bízatlan (I. 14A II. 0) l. biztalan

biztalan mn és hsz (rég)bíztalan, bizatlan, bízatlan

I. mn 14A

1. (/nyj) ’olyan 〈személy〉, aki kételkedik, nem bízik vkiben v. vmiben, ill. aki a másikat nem avatja a bizalmába’ ❖ Mivel azomban Aedon tlle el-idegenedettnek, és bíztalannak lenni láttſzatott; ſzükségesnek találta elsbe régi bizodalmát, és ſzeretetét meg-nyerni (1789 Vitéz Imre ford.–Dusch 7155001, 37) | [a halál] tevé őt bizatlanná (1838 Athenaeum C0017, 481) | [ha a műveletlen nő] csúnya, úgy teljesen bíztalan maga iránt (1841 Fáy András¹ C1726, 103) | Biztalan: nem bízó. Biztalan vótam a bornyúzásban (1906 Magyar Nyelvőr C5964, 341).

2. ’Bizonytalan, nem biztos.’

2a. ’biztos tudás, meggyőződés nélküli, ill. nem egyértelmű, nem pontos 〈közlés, tudás, állítás stb.〉’ ❖ Alap nélkül, biztalanul, sötétben tapogatózva állítani, mondani valamit (1851 Magyar közmondások könyve C2993, 242) | eféle kiszámítások igen biztalanok (1857 Fáy András¹ C1705, 159) | hegyeink magasságát biztalanúl határozzuk meg általánosan a tenger felülete szerint (1857 Fáy András¹ C1706, 73).

2b. ’olyan 〈dolog〉, amelynek jövője, bekövetkezte, kimenetele, kilátásai ismeretlenek, kiszámíthatatlanok, nem bizonyosak, ill. olyan 〈körülmény, hely stb.〉, amely vminek a kilátásait, kimenetelét kiszámíthatatlanná teszi’ ❖ a’ Kurátort kéne számadásra húzni, miért adgya olly biztalan helyekre az Árvák tőke pénzét (1815 Dessewffy József C2566, 310) | Meglehet ugyan, hogy az alkalmazás nem fogna tán épen lehetetlen lenni, de kétségen kivül vesződségesebb uj épitkezésnél és sokkal biztalanabb (1842 Pesti Hírlap CD61) | A kereskedés azon czikkelyekkel, miket Schweitz kiviszen, mindinkább biztalanabb [lesz] (1847 Hetilap CD61).

2c. (átv is) ’nem (eléggé) szilárd, masszív, stabil 〈alap, talaj〉, ill. ingatag, nem eléggé rögzített 〈tárgy, építmény〉’ ❖ Lélekvesztő. Kisded, biztalan csónak neve, minő főleg a tiszavidéken van sok (1851 Magyar közmondások könyve C2993, 266) | biztalan hullámon vagyunk (1860 Greguss Ágost C1904, 4) | Csak széditő és biztalan lakot bir, Ki a tömeg kegyére épitett (1867 Lévay József ford.–Shakespeare C3737, 151).

2d. ’nem szilárd alapokon nyugvó, könnyen megingatható v. megzavarható, ill. állandóságot nem mutató 〈dolog, jelenség〉’ ❖ nemzete bizatlan ingékonyságát […] az idegen seregek berontásától akarja származtatni (1838 Athenaeum C0016, 378) | ingóvá, biztalan sorsuvá tevék a magyarság épületét (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3005, 273) | egy forradalmi kormány biztalan, és ingatag assignatáihoz [= papírpénzeihez] (1847 Hetilap CD61) | biztalan jövedelmi forrás (1872 Toldy István C4185, 209).

