bizonytalan mn, hsz és fn 

I. mn 14A

1. ’kétségbe vonható, kérdéses, biztos ténynek v. valóságnak nem vehető, ill. biztos tény által nem igazolt, nem megalapozott 〈dolog〉’ ❖ bizonytalan hír (1780 Magyar Hírmondó 7444006, 441) | Turótzi nem állítja, hanem tsak mint bizonytalan hallomást úgy említi (1802 e. Budai Ferenc 7060006, 244) | Ninivének, a régi Asziria fővárosának helye is soká bizonytalan volt; ujabb kutatások bebizonyították, hogy ez a régi világváros a Tigris partján a mai Mosullal szemben feküdt (1897 Riedl Frigyes 8393009, 8) | bizonytalan adat vagy éppen feltételezés (1940 Méliusz József 9433009, 202) | Az x-szel jelölt aláírások olvasata bizonytalan (1986 Beszélő 2003006, 371).

1a. ’olyan 〈személy〉, aki nem győződött meg vmiről, aki vmit nem tud biztosan, nem tart bizonyosnak v. valószínűnek, ill. ilyen személyre jellemző 〈magatartás, érzés, meggyőződés stb.〉’ ❖ bizonytalan légy benne, hogy vallyon a’ magános Formák’ réſzei között való ſzép meg-egyezéſt tsúdáljad-é inkább; vagy pedig mindenik Formának a’ többitöl való tsúdára méltó külömbségét? (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer 7293003, 20) | jó vagy bal szerencsét jósolni a’ bizonytalan halandónak (1834 Kovács Pál² C2770, 191) | most még bizonytalanabb, mint volt: mert hátha ép az nem jó a kénfestésnek, amit jónak gondol?! (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 157) | bizonytalan vagyok abban, vajon a költő a fordítást mennyire előrehaladt állapotban hagyta a munkát bevégző jezsuitára (1987–1988 Horváth Iván 2019007, 656).

1b. ’határozatlan, meggyőződésében, magatartásában, véleményében nem megállapodott 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈magatartás, érzés stb.〉’ ❖ háromszor kerűlte körűl Rózáliát, ’s mind annyiszor bizonytalan maradt, hogy merjen e’? (1794 Csokonai Vitéz Mihály C1318, 117) | mégsem ismert ollyatén pályát, mellyen bizonytalan vágyainak kielégitését remélheté (1847 Eötvös József 8126008, 141) | sokáig nézett ide, oda, bizonytalanul, habozva (1906–1907 Mikszáth Kálmán 8312015, 230) | A hölgynek tetszett a fiú félszeg, bizonytalan fellépése (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480004, 40) | a középparaszt bizonytalan és ingadozó (1989 Poszler György 2025070, 138).

2. (egyértelműen) nem meghatározott v. nem meghatározható’ ❖ a’ negyvenedikben [ti. részben] az agreſtis musról [= Microtus agrestisről, vagyis az ún. csalitjáró pocokról], (de a’ mely állatnak bizonytalan a’ Magyar neve), beſzéll a’ T. Szerz Ur (1793 Bécsi Magyar Bibliotéka 7395001, 10) | Az asszony két kis lyányt vezet, az apa ugyanannyi fiút, a szolgáló egy bizonytalan nemű gyermeket cipel pólyában (1844 Nagy Ignác 8324009, 185) | Szeme bizonytalan szinü (1893 e. Pilisy Róza 8369001, 25) | Az asszony kora bizonytalan. Azok közé a megviseltarcu proletárasszonyok közé tartozik, akik éppúgy lehetnek 35, mint 40 évesek (1932 Gereblyés László 9184017, 27) | bizonytalan időre halasztani a csütörtöki vacsorát (1972 Örkény István 9500037, 275) | A biztosan érvényesülő, vitathatatlan jogot elmosódott, bizonytalan zóna veszi körül, amely még nem vagy már nem jog (1992 Herczeg Géza 2022001, 8).

2a. ’elmosódó, alig felismerhető, ill. el-eltűnő, homályos 〈látvány, alak, fény stb.〉’ ❖ [ülnék] egy terepély Platanus bizonytalan árnyéka alatt (1795 e. Csokonai Vitéz Mihály ford.–Metastasio C1338, 31) | a holdnak bizonytalan És remegő fényében (1805 Kisfaludy Károly CD01) | bizonytalan homályra (1846 Tompa Mihály CD01) | olyan volt az [ti. Eszter arca], mint a füst, olyan lengő, bizonytalan (1907 Gárdonyi Géza C1819, 109) | a ködön keresztül bizonytalan fények villództak alattam (1916 Karinthy Frigyes 9309081, 14) | bizonytalan körvonal (1986 Nádas Péter 9466002, 41).

