bódul tn ige 1a1

1. ’〈vmely anyag, illat, ill. lelki-szellemi megterhelés stb. hatására〉 enyhe kábulatba, zsongító tompultságba esik vki, ritk. vmi’ ❖ Ott Páris Helenát ragadgya férjétől, Ott szökik Medea Kolchis szigettyétől; Ott egy vak gyermeknek bódulnak mérgétől (1777 Ányos Pál CD01) | A leány maga is bódulni érzé fejét e helyen, ahol nem beszélnek egyébről, mint pénzről, aranyról, nyereségről! (1860 Jókai Mór CD18) | Az ország vérszagtól bódult aréna (1968 Kovács Vilmos 1083023, 54) | Az „illattól” bódulva petézőhelyet keresgélő legyek (1998 Természet Világa CD50).

1a. (kissé rég, átv is) ’öntudatlan állapotban, elkábulva jut, kerül, esik vhova’ ❖ a’ legkevertebb rosz hireknek egyike sem bódult tévutakra (1834 Széchenyi István 8429025, 72) | Bús boszorkánylepke lódul Hűs bozótbúl, Tűzre röppen, tűzbe bódul (1916 Jászay Horváth Elemér CD10) | Bódultak ide [ti. Magyarország területére] folyton a népek, s ezért az ittlévőnek őrködnie kellett szüntelenül (1942 Tamási Áron 9701026, 262).

2. ’〈érzelem, zene stb. hatására〉 mámorossá válik, megrészegül, ill. elkábul, elandalodik vki’ ❖ honnan ime’ ſzerelem? […] miért bódúlſz? lám a’ te Likóriſod (úgy mond) Mást követ (1787 Rájnis József ford.–Vergilius 7201001, 220) | örömtűl bódulok (1841 Teleki László² 8473001, 25) | bódultak mind a muzsikámon (1923 Szomory Dezső 9683010, 76) | Ilyen kazalnak [ti. a tárolóban levő almáknak] együtt már nem színe van, hanem sajátságosan valami varázslatos valósága, szinte mámorba bódul tőle az ember (1947 Szabó Pál² 2005109, 47).

2a. ’elkábulva, elámítva vkinek, ritk. vminek hatása alá, a bűvöletébe kerül’ ❖ tévelygé kzt, máſokba bódúlván, Fel-kel gyakran, ura’ ſzékére tódúlván (1772 Bessenyei György¹ 7044019, 13) | kezeit csipejére téve, illegetve sétál, s hátra néz, hogy lássa, mennyire bódulnak utána! (1857 Vajda János 8503089, 122) | Amíg papjai vannak egy vallásnak, addig lehet bódulni érte vagy gyűlölni, de a történelmi ítéletet még nem lehet kimondani felette (1911 Szabó Dezső CD10) | A filmet kifejezetten ajánlhatjuk a virtuális valóságba bódult gyermekes felnőtteknek is (2000 Figyelő CD2601).

Ö: bele, el~, meg~.

Vö. CzF. bódúl, bódult; ÉrtSz.; TESz. bódít; ÉKsz.

bódul tárgyatlan ige 1a1
1.
〈vmely anyag, illat, ill. lelki-szellemi megterhelés stb. hatására〉 enyhe kábulatba, zsongító tompultságba esik vki, ritk. vmi
Ott Páris Helenát ragadgya férjétől, Ott szökik Medea Kolchis szigettyétől; Ott egy vak gyermeknek bódulnak mérgétől
(1777 Ányos Pál)
A leány maga is bódulni érzé fejét e helyen, ahol nem beszélnek egyébről, mint pénzről, aranyról, nyereségről!
(1860 Jókai Mór)
Az ország vérszagtól bódult aréna
(1968 Kovács Vilmos)
Az „illattól” bódulva petézőhelyet keresgélő legyek
(1998 Természet Világa)
1a. (kissé rég, átv is)
öntudatlan állapotban, elkábulva jut, kerül, esik vhova
a’ legkevertebb rosz hireknek egyike sem bódult tévutakra
(1834 Széchenyi István)
Bús boszorkánylepke lódul Hűs bozótbúl, Tűzre röppen, tűzbe bódul
(1916 Jászay Horváth Elemér)
Bódultak ide [ti. Magyarország területére] folyton a népek, s ezért az ittlévőnek őrködnie kellett szüntelenül
(1942 Tamási Áron)
2.
〈érzelem, zene stb. hatására〉 mámorossá válik, megrészegül, ill. elkábul, elandalodik vki
honnan ime’ ſzerelem? […] miért bódúlſz? lám a’ te Likóriſod (úgy mond) Mást követ
(1787 Rájnis József ford.Vergilius)
örömtűl bódulok
(1841 Teleki László²)
bódultak mind a muzsikámon
(1923 Szomory Dezső)
Ilyen kazalnak [ti. a tárolóban levő almáknak] együtt már nem színe van, hanem sajátságosan valami varázslatos valósága, szinte mámorba bódul tőle az ember
(1947 Szabó Pál²)
2a.
elkábulva, elámítva vkinek, ritk. vminek hatása alá, a bűvöletébe kerül
tévelygé kzt, máſokba bódúlván, Fel-kel gyakran, ura’ ſzékére tódúlván
(1772 Bessenyei György¹)
kezeit csipejére téve, illegetve sétál, s hátra néz, hogy lássa, mennyire bódulnak utána!
(1857 Vajda János)
Amíg papjai vannak egy vallásnak, addig lehet bódulni érte vagy gyűlölni, de a történelmi ítéletet még nem lehet kimondani felette
(1911 Szabó Dezső)
A filmet kifejezetten ajánlhatjuk a virtuális valóságba bódult gyermekes felnőtteknek is
(2000 Figyelő)
Vö. CzF. bódúl, bódult; ÉrtSz.; TESz. bódít; ÉKsz.

Beállítások