2e. ’határozatlanságról tanúskodó, tétova, ill. ingatag, suta 〈emberi mozgás, gesztus, (test)helyzet〉’ ❖ Szeraphinkát nem bírták többé lábai, Polin fogta ölébe őt, ki noha maga is biztalanúl lépegetett előre, semmikép nem engedte nekem által (1818 k. Fáy András¹ 8139004, 349) | Biztalanúl evező (1845 Homonnay Imre C5227, 106) | biztalan tekintete a homályba tévedt (1876 Greguss Ágost ford.–Conscience C1917, 34) | [Zách Felicián] dühében vakon és biztalanúl sujt (1877 Greguss Ágost C1906, 168) | Tipi-topi: gyermekek, öreg emberek bíztalan, topogó, lassú lépegetéséről szokták mondani (1881 Magyar Nyelvőr C5948, 570).

2f. ’nem biztonságos, veszélyeket rejtő 〈hely〉’ ❖ enyhitem Keservöket, […] s egyéb szokott bajt, A mit törékeny csolnakunk az élet Biztalan utján szenved (1867 Greguss Ágost ford.–Shakespeare C3731, 94).

3. ’olyan 〈személy v. dolog〉, akiben v. amelyben nem lehet megbízni, akire v. amelyre nem lehet hagyatkozni, megbízhatatlan’ ❖ e’ mécs’ világa … homályt űzni kevés, kalaúznak bíztalan (1826 Fáy András¹ C2045, 187) | leveleimet bíztalan vivőkre voltam kénytelen bízni (1856 Fáy András¹ C1709, 169).

II. hsz 0 (ritk)

1. ’megbízás nélkül’ ❖ Virtuſt csinált ſzegény [fiú] abbol, mi vétek volt […]. Köteleſsége ſem juta elméjében, Moſtoha idöt ſem érze ſzerelmében, Biztalan el-hagyá Háza örizetit, Kontzolni ſe ſzánnya hagyni tetemeit (1786 Magyar Hírmondó C0274, 163) | [az ittas inas] hivatlan jő, megy, bizatlan tesz, végez (1838 Athenaeum C0017, 610).

2. ’bizonytalanul, határozatlanul’ ❖ hol biztalan rezg más mérő-fonál: Előtte [ti. Shakespeare előtt] a szív mélye nyiltan áll! Költő, müvész azért örök időkig Tanulni, élni csak hozzá jövend (1863 Szász Károly² C3825, 393).

Sz: biztalankodik, biztalanság.

Vö. ÚMTsz. ~, bíztalan

bízatlan lásd biztalan
biztalan melléknév és határozószó (rég)
bíztalan I. 14A II. 0
bizatlan I. 14A II. 0
bízatlan I. 14A II. 0
I. melléknév 14A
1. (/nyj)
olyan 〈személy〉, aki kételkedik, nem bízik vkiben v. vmiben, ill. aki a másikat nem avatja a bizalmába
Mivel azomban Aedon tlle el-idegenedettnek, és bíztalannak lenni láttſzatott; ſzükségesnek találta elsbe régi bizodalmát, és ſzeretetét meg-nyerni
(1789 Vitéz Imre ford.Dusch)
[a halál] tevé őt bizatlanná
(1838 Athenaeum)
[ha a műveletlen nő] csúnya, úgy teljesen bíztalan maga iránt
(1841 Fáy András¹)
Biztalan: nem bízó. Biztalan vótam a bornyúzásban
(1906 Magyar Nyelvőr)
2.
Bizonytalan, nem biztos.
2a.
biztos tudás, meggyőződés nélküli, ill. nem egyértelmű, nem pontos 〈közlés, tudás, állítás stb.〉
Alap nélkül, biztalanul, sötétben tapogatózva állítani, mondani valamit
(1851 Magyar közmondások könyve)
eféle kiszámítások igen biztalanok
(1857 Fáy András¹)
hegyeink magasságát biztalanúl határozzuk meg általánosan a tenger felülete szerint
(1857 Fáy András¹)
2b.
olyan 〈dolog〉, amelynek jövője, bekövetkezte, kimenetele, kilátásai ismeretlenek, kiszámíthatatlanok, nem bizonyosak, ill. olyan 〈körülmény, hely stb.〉, amely vminek a kilátásait, kimenetelét kiszámíthatatlanná teszi
a’ Kurátort kéne számadásra húzni, miért adgya olly biztalan helyekre az Árvák tőke pénzét
(1815 Dessewffy József)
Meglehet ugyan, hogy az alkalmazás nem fogna tán épen lehetetlen lenni, de kétségen kivül vesződségesebb uj épitkezésnél és sokkal biztalanabb
(1842 Pesti Hírlap)
A kereskedés azon czikkelyekkel, miket Schweitz kiviszen, mindinkább biztalanabb [lesz]
(1847 Hetilap)
2c. (átv is)
nem (eléggé) szilárd, masszív, stabil 〈alap, talaj〉, ill. ingatag, nem eléggé rögzített 〈tárgy, építmény〉
Lélekvesztő. Kisded, biztalan csónak neve, minő főleg a tiszavidéken van sok
(1851 Magyar közmondások könyve)
biztalan hullámon vagyunk
(1860 Greguss Ágost)
Csak széditő és biztalan lakot bir, Ki a tömeg kegyére épitett
(1867 Lévay József ford.Shakespeare)
2d.
nem szilárd alapokon nyugvó, könnyen megingatható v. megzavarható, ill. állandóságot nem mutató 〈dolog, jelenség〉
nemzete bizatlan ingékonyságát […] az idegen seregek berontásától akarja származtatni
(1838 Athenaeum)
ingóvá, biztalan sorsuvá tevék a magyarság épületét
(1847 Magyar Szépirodalmi Szemle)
egy forradalmi kormány biztalan, és ingatag assignatáihoz [= papírpénzeihez]
(1847 Hetilap)
biztalan jövedelmi forrás
(1872 Toldy István)
2e.
határozatlanságról tanúskodó, tétova, ill. ingatag, suta 〈emberi mozgás, gesztus, (test)helyzet〉
Szeraphinkát nem bírták többé lábai, Polin fogta ölébe őt, ki noha maga is biztalanúl lépegetett előre, semmikép nem engedte nekem által
(1818 k. Fáy András¹)
Biztalanúl evező
(1845 Homonnay Imre)
biztalan tekintete a homályba tévedt
(1876 Greguss Ágost ford.Conscience)
[Zách Felicián] dühében vakon és biztalanúl sujt
(1877 Greguss Ágost)
Tipi-topi: gyermekek, öreg emberek bíztalan, topogó, lassú lépegetéséről szokták mondani
(1881 Magyar Nyelvőr)
2f.
nem biztonságos, veszélyeket rejtő 〈hely〉
enyhitem Keservöket, […] s egyéb szokott bajt, A mit törékeny csolnakunk az élet Biztalan utján szenved
(1867 Greguss Ágost ford.Shakespeare)
3.
olyan 〈személy v. dolog〉, akiben v. amelyben nem lehet megbízni, akire v. amelyre nem lehet hagyatkozni, megbízhatatlan
e’ mécs’ világa … homályt űzni kevés, kalaúznak bíztalan
(1826 Fáy András¹)
leveleimet bíztalan vivőkre voltam kénytelen bízni
(1856 Fáy András¹)
II. határozószó 0 (ritk)
1.
megbízás nélkül
Virtuſt csinált ſzegény [fiú] abbol, mi vétek volt […]. Köteleſsége ſem juta elméjében, Moſtoha idöt ſem érze ſzerelmében, Biztalan el-hagyá Háza örizetit, Kontzolni ſe ſzánnya hagyni tetemeit
(1786 Magyar Hírmondó)
[az ittas inas] hivatlan jő, megy, bizatlan tesz, végez
(1838 Athenaeum)
2.
bizonytalanul, határozatlanul
hol biztalan rezg más mérő-fonál: Előtte [ti. Shakespeare előtt] a szív mélye nyiltan áll! Költő, müvész azért örök időkig Tanulni, élni csak hozzá jövend
(1863 Szász Károly²)
Sz: biztalankodik, biztalanság
Vö. ÚMTsz. ~, bíztalan

Beállítások