blokkíroz (4a) l. blokíroz

blokíroz ts ige 4a (rég)blokkíroz

1. ’〈ellenséges területet, kikötőt, várat, várost〉 fegyveres erővel körbevesz, körülzár, elzár, ill. blokád alatt tart’ ❖ leg-alább környl vétetdhetne (bloquiroztathatna) [a vár] (1789 Gvadányi József C1925, 147) | [a] kiköt helyeket sokáig blokirozta, az az, bé zárva tartotta (1795 Magyar Kurír C0327, 628) | Éjszaki Amerikának Flottái úgy fogják blokkirozni a’ Fr. kiköthelyeket (1810 Hazai és Külföldi Tudósítások C0194, 230) | [a hadvezér] aprilis 27-én oda [ti. Bécsbe] indúlt, csupán némi lovasságot hagyván Munkács városában. E lovasság bloquirozta most Munkácsot (1889 Angyal Dávid CD55) | Olaszországnak akkora flottájának kell lennie, hogy a monarchiának egyszerre két kikötőjét blokkírozhassa (1913 Blaskovich Sándor CD10).

2. (ritk) ’〈haladási utat〉 lezár, ill. 〈működést, hatást〉 gátol, akadályoz, blokkol’ ❖ Blokk-kondenzátor v. záró-kondenzátor, helytelen magyar szóval tömbkondenzátor. Olyan elektromos sürítő, amelyet váltóáramú körökben azért alkalmaznak, hogy a váltóáramot átengedve, az egyenáram útját elzárja (blokírozza) (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 104) | kínzással hadititkokat akartak belőle kicsikarni. Ekkor tibeti tudását hipnózis útján „blokkirozta” éspedig olyan sikerrel, hogy azóta sem tud újra visszatalálni anyanyelvéhez… (1958 Esti Hírlap febr. 20. C0122, 3).

blokkíroz lásd blokíroz
blokíroz tárgyas ige 4a (rég)
blokkíroz 4a
1.
〈ellenséges területet, kikötőt, várat, várost〉 fegyveres erővel körbevesz, körülzár, elzár, ill. blokád alatt tart
leg-alább környl vétetdhetne (bloquiroztathatna) [a vár]
(1789 Gvadányi József)
[a] kiköt helyeket sokáig blokirozta, az az, bé zárva tartotta
(1795 Magyar Kurír)
Éjszaki Amerikának Flottái úgy fogják blokkirozni a’ Fr.Francia kiköthelyeket
(1810 Hazai és Külföldi Tudósítások)
[a hadvezér] aprilis 27-én oda [ti. Bécsbe] indúlt, csupán némi lovasságot hagyván Munkács városában. E lovasság bloquirozta most Munkácsot
(1889 Angyal Dávid)
Olaszországnak akkora flottájának kell lennie, hogy a monarchiának egyszerre két kikötőjét blokkírozhassa
(1913 Blaskovich Sándor)
2. (ritk)
〈haladási utat〉 lezár, ill. 〈működést, hatást〉 gátol, akadályoz, blokkol
Blokk-kondenzátor v.vagy záró-kondenzátor, helytelen magyar szóval tömbkondenzátor. Olyan elektromos sürítő, amelyet váltóáramú körökben azért alkalmaznak, hogy a váltóáramot átengedve, az egyenáram útját elzárja (blokírozza)
(1933 TolnaiÚjLex.)
kínzással hadititkokat akartak belőle kicsikarni. Ekkor tibeti tudását hipnózis útján „blokkirozta” éspedig olyan sikerrel, hogy azóta sem tud újra visszatalálni anyanyelvéhez…
(1958 Esti Hírlap febr. 20.)

Beállítások