3. ’olyan 〈dolog, kül. esemény, jelenség, cselekedet〉, amelynek jövője, bekövetkezte, kimenetele, kilátásai ismeretlenek, kiszámíthatatlanok, nem bizonyosak, ill. olyan 〈eredmény, következmény stb.〉, amelyre nem lehet számítani v. amit nem lehet ismerni’ ❖ jobb vólna ha ezen egygy eſzkzhöz, melly ſemmi kárt nem tehet, tartanánk magunkat, mint ſem más meſterſéges orvosláshoz, mellynek kimenetele bizonytalan (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 342) | a bizonytalan jövendőnek dől elébe (1814 Kölcsey Ferenc 8253062, 145) | Minek kockáztatni a bizonytalan megmérkőzésben önmagam, eddig szerzett hirnevem? (1872 Mitrovics Gyula 8313002, 79) | meggyógyul-e? Ez felettébb bizonytalan (1944 Németh Andor 9480003, 120) | félt a bizonytalan következményektől (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’olyan 〈tevékenység, magatartás v. eszköz, módszer stb.〉, amely vmilyen eredményt, ill. vminek a kilátásait, bekövetkeztét nem teszi kétségtelenné, biztossá’ ❖ Tbbe telik ennél [a költségnél] Doktor patikája, Noha bizonytalan gyakorta curája (1777 Fejér Antal 7103001, 5) | a golyó is nem mindig talált [= illett] épen az ágyukba, melyek nagyon sokféle öblűek voltak s a lövés csak bizonytalanra történt (1865 Salamon Ferenc 8402011, 564) | Amit a többség annak mond, az a közérdek. Bizonytalan módszere a megállapitásnak? Hát álljon elő az az okos, aki ennél csalhatatlanabb módszert tud! (1910 Csizmadia Sándor¹ 9089012, 10) | egy fiatalemberrel kell közösen elvégeznem a bizonytalan feladatot (1971 Mészöly Miklós 9439004, 768).

4. ’nem eléggé ismert, ill. ismeretlen(, ezért bizalmatlanságot keltő)’ ❖ a’ fü nemének bizonytalan vólta, mellyet ſokan nem-iſmérnek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 634) | bizonytalan világok’ fölfedezésére indul (1834 Kritikai Lapok C0240, 113) | egyedül kell elindulnia egy bizonytalan úton, melyet eddig még hiréből is alig ismert (1888 Sziklay János 8447003, 96) | bizonytalan származású betolakodók ülnek majd az ősi trónra (1960 Baktay Ervin ford. 9018002, 425).

4a. (rég) ’nem biztonságos, veszélyeket rejtő 〈hely〉’ ❖ Kezdettem […] minden Szenteket valójában kérni, hogy már tsak ugyan ne hagynának tovább kételkedni, hanem meg-gyözö-képen nyilatkoztatnák-ki miben álljon ez a’ bizonytalannak tetſz hely [ti. a Purgatórium] (1786 Szacsvay Sándor 7301001, [8]) | Vitézek! Eleget tettetek ti Köteleſségteknek, eleget nyughatatlankodtatok a’ veſzedelemnek bizonytalan piatzán (1819 e. Nagyváthy János 7239001, 38) | Esti harangozás után bizonytalan az út csárdánk előtt, – ’s hol csapatokban, könnyű szívvel nyúgodott ’s költé-el meszszely borát szelid hold fényin a’ jámbor pórság (1834 Kovács Pál² 8251007, 56) | A tengereket történetünk idejében már nemcsak a vihar tette bizonytalanná, hanem a háború is (1939 Hunyady Sándor C4974, 108).

5. (átv is) ’nem (eléggé) szilárd, masszív, stabil 〈alap, talaj〉, ill. ingatag, nem eléggé rögzített 〈tárgy, építmény〉’ ❖ egy bizonytalan trónusonn annyival bátorságosabban üllyek (1792 Magyar Múzeum ford. 7448023, 457) | patkótlan körmeik ide s tova csúsztak a bizonytalan sárban (1846 Kuthy Lajos 8261002, 34) | [a cipészlegény] egy szál deszkára feküdt és ezzel a bizonytalan alkalmatossággal beigyekezett a sik Balatonra (1901 Veszprémi Ellenőr 2113001, 6) | [a] gyökér kutatva, tapogatva, kúszva merül a vak, bizonytalan humuszba (1928 Lukács László 9407002, 7) | Ringott a bizonytalan ágy (1947 Rónay György ford.–Éluard 9573030, 138) | adóztatásuk is bizonytalan alapon áll (1997 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’nem szilárd alapokon nyugvó, könnyen megingatható v. megzavarható, ill. állandóságot nem mutató 〈dolog, jelenség〉’ ❖ máſutt kenyéreket kereſnék, holott annak bizonytalan vólta az emlittett lajiſtromokból világoſan ſzemek eleibe adattattnék (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 5) | a regulatiok fenhagyása miatt bizontalan lesz a jobbágy birtoka (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Hivatali állásuk nagyon bizonytalan; mint kártyavár, az első fuvalomra romba dűl (1854 Ujfalvy Sándor 8497008, 81) | [a kávéházban] dologtalan ügyvédek, rendelőóráikra váró orvosok, bizonytalan foglalkozású ügynökök üldögéltek az asztaloknál (1930 Krúdy Gyula CD54) | Az iparosok és kereskedők bizonytalan jövedelmével szemben ők [ti. az alkalmazottak] biztos havi fix fizetést mondhattak magukénak (1998 L. Nagy Zsuzsa CD17).

6. ’határozatlanságról tanúskodó, tétova, ill. ingatag, suta 〈emberi mozgás, gesztus, (test)helyzet〉 v. ilyen mozgású, ilyen helyzetben levő 〈testrész〉’ ❖ keſergéel Ádám, bizonytalan ſzemekkel ’s lépéel Futkos (1789 Göböl Gáspár ford.–Durand 7121003, 66) | Király Nelzort vezeti, kinek bizonytalan léptei belső harczra mutatnak (1822 Kisfaludy Károly C0030, 61) | bizonytalan remegés, mely a lélek vonaglása (1863 Lauka Gusztáv 8343008, 60) | reszketeg, bizonytalan újjaival (1907 Schöpflin Aladár ford.–Wilde 9590008, 193) | elvesztette amúgyis bizonytalan egyensúlyát és a következő másodpercben elterült a pázsiton (1956 Gyárfás Miklós 2005064, 669) | [Sing feje] meg-megbillen a bébiszerűen bizonytalan nyakon (1980 Sebeők János 1139001, 76).

II. hsz 0 (ritk, irod)

’határozatlanságról tanúskodva, tétován, ingatagon’ ❖ Elek szíve […] Bizonytalan hánykódott A kétségek tengerében (1805 Kisfaludy Sándor CD01) | illik e hajnal is borúmhoz: mint fáradt alkony, úgy jő: bizonytalan s tünődőn (1913 Tóth Árpád C4230, 40) | – S éjjel csinálták? kérdezte Péter kissé bizonytalan (1940 Németh László² 9485002, 9).

III. fn 24A4

1. ’kétségbe vonható, kérdéses, tények által nem igazolt, ill. biztosan nem ismert, nem tudott(, csak sejtett) dolog’ ❖ Ázsiai eleink felől keveset tudunk, s inkábbára mind bizonytalant (1808 Kazinczy Ferenc C2532, 148) | a’ bizonyos […] mindég kivánatosb a’ bizonytalannál (1830 Széchenyi István 8429004, 191) | bizonytalant nem akart írni (1878 Károlyi Árpád CD57) | – Maga az, Kati? […]. – Én, felelte Ágnesre nézve Kati […]. De az „én”-ben volt valami bizonytalan (1965 Németh László² 9485041, 32).

2. ’bizonyosan be nem következő, ill. kiszámíthatatlan (kimenetelű), ismeretlen (kilátású) dolog, kül. esemény, történés, jelenség’ ❖ ne szánd ki magadat a’ bizonytalanra (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 24) | nem volt kedvem 12 aranyért bizonytalanra odavetni [művemet] (1847 Arany János C0642, 48) | a mit már birok, azt egy bizonytalanért nem veszélyeztethetem (1874 Lauka Gusztáv 8268038, 52) | Félelem a nagy bizonytalantól (1901 Mikszáth Kálmán C3120, 72) | az ideges férfi a végletekig húzná a bizonytalant, a nő tisztázza a helyzetet; végérvényesen szakít (1937 Halász Gábor¹ CD10) | Számolni kell cselekedeteink lehetséges következményeivel, a bizonytalannal, sőt az előre nem láthatóval is (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (átv is)(nagysága, elhelyezkedése miatt) nem jól látható v. (ismeretlensége miatt) nem jól érzékelhető hely, terület, ill. ritk. beláthatatlan, távoli volta miatt ismeretlen idő’ ❖ A’ szemvilág a bizonytalanba’ vész el A’ messzeségben, és temérdek tárgyban (1814 Kisfaludy Sándor C2689, 249) | Megyek, mint a folyam, bizonytalanba, amerre sorsom, a véletlen visz (1846 Petőfi Sándor 8366448, 148) | az erdő csalogatott, barlang tátotta odvát, hogy ott háljon és ne igyekezzék a bizonytalanba (1925 Karinthy Frigyes 9309066, 30) | [Sinka István] formáival is visszamerészkedik az ősi bizonytalanba (1943 Juhász Géza¹ 9283009, 101) | A vallomások az otthonosság és a bizonytalanban tévelygés tragikusra színezett alternatívájaként láttatják a faluközösségüket elhagyni kényszerülők személyes sorsát (2000 Magyar néprajz CD47).

4. (rendsz. tbsz-ban)(cselekedeteiben, döntéseiben, véleményében) nem eléggé határozott, tétovázó, ill. a dolgok bekövetkeztében v. kimenetelében nem biztos, kételkedő ember’ ❖ György megvető tekintetet vetett Báthorira, ki a’ bizonytalanokat bátorságra intette, ’s mindenkinek, ha a’ tábort elhagyja, a’ király’ ’s az összes ország’ pártfogását igéré (1847 Eötvös József 8126011, 206) | A választmányi tag munkaívén, a választók meglátogatása után jelölje meg, hogy ki vehető biztosra és ki ellenpárti érzelmű. A bizonytalanok jelzés nélkül maradnak mindaddig, míg határozott választ nem adnak (1935 Századok CD58) | a kétkedőkkel és bizalmatlanokkal, a bizonytalanokkal és kivárókkal szemben (1986 Rónay László–R. Takács Olga CD53) | A lengyelek között találjuk a legkevesebb bizonytalant […], vagyis szinte minden lengyel állampolgárnak határozott […] álláspontja van az ország [európai uniós] csatlakozásának várható időpontjáról (2000 Magyar Hírlap CD09).

Sz: bizonytalanít.

Vö. CzF. ~, bizonytalanul; ÉrtSz.; TESz. bizony; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bizonytalan melléknév, határozószó és főnév
I. melléknév 14A
1.
kétségbe vonható, kérdéses, biztos ténynek v. valóságnak nem vehető, ill. biztos tény által nem igazolt, nem megalapozott 〈dolog〉
bizonytalan hír
(1780 Magyar Hírmondó)
Turótzi nem állítja, hanem tsak mint bizonytalan hallomást úgy említi
(1802 e. Budai Ferenc)
Ninivének, a régi Asziria fővárosának helye is soká bizonytalan volt; ujabb kutatások bebizonyították, hogy ez a régi világváros a Tigris partján a mai Mosullal szemben feküdt
(1897 Riedl Frigyes)
bizonytalan adat vagy éppen feltételezés
(1940 Méliusz József)
Az x-szel jelölt aláírások olvasata bizonytalan
(1986 Beszélő)
1a.
olyan 〈személy〉, aki nem győződött meg vmiről, aki vmit nem tud biztosan, nem tart bizonyosnak v. valószínűnek, ill. ilyen személyre jellemző 〈magatartás, érzés, meggyőződés stb.〉
bizonytalan légy benne, hogy vallyon a’ magános Formák’ réſzei között való ſzép meg-egyezéſt tsúdáljad-é inkább; vagy pedig mindenik Formának a’ többitöl való tsúdára méltó külömbségét?
(1775 Sófalvi József ford.Sulzer)
jó vagy bal szerencsét jósolni a’ bizonytalan halandónak
(1834 Kovács Pál²)
most még bizonytalanabb, mint volt: mert hátha ép az nem jó a kénfestésnek, amit jónak gondol?!
(1931 Gelléri Andor Endre)
bizonytalan vagyok abban, vajon a költő a fordítást mennyire előrehaladt állapotban hagyta a munkát bevégző jezsuitára
(1987–1988 Horváth Iván)
1b.
határozatlan, meggyőződésében, magatartásában, véleményében nem megállapodott 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈magatartás, érzés stb.〉
háromszor kerűlte körűl Rózáliát, ’s mind annyiszor bizonytalan maradt, hogy merjen e’?
(1794 Csokonai Vitéz Mihály)
mégsem ismert ollyatén pályát, mellyen bizonytalan vágyainak kielégitését remélheté
(1847 Eötvös József)
sokáig nézett ide, oda, bizonytalanul, habozva
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
A hölgynek tetszett a fiú félszeg, bizonytalan fellépése
(1952 Németh Andor ford.Dreiser)
a középparaszt bizonytalan és ingadozó
(1989 Poszler György)
2.
(egyértelműen) nem meghatározott v. nem meghatározható
a’ negyvenedikben [ti. részben] az agreſtis musról [= Microtus agrestisről, vagyis az ún. csalitjáró pocokról], (de a’ mely állatnak bizonytalan a’ Magyar neve), beſzéll a’ T.tisztelt Szerz Ur
(1793 Bécsi Magyar Bibliotéka)
Az asszony két kis lyányt vezet, az apa ugyanannyi fiút, a szolgáló egy bizonytalan nemű gyermeket cipel pólyában
(1844 Nagy Ignác)
Szeme bizonytalan szinü
(1893 e. Pilisy Róza)
Az asszony kora bizonytalan. Azok közé a megviseltarcu proletárasszonyok közé tartozik, akik éppúgy lehetnek 35, mint 40 évesek
(1932 Gereblyés László)
bizonytalan időre halasztani a csütörtöki vacsorát
(1972 Örkény István)
A biztosan érvényesülő, vitathatatlan jogot elmosódott, bizonytalan zóna veszi körül, amely még nem vagy már nem jog
(1992 Herczeg Géza)
2a.
elmosódó, alig felismerhető, ill. el-eltűnő, homályos 〈látvány, alak, fény stb.〉
[ülnék] egy terepély Platanus bizonytalan árnyéka alatt
(1795 e. Csokonai Vitéz Mihály ford.Metastasio)
a holdnak bizonytalan És remegő fényében
(1805 Kisfaludy Károly)
bizonytalan homályra
(1846 Tompa Mihály)
olyan volt az [ti. Eszter arca], mint a füst, olyan lengő, bizonytalan
(1907 Gárdonyi Géza)
a ködön keresztül bizonytalan fények villództak alattam
(1916 Karinthy Frigyes)
bizonytalan körvonal
(1986 Nádas Péter)
3.
olyan 〈dolog, kül. esemény, jelenség, cselekedet〉, amelynek jövője, bekövetkezte, kimenetele, kilátásai ismeretlenek, kiszámíthatatlanok, nem bizonyosak, ill. olyan 〈eredmény, következmény stb.〉, amelyre nem lehet számítani v. amit nem lehet ismerni
jobb vólna ha ezen egygy eſzkzhöz, melly ſemmi kárt nem tehet, tartanánk magunkat, mint ſem más meſterſéges orvosláshoz, mellynek kimenetele bizonytalan
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a bizonytalan jövendőnek dől elébe
(1814 Kölcsey Ferenc)
Minek kockáztatni a bizonytalan megmérkőzésben önmagam, eddig szerzett hirnevem?
(1872 Mitrovics Gyula)
meggyógyul-e? Ez felettébb bizonytalan
(1944 Németh Andor)
félt a bizonytalan következményektől
(1996 Magyar Hírlap)
3a.
olyan 〈tevékenység, magatartás v. eszköz, módszer stb.〉, amely vmilyen eredményt, ill. vminek a kilátásait, bekövetkeztét nem teszi kétségtelenné, biztossá
Tbbe telik ennél [a költségnél] Doktor patikája, Noha bizonytalan gyakorta curája
(1777 Fejér Antal)
a golyó is nem mindig talált [= illett] épen az ágyukba, melyek nagyon sokféle öblűek voltak s a lövés csak bizonytalanra történt
(1865 Salamon Ferenc)
Amit a többség annak mond, az a közérdek. Bizonytalan módszere a megállapitásnak? Hát álljon elő az az okos, aki ennél csalhatatlanabb módszert tud!
(1910 Csizmadia Sándor¹)
egy fiatalemberrel kell közösen elvégeznem a bizonytalan feladatot
(1971 Mészöly Miklós)
4.
nem eléggé ismert, ill. ismeretlen(, ezért bizalmatlanságot keltő)
a’ fü nemének bizonytalan vólta, mellyet ſokan nem-iſmérnek
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
bizonytalan világok’ fölfedezésére indul
(1834 Kritikai Lapok)
egyedül kell elindulnia egy bizonytalan úton, melyet eddig még hiréből is alig ismert
(1888 Sziklay János)
bizonytalan származású betolakodók ülnek majd az ősi trónra
(1960 Baktay Ervin ford.)
4a. (rég)
nem biztonságos, veszélyeket rejtő 〈hely〉
Kezdettem […] minden Szenteket valójában kérni, hogy már tsak ugyan ne hagynának tovább kételkedni, hanem meg-gyözö-képen nyilatkoztatnák-ki miben álljon ez a’ bizonytalannak tetſz hely [ti. a Purgatórium]
(1786 Szacsvay Sándor)
Vitézek! Eleget tettetek ti Köteleſségteknek, eleget nyughatatlankodtatok a’ veſzedelemnek bizonytalan piatzán
(1819 e. Nagyváthy János)
Esti harangozás után bizonytalan az út csárdánk előtt, – ’s hol csapatokban, könnyű szívvel nyúgodott ’s költé-el meszszely borát szelid hold fényin a’ jámbor pórság
(1834 Kovács Pál²)
A tengereket történetünk idejében már nemcsak a vihar tette bizonytalanná, hanem a háború is
(1939 Hunyady Sándor)
5. (átv is)
nem (eléggé) szilárd, masszív, stabil 〈alap, talaj〉, ill. ingatag, nem eléggé rögzített 〈tárgy, építmény〉
egy bizonytalan trónusonn annyival bátorságosabban üllyek
(1792 Magyar Múzeum ford.)
patkótlan körmeik ide s tova csúsztak a bizonytalan sárban
(1846 Kuthy Lajos)
[a cipészlegény] egy szál deszkára feküdt és ezzel a bizonytalan alkalmatossággal beigyekezett a sik Balatonra
(1901 Veszprémi Ellenőr)
[a] gyökér kutatva, tapogatva, kúszva merül a vak, bizonytalan humuszba
(1928 Lukács László)
Ringott a bizonytalan ágy
(1947 Rónay György ford.Éluard)
adóztatásuk is bizonytalan alapon áll
(1997 Magyar Hírlap)
5a.
nem szilárd alapokon nyugvó, könnyen megingatható v. megzavarható, ill. állandóságot nem mutató 〈dolog, jelenség〉
máſutt kenyéreket kereſnék, holott annak bizonytalan vólta az emlittett lajiſtromokból világoſan ſzemek eleibe adattattnék
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a regulatiok fenhagyása miatt bizontalan lesz a jobbágy birtoka
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
Hivatali állásuk nagyon bizonytalan; mint kártyavár, az első fuvalomra romba dűl
(1854 Ujfalvy Sándor)
[a kávéházban] dologtalan ügyvédek, rendelőóráikra váró orvosok, bizonytalan foglalkozású ügynökök üldögéltek az asztaloknál
(1930 Krúdy Gyula)
Az iparosok és kereskedők bizonytalan jövedelmével szemben ők [ti. az alkalmazottak] biztos havi fix fizetést mondhattak magukénak
(1998 L. Nagy Zsuzsa)
6.
határozatlanságról tanúskodó, tétova, ill. ingatag, suta 〈emberi mozgás, gesztus, (test)helyzet〉 v. ilyen mozgású, ilyen helyzetben levő 〈testrész〉
keſergéel Ádám, bizonytalan ſzemekkel ’s lépéel Futkos
(1789 Göböl Gáspár ford.Durand)
Király Nelzort vezeti, kinek bizonytalan léptei belső harczra mutatnak
(1822 Kisfaludy Károly)
bizonytalan remegés, mely a lélek vonaglása
(1863 Lauka Gusztáv)
reszketeg, bizonytalan újjaival
(1907 Schöpflin Aladár ford.Wilde)
elvesztette amúgyis bizonytalan egyensúlyát és a következő másodpercben elterült a pázsiton
(1956 Gyárfás Miklós)
[Sing feje] meg-megbillen a bébiszerűen bizonytalan nyakon
(1980 Sebeők János)
II. határozószó 0 (ritk, irod)
határozatlanságról tanúskodva, tétován, ingatagon
Elek szíve […] Bizonytalan hánykódott A kétségek tengerében
(1805 Kisfaludy Sándor)
illik e hajnal is borúmhoz: mint fáradt alkony, úgy jő: bizonytalan s tünődőn
(1913 Tóth Árpád)
– S éjjel csinálták? kérdezte Péter kissé bizonytalan
(1940 Németh László²)
III. főnév 24A4
1.
kétségbe vonható, kérdéses, tények által nem igazolt, ill. biztosan nem ismert, nem tudott(, csak sejtett) dolog
Ázsiai eleink felől keveset tudunk, s inkábbára mind bizonytalant
(1808 Kazinczy Ferenc)
a’ bizonyos […] mindég kivánatosb a’ bizonytalannál
(1830 Széchenyi István)
bizonytalant nem akart írni
(1878 Károlyi Árpád)
– Maga az, Kati? […]. – Én, felelte Ágnesre nézve Kati […]. De az „én”-ben volt valami bizonytalan
(1965 Németh László²)
2.
bizonyosan be nem következő, ill. kiszámíthatatlan (kimenetelű), ismeretlen (kilátású) dolog, kül. esemény, történés, jelenség
ne szánd ki magadat a’ bizonytalanra
(1776 Faludi Ferenc ford.Dodsley)
nem volt kedvem 12 aranyért bizonytalanra odavetni [művemet]
(1847 Arany János)
a mit már birok, azt egy bizonytalanért nem veszélyeztethetem
(1874 Lauka Gusztáv)
Félelem a nagy bizonytalantól
(1901 Mikszáth Kálmán)
az ideges férfi a végletekig húzná a bizonytalant, a nő tisztázza a helyzetet; végérvényesen szakít
(1937 Halász Gábor¹)
Számolni kell cselekedeteink lehetséges következményeivel, a bizonytalannal, sőt az előre nem láthatóval is
(1998 Magyar Hírlap)
3. (átv is)
(nagysága, elhelyezkedése miatt) nem jól látható v. (ismeretlensége miatt) nem jól érzékelhető hely, terület, ill. ritk. beláthatatlan, távoli volta miatt ismeretlen idő
A’ szemvilág a bizonytalanba’ vész el A’ messzeségben, és temérdek tárgyban
(1814 Kisfaludy Sándor)
Megyek, mint a folyam, bizonytalanba, amerre sorsom, a véletlen visz
(1846 Petőfi Sándor)
az erdő csalogatott, barlang tátotta odvát, hogy ott háljon és ne igyekezzék a bizonytalanba
(1925 Karinthy Frigyes)
[Sinka István] formáival is visszamerészkedik az ősi bizonytalanba
(1943 Juhász Géza¹)
A vallomások az otthonosság és a bizonytalanban tévelygés tragikusra színezett alternatívájaként láttatják a faluközösségüket elhagyni kényszerülők személyes sorsát
(2000 Magyar néprajz)
4. (rendsz. tbsz-ban)
(cselekedeteiben, döntéseiben, véleményében) nem eléggé határozott, tétovázó, ill. a dolgok bekövetkeztében v. kimenetelében nem biztos, kételkedő ember
György megvető tekintetet vetett Báthorira, ki a’ bizonytalanokat bátorságra intette, ’s mindenkinek, ha a’ tábort elhagyja, a’ király’ ’s az összes ország’ pártfogását igéré
(1847 Eötvös József)
A választmányi tag munkaívén, a választók meglátogatása után jelölje meg, hogy ki vehető biztosra és ki ellenpárti érzelmű. A bizonytalanok jelzés nélkül maradnak mindaddig, míg határozott választ nem adnak
(1935 Századok)
a kétkedőkkel és bizalmatlanokkal, a bizonytalanokkal és kivárókkal szemben
(1986 Rónay László–R. Takács Olga)
A lengyelek között találjuk a legkevesebb bizonytalant […], vagyis szinte minden lengyel állampolgárnak határozott […] álláspontja van az ország [európai uniós] csatlakozásának várható időpontjáról
(2000 Magyar Hírlap)
Sz: bizonytalanít
Vö. CzF. ~, bizonytalanul; ÉrtSz.; TESz. bizony; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások