millyen leve a’ szóra mind az ő ábrája mind a’ jelenvoltaké
(1831 e. Kazinczy Ferenc)
Embernek fölemelt ábrát, és mennyre tekintőt szánt
(1851 Egyed Antal ford.)
4a. (rég)
emberi alak, figura (képe)
kisértő dúlt ábra, mely senyvesztő sír fogai közül látszik kikelni
(1846 Kuthy Lajos)
[a pénzen] az egyik minta volt a boldogságos szűzanya képe, a másik a fejedelem páncélos ábrája
(1860 Jókai Mór)
egy alak látszott feléjek közeledni, egy csodateljes ábra
(1872 Szathmáry Károly)
Sz: ábrás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások